Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 330

Magyar Immunológia

2002. MÁRCIUS 20.

Az anti-CD44-immunterápia sejtbiológiai vonatkozásai

GÁL István, GLANT T. Tibor, MIKECZ Katalin

A CD44 molekula - a fiziológiás hialuronsav-receptor - a gyulladásos leukocytainfiltráció egyik kulcsfontosságú adhéziós mediátora. Állatkísérletekben autoimmun jellegű ízületi gyulladásos folyamatokban alkalmazva a parenteralis anti- CD44-antitest-kezelés drámai gyulladáscsökkentõ hatású, ugyanakkor nagy dózisban akut leukopeniát okoz.

Lege Artis Medicinae

2002. MÁRCIUS 20.

Lokális és generalizált osteoporosis autoimmun polyarthritisekben

TÓTH EDIT

A szerző összegzi az elmúlt évek irodalmi adatait az autoimmun polyarthritisekhez társuló osteoporosisról. A csontvesztés kiterjedése alapján lokális és generalizált forma különböztethető meg. Az ízületeket övező paraarticularis osteoporosis régóta ismert, azonban nagyságára és a kiváltásában szerepet játszó tényezőkre a modern vizsgálóeljárások világítottak rá.

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Egy újonnan felfedezett molekulacsalád; A kemokinek

KŐHIDAI László, DÉRFALVY Beáta

A kemokinek családjába tartozó molekula csoportok kutatása az utóbbi évtized orvos biológiai vizsgálatainak számos területén hozott új eredményeket. Megismerésük és egymásra hatásuk bonyolult hálózatának vizsgálata sok esetben játszott szerepet eddig nehezen modellezhető kórtani, immunológiai folyamatok értelmezésében. Segítségükkel a patogének elleni védelem egészéről, a gyulladás egyes részfolyamatairól vagy az angiogenezis mechanizmusáról is merőben új kép rajzolódik ki. Napról napra nő azoknak a humán klinikai adatoknak a száma, amelyek jelzik, hogy e molekulák nem csupán az elméleti és kísérletes biológia által feltett kérdések megválaszolásában segítenek majd az elkövetkező időben, hanem a diagnosztikában és a terápiában is.

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

A Reiter-szindróma

GÉHER Pál

A Reiter-szindróma a bakteriális enteritist vagy urethritist követő steril arthritis, conjunctivitis és urethritis tünetegyüttese, amelyhez egyéb szervek érintettsége is társulhat (bőr- és nyál-kahártyatünetek, szívelváltozások); általános tünetek csak a sokízületi gyulladást kísérik. A szindróma a reaktív arthritisek közé tartozik. Évente 30-40 új eset fordul elő 100 000 lakos közül. A betegség bármely életkorban előfordulhat, leggyakoribb a 20-40 évesek körében. A betegség patomechanizmusában a kórokozó tulajdonságai és a beteg genetikai adottságai (HLA-B27-hordozók) játszanak szerepet. A pontos patomechanizmus még nem ismert, ennek következtében a betegséget tünetileg kezeljük. A megbetegedett ízületek nyugalomba helyezése, az ízületi folyadékgyülem leszívása, nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek adása javasolt. A betegség diagnózisában döntő az anamnézis; a laboratóriumi vizsgálatok a gyulladást tükrözik, a szerológiai reakciók a megelőző infekciót igazolják; a megbetegedett szervekben a kórokozó nem mutatható ki; a képalkotó eljárások, a szövettani vizsgálatok nem specifikus ízületi gyulladást igazolnak, így jelentőségüket elsősorban a differenciáldiagnosztikai szempontból szóba kerülő megbetegedések kizárása adja. A differenciáldiagnosztikában a heveny monarthritist okozó kórképeket (infekciók, kristályarthritisek, sarcoidosis) és a reumás lázat kell kizárni. A betegség 3-6 hónapig tart; a betegek 2–18%-ánál krónikus arthritis, 12–26%-uknál spondylitis ankylopoetica alakul ki.

