Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 209

Lege Artis Medicinae

2005. OKTÓBER 20.

Az immungenomikai faktorok hatása a HIV-infekcióra

FÜST György

A szerző azokat a javarészt az elmúlt két-három évben napvilágot látott adatokat tárgyalja, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a HIV-betegség lefolyását - a vírus tulajdonságai mellett - a kezdetétől a végéig genetikai faktorok is szabályozzák.

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

Emberi dendritikus sejtek és fertőző ágensek

KIS Zoltán

A dendritikus sejtek a természetes és szerzett immunitás fontos elemeit alkotják. Emberben két fő csoportot különböztetünk meg: a myeloid és a plasmocytoid (lymphoid) sejteket. A dendritikus sejtek fő feladata az antigén felvétele és bemutatása a T-lymphocyták felé, valamint a T-lymphocyták antigénspecifikus aktivációja. A fertőző ágenseket vagy azok komponenseit, vagy a fertőző ágensek hatására a más - nem dendritikus - sejtek által termelt faktorokat az éretlen dendritikus sejteken lévő receptorok érzékelik, és hatásukra az éréshez szükséges jelzéseket kapnak és érésen mennek keresztül.

Ideggyógyászati Szemle

2003. DECEMBER 20.

A HIV-fertõzés neurológiai vonatkozásai - Gyermek betegek követésének tapasztalatai

KOLLÁR Katalin, JELENIK Zsuzsanna, HEGELSBERGER Edit

A kombinált antiretrovirális kezelést megelőzően - 1995 előtt - a HIV-fertőzés és AIDS kapcsán a felnőtt betegek körülbelül 60-70%-ánál, a gyermekkorú betegek körülbelül 80-90%-ánál jelentkezett valamilyen neurológiai kórkép. A szerzők a HIV által okozott neurológiai szövődményekről, azok jelentkezési idejéről, lefolyásáról adnak összefoglalást.

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

A "bakteriálisan fertőzött" mondatok gyógyítási lehetőségeiről

GRÉTSY Zsombor

Az orvosi szakirodalom visszatérő, nyomasztó, sőt, olykor már-már tragikomikus problémája a baktériumok neveinek írásával kapcsolatos hihetetlen zűrzavar. Jól illusztrálja ezt a következő néhány példa. Először egyetlenegy tankönyv, egyetlenegy oldaláról: Staphylococcus (nagybetűvel), de e mellett már staphylococcusok (vajon a többes szám kisbetűsít?!), Staphylococcus-fertőzés (kötőjellel, de ugyan miért?), mellete: Staphylococcus törzsek (ezúttal különírva – már nem is kérdezek semmit...). Ha egyéb műveket, publikációkat is előveszünk, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a kombinatorika szabályai szerinti összes lehetséges írásvariáció létezik, gyakran egymás mellett, teljességgel inkonzekvensen. Vibrio kimutatás és aureustenyészet, colibakterium, kólibacilus és kólibacillus, kötőjelek és egybeírások, kisbetűk és nagybetűk, hibrid alakok és hasonulási bakik: szóval teljes a paletta.

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Kórokozók szerepe az atherosclerosis etiológiájában és patogenezisében

VÁLYI-NAGY István, PETŐ Mónika, CSÁSZÁR Albert, VIRÓK Dezső, BURIÁN Katalin, HELTAI Krisztina, GÖNCZÖL Éva

A jól ismert rizikófaktorok (magas koleszterin szint, magas vérnyomás, cukorbetegség, dohány zás) az atherosclerosisban szenvedő betegek mintegy felénél nem találhatók meg. Az athero sclerosis a gyermekkorban kezdődik. Az utóbbi évek kutatásai arra utalnak, hogy bizonyos fer tőző ágensek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Számos in vivo és in vitro adat szól amellett, hogy a Chlamydia genusba tartozó Chlamydia pneumoniae baktérium és a herpesz vírusok családjába tartozó cytomegalovirus részt vehet az atherosclerosis kialakulásában. A fertő zés mindkét patogénnel már a gyermekkorban (többnyire tünetmentes formában) lezajlik. A kórokozók kimutathatók a különböző stá diumú atheroscleroticus plakkokban; az ellenük termelt ellenanyagok nagyobb százalékban és magasabb titerben vannak jelen atherosclerosis ban szenvedő betegek esetén. Mindkét kóroko zóval fertőzött kísérleti állatokban a korai athero scleroticus laesiókhoz hasonló elváltozásokat lehet kiváltani; Chlamydia pneumoniae elleni antibiotikus kezelés következményeként az experimentális atherosclerosis regresszióját írták le. Az artériafal sejtjeinek in vitro fertőzését köve tően az atherosclerosisra jellemző sejtszintű vál tozások jönnek létre. Mindezeket figyelembe véve a Chlamydia pneumoniae és a cytomegalo virus (esetleg egyéb fertőző ágens is) hozzájárul hat az atherosclerosis kialakulásához. A fertőző ágensek szerepének bizonyítása az atherosclero sis kialakulásában a betegség jelenlegi terápiáját és megelőzését döntően megváltoztathatja, további preventív kezeléssel és antimikrobiális terápiával egészítheti ki.

