Ideggyógyászati Szemle - 1960;13(01)

Ideggyógyászati Szemle

1960. JANUÁR 01.

Vizsgálatok paroxysmalis niyoplegiában

BEKÉNY György, HASZNOS Tivadar, SOLTI Ferenc

Szerzők testvérpárt ismertetnek hypokalaemiás jellegű paroxysmalis bénulással. A 22 éves férfibetegen spontán bénulásroham első napján az izomzat felé, második nap pedig az extracellularis tér felé irányuló kálium-mozgást mutattak ki. A bénulás alatt az izombiopsiában a K-tartalom 8%-kal emelkedett. Az EEG a rohamban 1,9 maequ. serum-K tartalom mellett is csak jelentéktelen lassulást mutatott. A bénulás alatt az izmok mechanikus ingerlékenysége fokozott volt, EMG-vel is kimutathatóan. A roham alatt az aklosteronürítés fokozódott. A roham kiváltásában meteorológiai tényezőknek szerepe lehetett. Szerzők beszámolnak a két betegen végzett EKG- és keringésvizsgálatokról.Egyik betegnek sem volt állandó izomgyengesége. Az EMG lelet azonban mindkét esetben myogen jellegű elváltozásokat, az izombiopsia pedig az izomrostok vacuolás elváltozását és sorvadását mutatta. Szerzők a paroxysmalis bénulással kapcsolatos problémák közül áttekintik a kálium-kérdés, az aldosteron-secretio, az EEG-, EMG-, EKG- és keringés vizsgálatok irodalmát.

HUN 1960;13(01)

Ideggyógyászati Szemle

1960. JANUÁR 01.

Electroencephalographiás vizsgálatok Antaetliyl kúra alatt fellépett psychosisban

PERTORINI Dezső, VELOK Gyula

Praemorbiden schizothymiás sensitiv psychopatha, alcoholizáló betegnél fellépett An. psychosist ismertettünk. A psychosis alatt felvett EEG-k a symptomaticus psychosisoknál megfigyelt elváltozásoknak megfelelőt mutattak. A psychosis létrejöttében a toxicus tényezőkön kívül a sajátos affectus állapotot kísérő vegetatív tüneteknek is szerepe volt, a praemorbid személyiség pedig a psychosis megjelenési formáját adta meg. A sajátos Én-zavaroknak, amelyek a psychosis első szakában voltak észlelhetők, egyrészt a praemorbid psychopathiás személyiséggel, másrészt electroencephalographiás eltérésekben is követhető gócos, parietalis károsodással való összefüggése valószínűnek látszik.

HUN 1960;13(01)

Ideggyógyászati Szemle

1960. JANUÁR 01.

A külső környezet bőrhőmérséklet változásának hatása schizophrének bőrhőmérsékletére

KASSAY György, MÁTHÉ Valéria

Szerzők a bőrhőmérsékletre ható különböző tényezők állandósítása mellett vizsgálták különböző magatartású (nyugodt,- kontaktusképes, gátolt, zavart, nyugtalan, heboid) fiatal schizophrének homlok, két arcfél és áll bőrének hőmérsékletét 20,0—26,0 C°-os hőmérsékleti határok közt, 0,5, 1,0, l,5°-os hőmérsékleti tartományok szerint. A bőrhőmérsékleti értékek legnagyobb változatosságát 21,5—22,5°-os külső hőmérsékleten észlelték. Az értékek változatossága ennél alacsonyabb és magasabb hőmérsékleten kisebb. Minden külső hőmérsékleti tartományban a jobb arcfélre vonatkozó értékek a legváltozatosabbak (valamennyi beteg jobbkezes volt). Nyugodt, rendezett betegek bőrhőmérsékletének eloszlását feltüntető görbék szabályosabbak, a bőrhőmérsékleti értékek kevésbé változatosak, mint azok, amelyek a teljes betegenyagra vonatkoznak. Szerzők eredményeikből azt következtetik, hogy az adott feltételek között, a változatos bőrhőmérsékleti értékek a különböző magatartási típusba tartozó betegek idegrendszerének különböző működési állapotát jelzik és hogy az idegrendszernek a perifériás vasomotoriumot befolyásoló hatása 21,5—22,5 C°-on érvényesül a legjobban. Ezért ajánlják, hogy az ilyenirányú vizsgálatokat az előbb említett külső hőmérsékleten, a domináns féltekének megfelelő oldalon végezzék.

HUN 1960;13(01)

Ideggyógyászati Szemle

1960. JANUÁR 01.

A functionalis organisatio alapján kialakult ,,speciálisan human structura"

SZOBOR Albert

Az utóbbi években több előadásból és közleményből vált ismeretessé Nyirő psychés organisatiókat tárgyaló structurális conceptiója. Ugyancsak több közlés látott napvilágot a structurális organisatiók psychologiai és psychopathológiai szemléletben történő használhatóságát illetően. A tapasztalat eddig azt mutatta, hogy a lelki jelenségek és kórjelenségek magyarázatában és elemzésében a psychés functio három nagy organisatióra történt felbontása, a megismerési, viszonyulási és alkalmazkodási organisatio conceptiójának megalkotása hasznos volt, és a gyakorlatban is jól alkalmazható. Másrészt a structurális szemlélet feltétlenül dynamikus, változhat és fejlődhet - és fejlődik is, mint ezt megalkotójának újabb közlései bizonyítják. E két tulajdonsága: a gyakorlati használhatóság és a fejlődési lehetőség alapján joggal nevezhető a psychés jelenségek megközelítésében, finom analysisében, sőt talán „megértésében" is-munkahypothezisnek.

HUN 1960;13(01)