Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Ideggyógyászati Szemle - 1981;34(04)
Tartalom
Ideggyógyászati Szemle
1981. ÁPRILIS 01.
A tárdív dyskinesia heterogén patomechanizmusára utaló adatok
A szerzők biokémiai és neuroendocrin vizsgálataik alapján az általánosan feltételezett „denervációs hiperszenzitivitás” elmélettel szemben a tardív dyskinesia heterogén patomechanizmusának lehetőségére hívják fel a figyelmet. Az esetenként meghatározott patogenetikai tényezők segítséget nyújthatnak az eredményesebb terápiához.
Ideggyógyászati Szemle
1981. ÁPRILIS 01.
[A mai fiatalok jelenlegi viselkedési zavarai]
[Hölgyeim és uraim, rövid hozzászólásomban megpróbáltam a legkülönbözőbb szinteken párhuzamot vonni a jelenleg felerősödő csoporttevékenységek és az álvallások között. Remélem, sikerült megmutatnom, hogy bizonyos jelenségek ott is és ott is nagyon hasonló körülményekkel magyarázhatók, és hogy a fiatalokkal végzett pszichiátriai munkában is gondolnunk kell az ilyen lehetőségekre, végső soron ennek a "pszichomutációnak" a megelőzéséről van szó.]
Ideggyógyászati Szemle
1981. ÁPRILIS 01.
A subarachnoidalis vérzés és subarachnoidalis nyomásfokozódás hatása az arachnoidalis villusokra
A szerzők experimentálisán vizsgálták a SAV és nyomásváltozás hatását a subarachnoidalis villusokra SEM segítségével. A villusok felszíni struktúrája 50—60 víz-mm-es intracisternális nyomásnál volt megfigyelhető, nagyobb nyomással adott infúzió a villusok endothel borítását felszakította és azok belső struktúrája is vizsgálhatóvá vált sztereoszkóposan. A villusok felszínén mikrovillusokat, vacuolanyílásokat és intercelluláris nyílásokat figyeltek meg. Preformált tubulusokat, pórusokat nem találtak. Vizsgálataik megerősítik, hogy a SAV után a villusokat a vörösvértestek elzárhatják és ez is hozzájárul a vérzés utáni akut hydrocephalus kialakulásához.
Ideggyógyászati Szemle
1981. ÁPRILIS 01.
Perifériás idegsérülés következtében létrejött izom pszeudohipertrófia
35 éve elszenvedett perifériás motoros idegsérülés következtében neurogén károsodás alakult ki a jobb m. soleusben és gastrocnemiusban. Az izmok volumene a kiterjedt rostpusztulás ellenére, a nagymértékű zsírszövetszaporulat következtében megnőtt. Megfigyelésünk újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy neurogén izomkárosodásnál is létrejöhet klasszikus értelemben vett pszeudohipertrófia azaz térfogatnövekedés, amelyet az izomállomány pusztulása mellett nagymértékű zsírszövetszaporulat hoz létre.
Ideggyógyászati Szemle
1981. ÁPRILIS 01.
Gyermekkorban jelentkező Huntington-chorea hipokinetikus formájának diagnosztikus és terápiás vonatkozásai
A szerzők egy 16 éves fiú esetét ismertetik, aki közlekedési szabálysértés miatt került intézetükbe orvosszakértői vizsgálatra. 9—10 éves koráig a gyermek testileg és szellemileg jól fejlődött. Ezt követően fokozatos introversio, késztetés csökkenés, negativizmus, időnként indokolatlan agresszív magatartás jelentkezett fokozatos dementálódás mellett, mely alapján hebephren processus gyanúja merült fel. A neurológiai vizsgálat során organikus idegrendszeri eltéréseket észleltek. A részletes familiáris anamnézis négy generáción át követhető Huntington-choreát tárt fel. Esetükben e betegség rigid, hipokinetikus formáját találták. A diagnózis alátámasztására elvégzett 1-dopa terhelés közben a betegnél megjelentek a choreára jellemző hiperkinezisek, ugyanakkor nyugtalanabbá és agresszívebbé vált. INH kezelés hatására mozgása javult, agresszivitása is jelentősen csökkent. A szerzők a diagnózis szempontjából fontosnak tartják az 1-dopa terhelést, a pszichológiai vizsgálatot és a részletes familiáris anamnézist.
Ideggyógyászati Szemle
1981. ÁPRILIS 01.
Kreatinfoszfokináz és aldoláz enzimvizsgálatok neuromuszkuláris betegségekben
A szerzők 165 myasthenia gravisban és 178 egyéb neuromuszkuláris betegségben szenvedő betegen 384 esetben végeztek kreatinfoszfokináz (CPK) és aldoláz (ÁLD) izomenzim meghatározást. A neuromuszkuláris betegségekben észlelt enzimaktivitási értékeket általában az irodalmi adatokkal egyezőnek találták, kivéve a myastheniát. A 165 myasthenia gravis esetben 15 betegen találtak fokozott enzimaktivitást, elsősorban az ÁLD értékét, feltehetően a myastheniában nem ritkán előforduló gyakran klinikailag még nem észlelhető izompusztulás következményeként.
Ideggyógyászati Szemle
1981. ÁPRILIS 01.
„Ocular bobbing” (Egy ritka agytörzsi szemmozgászavar)
Az „ocular bobbing”, a vertikális csapkodás típusos formájának két esetét tárgyalják a szerzők. Mindkét esetben pontin lézióra utaló klinikai képet észleltek, a neuropatológiai vizsgálat az artéria basilaris trombózisa okozta infarktust mutatott. A vertikális csapkodás típusos formája a bulbusok intermittáló, gyors, konjugált, lefelé való mozgásából, a középhelyzethez való lassú visszatérésből áll, melyhez teljes horizontális tekintési bénulás társul. Mindig pontin tegmentális sérülésre utal, amit ritkán extrapontin folyamatok is kiválthatnak.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.