Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1992. AUGUSZTUS 26.

Az AIDS-ismeretek szintje és szerkezete Magyarországon 1991-ben

TÓTH László, KÁDÁR Erika, FORGÁCH István

A szerzők a 15 éven felüli magyarországi lakosság körében 2000 fős reprezentatív mintán kérdőíves adatgyűjtést végeztek az AIDS szel kapcsolatos ismeretek, attitűdök és magatartás vizsgálatára. Az ismeretek szintjét vizsgálva kiderült, hogy a tudat előterében lévő ismeretek szintje rendkívül alacsony, majd növekszik, ahogy a kérdések közvetlenül egy-egy ismeretelemre irányulnak. Az ismeretszint a nehezen mozgósítható passzív tudásmezőben a legmagasabb. Az ismeretek szerkezete a helyes válaszok alapján a vizsgált tudásmezőkben ellentmondó képet mutat: míg a passzív tudásmezőben a társadalmi-gyakorlati típusú ismeretek vannak túlsúlyban, addig az aktív mezőben biomedikális-orvosi természetűek. A korábbi magyarországi kutatások adatait eredményeinkkel összevetve kiderült, hogy 1987 óta csökkent az AIDS-ismeretek szintje. Újra kell gondolni az AIDS elleni propaganda egészét, egyrészt kampányok helyett hosszú távú stratégiai lépések sorává alakítva azt, másrészt az egyént aktivizáló szemléletűvé kell tenni, felváltva az eddigi „paternalista" szemléletet.

HUN 1992;2(08)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Előfelvetések és normák az orvosi etikában

LŐRINCZ Jenő

Az orvosi etika definíciója egyszerűnek tűnik: „az orvosi élet helyes folytatása” (maibb kifejezéssel: az orvosi magatartás szabályai hivatásszerű helyzetekben). Imre József 1925-ben megjelent Orvosi etikája nyomán; az egész orvoslás elveit és gyakorlatát átható problematika, táguló repertoár, a Levendel Lászlótól (is) szorgalmazott „humanista orvoslás” értelmében, melyben a betegségközpontúság helyett a beteg központúság kerül a középpontba.

HUN 1992;2(06)

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Az orvosi lelkiismereti szabadságának jogáról

ÁDÁM György

Lelkiismereti szabadságon - a közfelfogás szerint azt az állampolgári szabadságjogot szokás érteni, amelynek birtokában az alany nem kényszeríthető (nem kényszerül) olyan magatartás tanúsítására (tevékenységre, cselekvésre, ténykedésre, illetve cselekvéstől tartózkodásra), amely lelkiismeretével, morális meggyőződésével, erkölcsi felfogásával, világnézetével nem egyeztethető össze.

HUN 1991;1(13)

Ideggyógyászati Szemle

1989. JANUÁR 01.

Gyermekkori dancing eyes syndroma agytörzsi acusticus kiváltott potenciál jellemzői

DR. KÁLMÁNCHEY Rozália, DR. VERES Éva, DR. FARKAS Zsolt

Kinsbourne 1962-ben hat gyermek esetét közölte [12), akikben opsoclonus myoclonus, ataxia, dyssynergia és nyugtalan magatartás határozott és más betegségekben elő nem forduló klinikai képet alkotott. A tünetegyüttest myoclonus encephalopathia névvel jelölte. 1966-ban Ford alkalmazta először a ,,dancing eyes feet syndrome" megnevezést, mely azóta általánosan elfogadott az irodalomban [9].

HUN 1989;42(01)

Ideggyógyászati Szemle

1988. MÁJUS 01.

A gyermekkor és a párkapcsolat egyes adatainak összefüggése neuropsychiatriai betegeknél

DR FERENCZY Mihály, DR BOLDIZSÁR Ferenc, SZŰCS Katalin

Szerzők vizsgálták 1540 30 évnél idősebb neuropsychiatriai, kórházi betegnél a párkapcsolati magatartás egyes formáinak előfordulását és ezek összefüggését a nevelkedési körülmények formai jegyeivel és két kiemelt psychiatriai tünetcsoporttal. Matematikailag szignifikáns eredmények arra utalnak, hogy a szülői családtól való korai elválasztás csökkenti azok arányát, akik később nem létesítettek tartós párkapcsolatot (leányoknál volt bizonyítható), míg ugyanezen hatás mindkét nem esetében növeli azok arányát, akik életük során több házasságban és/vagy élettársi kapcsolatban éltek. Analógia kínálkozott a vizsgált psychosisokban szenvedők két csoportjával.