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

Nyaki elváltozások rheumatoid arthritisben

KORDA Judit, VERES Róbert

Rheumatoid arthritisben a nyak a harmadik leggyakrabban érintett régió. Már a betegség korai szakaszában is előfordul neurológiai tünetet okozó nyaki laesio, de megjelenése több mint tíz éve fennálló betegség esetén várható. Adott betegnél nehéz megjósolni a radiológiai progressziót, a betegek 16-80%-a esetében az instabilitás 5-10 év alatt romlik. A betegek nagy részénél évekig nem jelentkeznek neurológiai tünetek, azonban esetükben a neurológiai szövődmények, sőt a hirtelen halál fokozott kockázata áll fenn. A súlyos ízületi deformitások a korai neurológiai tüneteket gyakran elfedik, de ha a myelopatha kialakul, rendszerint gyors progresszió észlelhető. A rheumatoid nyaki betegségek kezelésénél elsődleges feladat az irreverzibilis neurológiai deficit kialakulásának a megelőzése. A korai neurológiai elváltozások rendszeres, gondos fizikális vizsgálattal a súlyos ízületi állapot ellenére is felismerhetők. Az oldalirányú funkcionális nyaki röntgenfelvételeken a subluxatiók dinamikája mérésekkel pontosabban nyomon követhető, elsősorban a posterior atlantodentalis távolság és a CII-CVII gerinccsatorna-átmérő csökkenése alapján szűrhetők ki a különösen veszélyeztetett betegek, akiknél további vizsgálatok, esetleg műtét szükséges. A műtét során dekompressziót végeznek és optimális helyzetben stabilizálják a nyakat. A műtét prognózisa lényegesen jobb, ha az opus előtt a betegnél nem észlelhető súlyos neurológiai deficit.

Ideggyógyászati Szemle

1997. JÚLIUS 20.

Hátsó atlantoaxialis transarticularis csavaros rögzítés

VERES Róbert, KENÉZ József, PENTELÉNYI Tamás

A craniocervicalis átmenet instabilitása potenciálisan életveszélyes állapot. A leggyakrabban előforduló forma az atlantoaxialis instabilitás, amit számos kórkép hozhat létre (posttraumás állapot, daganat, gyulladás, degeneratív folyamat). A szerzők ezen állapot kezelésére, a stabilitás helyreállítására kidolgozott módszert ismertetik részletesen. Áttekintik az irodalmi adatokat, és egy rheumatoid arthritis okozta atlantoaxialis instabilitás esete kapcsán szemléltetik a módszert.

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

A gyulladásos szöveti reakció klinikai és laboratóriumi paraméterei akut colitis ulcerosában

NAGY Ferenc, PAPÓS Miklós, CSERNAY László

A gyulladás intenzitásával összefüggő klinikai és laboratóriumi paramétereket kerestük akut colitis ulcerosában. 36 betegben a gyulladás mértékét szegmentenként, leukocytaszcintigráfiával határoztuk meg (A. csoport). Az értékek összegét a gyulladás intenzitásának tekintettük, és a klinikai, laboratóriumi paraméterekkel hasonlítottuk össze. A 36 betegből 30 betegben biopsziával igazoltuk az akut colitis ulcerosát, két toxicus esetben szövettani vizsgálat nem történt, további négy betegben a folyamat inaktív volt. A 36 betegből 20 esetben (16 akut colitis ulcerosa, 4 inaktív) szegmentenként, kolonoszkópos biopsziákkal és leukocytaszcinti gráfiával is pontoztuk a gyulladás mértékét (B. csoport). Az értékek összegét a két módszer korrelációjának meghatározására használtuk. A gyulladás szcintigráfiával meg határozott intenzitása jól korrelált (r = 0,6564, p = 0,0016) a kolonoszkópos szövettani vizsgálat eredményével (B. csoport). Az A. csoportban a vörösvérsejt-süllyedéssel (r = 0,6398), a fibrinogénnel (r = 0,5424), az alfa2-globulinnal (r = 0,4721), a véres székletek számával (r = 0,4605), a thrombocytaszámmal (r = 0,4594) jó, további hat változóval kielégítő korrelációt találtunk, Akut colitis ulcerosában öt klinikai, illetve laboratóriumi változó értékéből következtethetünk a gyulladás intenzitására. Az ajánlott paraméterek eredményei segítséget jelenthetnek az újonnan diagnosztizált beteg vizsgálati stratégiájának tervezésében, a gyógyszeres kezelés hatékonyságának meghatározásában.

