Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 162

Magyar Radiológia

2003. ÁPRILIS 20.

Évtizedek a röntgenben Dr. Luzsa György

LOMBAY Béla

A fenti cím Luzsa György címzetes egyetemi docens könyvének címét takarja, amit először 1996-ban, kiadásának évében olvastam el, és azóta is többször kézbe vettem. A szerző bevezetésében ezt írja: „egy röntgenszakorvos 42 évig tartó tevékenységéről lesz itt szó… a mindennapi munka, a betegek, a tudományos tevékenység, az oktatás és az etikai magatartás leírásából áll az egész mondanivaló.

Lege Artis Medicinae

2002. ÁPRILIS 20.

Az orvosi pályaszocializáció Ahogyan a hallgatók látják

MOLNÁR Regina, MOLNÁR Péter

A szerzők - Merton meghatározását tekintve kiindulópontnak - komplex megközelítési módon értelmezik az orvosi foglalkozási szocializációt.

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

Egészség-magatartási adatok egy magas és egy alacsony öngyilkossági rátájú megye mintáiban

ZONDA Tamás, PAKSI Borbála

A szerzők két szélsőséges öngyilkossági rátájú megye (Bács-Kiskun és Vas) 1000-1000 fős reprezentatív mintáján végeztek komplex, összehasonlító szociológiai, szociálpszichiátriai felmérést 2000 nyarán. A kérdőívbe egykét, az egészség-magatartást vizsgáló kérdést is elhelyeztek, mert hipotézisük szerint az egészséggel való nem törődés, a szükséges orvosi beavatkozás hárítása kimeríti a latens önsértő magatartást, és ez - a viselkedés egy mélyebb rétegében - a direkt önkárosító magatartásokkal egy tőről fakad.

Lege Artis Medicinae

2001. ÁPRILIS 20.

A nővéri munka magatartás-tudományi vizsgálata Pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás

PIKÓ Bettina

A pszichoszociális munkakörnyezet vizsgálata az egészségügyben és más, nem profitorientált szervezetekben eddig még nem kapott prioritást. A nem megfelelő szakértelemmel szervezett egységekben pedig a dolgozók nagyobb eséllyel vannak kitéve a munka káros pszichikai, szociális és egészségi következményeinek.

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁJUS 01.

Magatartás- és memóriazavarokkal kapcsolatos idegrendszeri szerkezetek

A magatartás- és memóriazavarokkal kapcsolatos idegrendszeri szerkezetek téamakörben összegyüjtött közleményeink.

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

A táplálkozás szerepe a caries etiológiájában, a prevenció lehetőségei

BÁNÓCZY Jolán

A táplálkozási tényezők mindkét fogászati népbetegség - a caries és a parodontopathiák - kialakulásában jelentős szerepet játszanak. A caries multifaktoriális megbetegedés, patogenezisében a táplálék fizikai és kémiai úton, a dentalis plakk felhalmozódásának és összetételének megváltoztatása útján hat. Ezt az elfogyasztott szénhidráttartalmú táplálékok mennyisége, minősége és az étkezések gyakorisága befolyásolja. Az elfogyasztott cukrok lebontása során keletkező monoszacharidok a fogon megtapadó plakkban savi valenciák képződése révén demineralizálják a fogzománcot. Mivel a caries több tényező következménye, megelőzése is komplex tevékenységet kíván: a fluoridprevenció és a megfelelő száj higiéne mellett a helyes táplálkozásra, vala mint életmódváltoztatásra, és magatartás-kialakítására is súlyt kell fektetni. A szénhidrátok káros hatásának kiküszöbölése az édességfogyasztás – főleg főétkezések közötti – csökkentésével, és a száj mikroorganizmusai által nem bontható, így savat nem képző, cukorpótlókat (elsősorban xilitet) tartalmazó „,fogkímélő" termékek alkalmazásával érhető el. Ez hozzájárulhat a hazánkban jelenleg még mindig magas cariesprevalencia csökkentéséhez.

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Alkoholizmus: népszokás vagy népbetegség?

NÉMETH István

Johan van Beverwijck, a jeles dordrechti orvos és teoretikus, 1636-ban megjelent „Schat der gezondheid” (Az egészség kincse) című művében, külön fejezetben taglalta a mértéktelen alkoholfogyasztás, a részegség egészségkárosító hatását és veszélyeit. A széles publikumnak szánt s egy fajta egészségügyi tanácsadó szerepét betöltő kézi könyv szerzője nem véletlenül szentelt ilyen meg különböztetett figyelmet az adott kérdésnek, hiszen számos korabeli forrás tanúsága szerint, a 17. századi holland polgárok igencsak sűrűn néztek a pohár fenekére.

Lege Artis Medicinae

1993. MÁJUS 26.

Próbaper egy nehéz klinikai döntés érdekében

RICHARD Smith

Számos klinikai döntést kell meghoznunk úgy, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő tudományos információ. Ilyenkor az egyik lehetséges megoldás a szakértők közötti megegyezés keresése. Egy másik, az alábbiakban részletezett módszer egy jogi eljárás lefolytatása lehet a nehéz kérdések elemzésére. Ez egy próbaper volt – ügyvédek, szakértő tanúk, és esküdtszék rész vételével – arról, hogy vajon minden szimptomatikus sarlósejtes vérszegénységben szenvedő gyermek esetében javasolni kell-e a csontvelő transzplantációt. A transzplantációval a gyógyulási arány kb. 90%-os, egy olyan betegségben, amely a gyerekek 15%-ának halálát okoz hatja 20 éves koruk előtt. Azonban a transzplantációnak 10%-os a halálos, illetve a súlyosan egészségkárosító kockázata, és az orvosok nem képesek megjósolni, melyik gyermek sarlósejtes vérszegénysége válik súlyossá, és melyiknél lesz enyhe, vagy tünetmentes. Az esküdtszék végül is többségi határozattal úgy döntött, hogy nem kell mindegyik tünethordozó gyermek esetében csontvelő-transzplantációt javasolni.

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

"Időszerű mentálhigiénés kérdések, feladatok"

SOMOGYI György

A z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi A Szolgálat Fővárosi Intézete előadótermiben 1992. december 14-én 14.30 kezdettel megtartott tanácskozást dr. Kocsis Sándor fővárosi helyettes tisztifőorvos nyitotta meg és üdvözölte a külső szervektől, intézményektől, valamint a kerületi intézetekből és a fővárosi intézetből meg jelenteket. Az értekezletet dr. Somosi György osztályvezető főorvos, az intézet Vöröskereszt Szervezetének titkára vezette. Bevezető előadásában dr. Buda Béla foglalkozott a mentálhigiénés szakterület nemzetközi és hazai kialakulásának, tevékenységi körének, feladatainak kérdéseivel, a szakterület megítélésében bekövetkezett változásokkal. Kiemelte, hogy a mentálhigiéne, a lelki egészségtan szerepe világszerte nő. A különböző betegségek kialakulásában, lefolyásában és meg előzésükben a biológiai tényezők mellett a lelki okok felismerése és tudatosítása is egyre inkább tért hódít. A különböző egészségre káros szenvedélyek (alkohol, drogok) világméretű és sajnos hazai elterjedése a növekvő deviáns magatartás formák szintén a mentálhigiénés feladatokat növelik.