HUN 1988;41(05)

Ideggyógyászati Szemle

1984. MÁJUS 01.

Az anorexia nervosa pathogenesise, diagnosztikus kritériumai és terápiás lehetőségei különös tekintettel a magatartásterápiára

DR. VETRÓ Ágnes, RALF Engels

Az a. n. kezelésében számos pszichiátriai terápiás módszert alkalmaznak. Egyesek a rajz- és meseterápia, mások csoport- illetve zeneterápia hatásosságát ismertették, van, aki a gyógyszeres kezelés hatásosságáról írt. Magunk a tüneti és oki kezelés kombinálása mellett döntöttünk, amikor a magatartás-terápia mellett családterápiát, immaginatív terápiát és ergoterápiát választottunk.

HUN 1984;37(05)

Ideggyógyászati Szemle

1981. ÁPRILIS 01.

Gyermekkorban jelentkező Huntington-chorea hipokinetikus formájának diagnosztikus és terápiás vonatkozásai

VETRÓ Ágnes, FODOR Andrásné

A szerzők egy 16 éves fiú esetét ismertetik, aki közlekedési szabálysértés miatt került intézetükbe orvosszakértői vizsgálatra. 9—10 éves koráig a gyermek testileg és szellemileg jól fejlődött. Ezt követően fokozatos introversio, késztetés csökkenés, negativizmus, időnként indokolatlan agresszív magatartás jelentkezett fokozatos dementálódás mellett, mely alapján hebephren processus gyanúja merült fel. A neurológiai vizsgálat során organikus idegrendszeri eltéréseket észleltek. A részletes familiáris anamnézis négy generáción át követhető Huntington-choreát tárt fel. Esetükben e betegség rigid, hipokinetikus formáját találták. A diagnózis alátámasztására elvégzett 1-dopa terhelés közben a betegnél megjelentek a choreára jellemző hiperkinezisek, ugyanakkor nyugtalanabbá és agresszívebbé vált. INH kezelés hatására mozgása javult, agresszivitása is jelentősen csökkent. A szerzők a diagnózis szempontjából fontosnak tartják az 1-dopa terhelést, a pszichológiai vizsgálatot és a részletes familiáris anamnézist.

HUN 1981;34(04)

Ideggyógyászati Szemle

1978. ÁPRILIS 01.

A dysthymiás és hysteriás neurosis, valamint a pszichopathiás magatartás Eysenck-Gray-féle elméletének játékelméleti modellje

S. KOPP Mária, PRÉKOPA András, SKRABSKI Árpád

Az Eysenck-Gray-féle elmélet játékelméleti értelmezése szerint a központi idegrendszer pszichofiziológiai állapota az egyéni szocializáció környezeti feltételei által meghatározott optimalizálási folyamat eredménye. Az egyénre jellemző kompetencia optimalizálási stratégia az öröklött sajátságok és a gyermekkori környezet mezőjében alakul, és a személy pszichofiziológiai állapotában, rnagatartásmódjában fejeződik ki. Az ún. ,,megszokott környezeti ingerszint", ingergyakoriság alapvetően befolyásolja, hogy az egyén magasabb idegrendszeri konstitúciója introvertált, átmeneti vagy extravertált pszichofiziológiai állapot, azaz magatartásstratégia irányába fejlődik.

HUN 1978;31(04)

Ideggyógyászati Szemle

1969. MÁJUS 01.

Fájdalmi asymbolia

TEMESVÁRI Péter

13 éves jobbkezes betegünknél a bal oldali centroparietalis regio laesiója után a következő tünetcsoport állott fenn: jobb oldali homonym alsó quadrans hemianopia; jobb oldali hemiparesis; jobb oldali hemihypaesthesia és hemihypalgesia (a tűszúrást egész testén élesnek jelezte); amnestikus aphasia; acalculia, alexia; konstruktiv apraxia; fájdalmi (veszély-) asymbolia. Fájdalmi stimulussal szemben vegetativ reactiói megtartottak, motoros reactiói úgyszólván semmisek, magatartási válaszai halványak, psychés reagálása és élménye paradox-ambivalens volt: utóbbit foghatjuk fel a fájdalmi asymbolia meghatározó tünetének. Nem fogta fel teljesen a beteg a veszélyt jelentő helyzetet sem. A fájdalmi asymbolia a kategoriális magatartás speciális zavarának tűnik; localis jel, a domináns parietalis lebeny károsodására utal.

HUN 1969;22(05)

Ideggyógyászati Szemle

1962. MÁJUS 01.

Temporalis epilepsiás betegek személyisége, kóros psychés megnyilvánulása és a lobectomia hatása

DR. HULLAY József

Klinikai megfigyelés szerint a temporalis epilepsiában szenvedő betegek nagy részénél, Gibbs (1952) szerint 50%-ánál. Belinson (1947) szerint 40%-ánál, James (1960) szerint 90%-ánál kóros személyiség: asocialis magatartás, kritikátlanság, ingerlékenység, agressivitás, impulzivitás vagy tapadós körülményes magatartás, olykor iniciativátlanság, dysphoria, nemritkán szorongás, értelmi elmaradottság vagy következményes elbutulás figyelhető meg.

HUN 1962;15(05)