Lege Artis Medicinae

1992. AUGUSZTUS 26.

Klinikai adatok összefüggése a szöveti gyulladás mértékével colitis ulcerosában

NAGY Ferenc, KARÁCSONY Gizella

A colitis ulcerosa aktuális aktivitásának meghatározása a betegek gondozásához szükséges. Kolonoszkópos vizsgálat szövettani eredményét 22 klinikai változó értékével vetettük össze. Kiértékelésre variancia analízist használtunk. A vizsgált 22 változó közül 11 változó esetében találtunk szignifikáns eltérést a klinikai csoportosítás (inaktív krónikus, akut) alapján. A véres székletek száma mind három csoportnál eltérő volt. Az akut gyulladást a székletek, a nyákürítések, a véres nyák ürítések magas száma, az éjszakai székürítés és anaemiára utaló hematokrit érték jellemez te. Az inaktív csoportra jellemző szérum vas értéktől az akut és a krónikus gyulladásos csoportok értékei egyaránt eltértek. A thrombocytaszám, az általános állapot csak az inaktív és az akut gyulladásos csoportok között mutatott eltérést. A hematokrit érték az akut állapotot különítette el az inaktívtól és a krónikustól. A 22 változóból 11 alkalmas a colitis ulcerosa szövettani (inaktív, krónikus, akut) aktivitásának követésére.

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

A granuloma képződés immunológiai sajátosságai

DANKÓ Katalin, SZEGEDI Gyula

A gyulladásos folyamatok acut, szubakut, krónikus és egy speciális csoportra, a granulomás gyulladásra oszthatók. A granulomás gyulladások legelfogadottabb osztályozása morfológiai kritériumok szerinti: 1. epitheloid, 2. histiocytas, 3. idegentest, 4. necrobioticus, 5. kevert gyulladásos típusú. A jelenlegi ismeretek szerint sarcoidosisban az alábbi folyamatok játszanak szerepet a gyulladás létrejöttében: 1. helyi T sejt aktiválódás és proliferació. 2. az aktivált T sejtek lymphokineket termelnek, amelyek monocyta/macrophag aktiválódást idéznek elő. 3. az aktivált monocyták/macrophagok granuloma sejtekké differenciálódnak (mint például az epitheloid sejtek, többmagvú óriássejtek), és gyulladásos mediátorokat szabadítanak fel, amelyek befolyásolják a gyulladásos és fibroticus folyamatokat. A sarcoidosis további tanulmányozása lehetővé teszi a granuloma képződés mechanizmusának megértését és a sarcoidosis etiológiájának felismerését.

Lege Artis Medicinae

1992. ÁPRILIS 29.

A csípőizület ultrahang vizsgálata

CSÓKÁSI Zsolt, MORVAY Zita, VADON Gábor

A hazai és külföldi tapasztalatok alapján a mozgásszervi diagnosztikában egyre nagyobb szerep jut az ultrahangnak a többi modern képalkotó eljárás mellett. A csípőízület vizsgálatával kezdődött ezen terület kibontakozása. Vizsgálataink során három nagy korosztályt néztünk. A csecsemőknél a dysplasia különböző fokozatainak a meghatározását végeztük. A kisgyermekkorban a fájdalmas csípő diagnosztikájára alkalmaztuk. Felnőtteknél is hasznos segítséget jelentett az ultrahang vizsgálat az izületi és izület körüli patológiás folyamatok elkülönítésére. Tapasztalataink azt mutatják, hogy megfelelő gyakorlat megszerzésével igen nagy diagnosztikus biztonságot tudunk elérni a csípő ultrahang vizsgálat során.