Az AIDS-ismeretek szintje és szerkezete Magyarországon 1991-ben
TÓTH László1, KÁDÁR Erika1, FORGÁCH István1
1992. AUGUSZTUS 26.
Lege Artis Medicinae - 1992;2(08)
TÓTH László1, KÁDÁR Erika1, FORGÁCH István1
1992. AUGUSZTUS 26.
Lege Artis Medicinae - 1992;2(08)
A szerzők a 15 éven felüli magyarországi lakosság körében 2000 fős reprezentatív mintán kérdőíves adatgyűjtést végeztek az AIDS szel kapcsolatos ismeretek, attitűdök és magatartás vizsgálatára. Az ismeretek szintjét vizsgálva kiderült, hogy a tudat előterében lévő ismeretek szintje rendkívül alacsony, majd növekszik, ahogy a kérdések közvetlenül egy-egy ismeretelemre irányulnak. Az ismeretszint a nehezen mozgósítható passzív tudásmezőben a legmagasabb. Az ismeretek szerkezete a helyes válaszok alapján a vizsgált tudásmezőkben ellentmondó képet mutat: míg a passzív tudásmezőben a társadalmi-gyakorlati típusú ismeretek vannak túlsúlyban, addig az aktív mezőben biomedikális-orvosi természetűek. A korábbi magyarországi kutatások adatait eredményeinkkel összevetve kiderült, hogy 1987 óta csökkent az AIDS-ismeretek szintje. Újra kell gondolni az AIDS elleni propaganda egészét, egyrészt kampányok helyett hosszú távú stratégiai lépések sorává alakítva azt, másrészt az egyént aktivizáló szemléletűvé kell tenni, felváltva az eddigi „paternalista" szemléletet.
Lege Artis Medicinae
A fürdőkezelések a hidro- és balneoterápiára oszthatók. A hidroterápia során a víz fizikai tulajdonságait használjuk fel, míg a balneoterápia során bizonyos ásványi anyagok szívódnak fel a szervezetbe és fejtik ki hatásukat. A balneoterápia pontos hatásmechanizmusa még ma sem teljesen tisztázott, bár számos kettős vak tanulmány annak előnyös hatását igazolta. További vizsgálatok szükségesek a balneoterápia objektív megítéléséhez.
Lege Artis Medicinae
Van egy nagyon kedves, ifjú kolléganőm, aki közel 10 éves kórházi gyakorlatot követően 4 évvel ezelőtt lett körzeti orvos. Közben férjhez ment, és jelenleg kétéves gyermekével van otthon. Az alapellátást érintő változások következtében állását ugyan nem, de betegeit elvesztette. Helyette mások, az őt helyettesítők gyűjtik össze a volt körzetében lakó polgárok biztosítási kártyáit. Gyermeke cseperedik, jogilag munkaviszonya megvan, csak amikor visszatér, nem lesz kiket gyógyítson.
Lege Artis Medicinae
Az interleukin-6 (IL-6) egy hormonszerűen ható citokin, melynek széles körű hatása alap vető jelentőségű a szervezet számos immunológiai, neuroendokrinológiai és gyulladási aktivitásának szabályozásában. Ebben az össze foglalóban az IL-6 gén és szabályozása, illetve a gyulladásra ható citokinhálózat jelentősége az akut fázis reakció (AFR) szempontjából kerül megtárgyalásra. Az AFR egy olyan komplex, élettani, biokémiai, immunológiai, endokrinológiai irányítású folyamat, amelyet a molekuláris biológia és a genetika eszközeivel ma egyre jobban ismerünk. Az IL-6-tal kapcsolatos molekuláris események manipulálása eddig nem hozzáférhető lehetőségeket nyújthat a gyulladásszabályozás biotechnológiai, farmakológiai eljárásaihoz.
Lege Artis Medicinae
Magyarország a szív- és érrendszeri betegségek szomorú nemzetközi halálozási statisztikájában az egyik listavezető: hazánk lakosságából évente mintegy 80 000 ember hal meg a szív és az erek működésének súlyos zavarai következtében. Ez a szám az összes haláleset közel 55%-a! A szívbetegségek túlnyomó része a szív saját koszorúér rendszerének meghibásodásával, az agyi kórképek jelentős része pedig maguknak az agyi ereknek a károsodásával függ össze.
Lege Artis Medicinae
A szerző 1976-ban az elsők között kezdte alkalmazni a különböző lézereket a plasztikai-esztétikai sebészetben, illetve a bőr különböző elváltozásainak kezelésében. Tapasztalatai alapján megállapítja, hogy az argon lézer alkalmazási köre a legszélesebb és a vele elérhető eredmények a legjobbak. A szerző összefoglalja és ismerteti az argon lézer szöveti hatásait összehasonlítja azokat az egyéb típusú lézerekkel, illetve a hagyományos módszerekkel elérhető hatásokkal. Az alkalmazás javallatait a szöveti destrukció minősége határozza meg. A naevus flammeus argon lézerrel történő kezelése abszolút indikációval bír. A szerzőnek az a véleménye, hogy sem az expozíciós idő, sem az alkalmazandó energia nem határozható meg egzakt módon. A gyógykezelésben az orvos tapasztalata játssza a legfontosabb szerepet.
Ideggyógyászati Szemle
Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória működésében, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport esetében két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesztelés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.
Lege Artis Medicinae
A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gastrointestinalis és a cardiovascularis nemkívánatos eseményeket tekintve, az aceclofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.
Lege Artis Medicinae
A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető antihipertenzív gyógyszerek maradtak. A magas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógyszercsoportokat véletlenszerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix antihipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi magyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Közleményünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydrochlorothiazidnak és indapamidnak, valamint kombinációs készítményeik korszerű alkalmazását a magasvérnyomás-betegségben szenvedő beteg kezelésében.
Lege Artis Medicinae
Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív döntéshozatal hibáinak elkerülésére, ugyanakkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tudásalapúak, szabályrendszerekre, problémaspecifikus algoritmusokra épülnek. Számos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A napjainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a vadászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az emberek. Fejlesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai áttörést jelentenek, ami megállíthatatlan és átalakítja világunkat. Alkalmazásuk és fejlesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezekben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult három évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiába lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Nekünk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együttműködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.
Lege Artis Medicinae
A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az infrastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
További vizsgálatok az ember-agy corticosteroid fractióinak kimutatására2.
Ideggyógyászati Szemle
A serum-glutaminsav-oxálecetsav-transzamináz aktivitásának mérése izom-megbetegedésekben3.
Ideggyógyászati Szemle
Seduxen-kezelés egyes neurológiai megbetegedésekben (neurosis, fájdalom, izomspasmus)4.
Ideggyógyászati Szemle
[A szellemi tevékenység fiziológiai mechanizmusainak tanulmányozásának főbb állomásai az emberben]5.
Ideggyógyászati Szemle
Adatok a carotis-keringési zavarok kérdéséhez I. A carotis interna thombosisa
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás