Ideggyógyászati Szemle

Ritka szövődmények Friedreich-féle betegségben

ORBÁN Sándor1

1953. FEBRUÁR 10.

Ideggyógyászati Szemle - 1953;6(01)

Adatokat szolgáltattunk, hogy: 1. Friedrich ataxia gyakran társul más ideg-, elme-, és egyéb bántalmakkal és fejlődési rendellenességekkel. 2. Ezek az elváltozások halmozottan fordulhatnak elő egyes Fr. családokban és igen sokféleképpen kapcsolódhatnak egymással. 3. Több igen ritka szövődményt ismertettünk Fr. ataxiában. 4. Az elváltozások eseteiben főleg a csontrendszerben mutatkoztak.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapest Főváros Szövetség-utcai Kórház Ideggyógyászati Rendelés

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Klinikai adatok a vér-csarnokvízgát permeabilitásához

WEINSTEIN Pál, FORGÁCH József

A szerzők Amsler és Huber elektromos nullpont metódikájával vizsgálták a vér-csarnokvízgát permeabilitását fluoresceinre 150 esetben (iritis, glaucoma, hypertonia, diabetes mellitus, chorioretinitis, myxoedema, heterochromia iridis, Horner-tünet, contusio bulbi, retinalis vérzések, allergiás szembajok, sclerosis multiplex, ggl. ciliare, ggl. stellatum novocain blokád eseteiben). Glaucoma infl. chron. és gl. simplexben normális permeabilitást találtak. Acut rohamban sem emelkedett lényegesen a permeabilitás, de a roham lezajlása után jelentősen fokozódott a vér-csarnokvízgát átjárhatósága. Contusio bulbi, Horner-syndroma, ggl.ciliare, ggl. stellatum novocain blokádja eseteiben csak akkor növekedett a permeabilitás, ha egyszersmind a szemfeszülés is csökkent, amiből az ú. n. secretiós-blokád lehetőségére következtetnek (látszólagos permeabilitás fokozódása Goldmann szerint.) Retinitis hypertonica eseteiben gyakran anaemiát észleltek a permeabilitás jelentős fokozódásával. Anaemia perniciosa szemfenéki elváltozásai esetén is fokozott volt a permeabilitás (anoxiás jelenség). Pilocarpin, histamin, adrenalin localis alkalmazása után, valamint hydase i. v. injekciója után a permeabilitásban eltérést nem találtak.

Ideggyógyászati Szemle

A halmozott elektroshock therápiáról

NYIRŐ Gyula

A Wagner-Jauregg, Klaesi, Sakel, Meduna, Cerletti ajánlotta aktív gyógyeljárások megtörték a therapiai nihilismust, átalakították az elmegyógyintézetek belsejét és nagy változást okoztak a társadalomnak az elmebetegekkel szembeni magatartásban. Ha a különböző szerzők állásfoglalása nem is egyforma és a vita a különböző gyógyszereljárások rangsorolása, indicatiós területeinek meghatározása szempontjából nem is záródott le, mégis megállapítható, hogy az aktív therapiai eljárások bevezetése óta az egy betegre eső átlagos napi ápolások száma lényegesen csökkent és sokkal kisebb az intézetekben visszamaradt gyógyíthatatlan üledékanyag. Az alábbiakban az aktív eljárások közül az elektroshocknak (ES) egy módosított formájával, a halmozott elektroshockkal (HES), vagy ahogyan a nyugati irodalom nevezi, intensiv shock vagy block-kezeléssel fogunk foglalkozni, minthogy ez alkalommal kívánunk beszámolni több mint 4 év óta folytatott gyógyító kísérleteink eredményéről és a megfigyelésről, amiket a HES alkalmazása kapcsán mintegy 570 női elmebetegen tettünk.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

TAMÁS László, KANIZSAI Péter, MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-kardiológiáról – 2020 tavaszán

VÁLYI Péter

A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Se­vere Acute Respiratory Syndrome Co­ro­navirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. áp­rilis 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Ma­gyar­or­szágon az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Co­ronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Pél­dául a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzőtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzőtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekről nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).

Ideggyógyászati Szemle

Családtervezés sclerosis multiplexben: fogantatás, terhesség, szoptatás

RÓZSA Csilla

A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzó­képes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú beteg­ségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nin­csenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neu­ro­ló­gus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisz­tált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reá­lisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a b­e­teggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

Lege Artis Medicinae

Karácsonyi leltár

BRYS Zoltán

Összességében az látható, hogy az emberiség talán eddigi legnagyobb kihívása előtt áll; kialakított gazdasági és társadalmi mechanizmusainak tudatos reformjára van szükség. Egyfajta szenvedélyes önreflexióra, dedogmatizálásra. Ehhez az eddigi történetének és saját magának mélyebb és átfogóbb megértésére van szükség. Sejtésem szerint 2073 békés karácsonya felé a széles értelemben vett spiritualitás értékein keresztül vezet az út.

1.

Lege Artis Medicinae

Windisch Lipót emlékezete
SZEPT 27.

2.

3.

Lege Artis Medicinae

Arcok a Parlamentből
SZEPT 27.

4.

Lege Artis Medicinae

Tudósítások
SZEPT 27.

5.

Lege Artis Medicinae

Tudósítások
SZEPT 27.