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

Az AIDS-járvány másfél évtizede

FÖLDES István

Az utóbbi másfél évtized kétségtelenül legtöbb izgalmat kiváltó fertőző betegsége az AIDS. Ezt a több mint 4 millióra becsült AIDS-betegen és több mint 16 millióra becsült HIV-fertőzött egyénen túlmenően a betegség különös jellegzetességei (sajátos fertőzési út, hosszú latenciaidő, csaknem 100%-os letalitás, a klinikai kép sokszínűsége, a terápiás és vakcinációs nehézségek, a prevenció elméletileg 100%-os lehetősége és nem utolsó sorban a betegséggel kapcsolatos súlyos társadalmi problémák) magyarázzák. Az AIDS-re vonatkozó ismereteink fejlődéstörténetének vázlatos ismertetése után a szerző kísérletet tesz arra, hogy a kórokozó vírus szerkezetének, regulációjának és replikációs ciklusának ismertetése alapján a betegség fenti sajátosságait megmagyarázza. Végső következtetése az, hogy a legnagyobb hangsúlyt a jövőben is a megelőző munkára kell helyezni.

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

Az ultrahangvizsgálat szerepe a csípőizületi pseudoarthrosis infekciójának kimutatásában

FÖLDES Károly, BÁLINT Péter, LAKATOS Tamás, BÁLINT Géza

Csípőízületi pseudoarthrosisban fellépő nyugalmi fájdalom hátterében az álízület synovitise állhat, amely lehet fertőzött. A szerzők célja az volt, hogy megvizsgálják, milyen segítséget nyújthat az ultrahangvizsgálat pseudoarthrosisban jelentkező nyugalmi fájdalom okának tisztázásában a hagyományos képalkotó eljárások mellett. 14 Girdlestone-féle arthroplasticán átesett, nyugalmi fájdalomról panaszkodó és 12 nyugalmi fájdalomról nem panaszkodó betegnél készült hagyományos medence röntgenfelvétel és ultrahangvizsgálat, 2 esetben primeren, 24 esetben szekunderen kialakított pseudoarthrosisban. A nyugalmi fájdalomról panaszkodó betegcsoportban 12 esetben észleltek synovitist ultrahangvizsgálattal, a kontrollcsoportban pedig 2 alkalommal. 12 esetben végeztek álízületi aspirációt, amelynek során 8 esetben nyertek synovialis folyadékgyülemet. Közülük 2 esetben igazolódott infekció. Synovitis fennállását 4 alkalommal artrográfiával igazolták. Combfej-rezekciós arthroplastikán átesett beteg nyugalmi fájdalma esetén végzett ultrahangvizsgálat segíthet az álízületi infekció ki mutatásában, jelentős segítséget nyújtva a helyes terápiás stratégia felállításához.

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

A pancreas folyadékgyülemek percutan kezelésének rendszere

MÁDI-SZABÓ László, PÁSZTOR János

Az ultrahanggal vezérelt pancreas pseudocysta punkció az elmúlt húsz év során a klinikumban jól alkalmazható terápiás rendszerré fejlődött. A szerzők tíz év alatt 266 beteg pancreas eredetű folyadékgyülemét vizsgálták és kezelték. Belső drenázst 56, külső drenázst 210 esetben alkalmaztak. A katéter percutan bevezetését követően valamennyi esetben folyadékmintát vettek, amelyből bacteriológiai, cytológiai és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek. A külső drenázzsal kezelt betegek esetében kiegészítő eljárások be vezetésére is mód nyílott. Az áltömlőt flavonid oldattal öblítették át, fertőzött tömlőbennék esetén antibiotikumot tartalmazó folyadékkal mosták. A Venorutont 56 beteg esetén infúzióban is alkalmazták. 26 esetben a katéteren át kefecytológiai mintát vettek. 8 beteg tömlőfalából csípőbiopsziás mintavétel is történt. 22 esetben alkalmaztak Tissucol szöveti ragasztót a cystafalak összeragasztására. Tíz többrekeszes cysta falát septotom segítségével átmetszették és azokat a továbbiakban együregű cystaként kezelték. 12 alkalommal adagoltak Sandostatint az intervenció előkészítésére és hatásosságának fokozására. A kiegészítő módszerek alkalmazásával a diagnosztika pontosabbá vált, a terápiás eredmények jelentősen növekedtek. A felsorolt módszerek esz közrendszert alkotnak, amelynek elemeit egységes klinikai szemlélet alapján kell alkalmazni.