Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 960
Lege Artis Medicinae
2000. MÁJUS 01.
Ideggyógyászati Szemle
2000. MÁJUS 01.
Depresszió és suicidium serdülőkorban
A két témát előadásomban két elkülönült fejezetben tárgyalom, ezzel is jelezve, hogy a suicidium kérdését nem lehet a depresszió témakörére beszűkíteni. A serdülőkori depresszió tüneti panelje lényegesen nem különbözik a felnőttekétől, de sokszor nemcsak a lehangoltság, szomorúság mellett, hanem éppen helyettük észlelünk ingerlékenységet, irritabilitást.
Ideggyógyászati Szemle
2000. MÁRCIUS 01.
Idiopathiás, krónikus, normális nyomású hydrocephalus: prospektív CT-tanulmány
Közleményünkben 67, ugyanazon idegsebész által, 1996-1998 között operált felnőtt, krónikus hydrocephalusos beteg közül 35 ismeretlen eredetű, normális nyomású, kommunikáló hydrocephalusos páciens műtét előtti és utáni klinikai és CT-adatait elemeztük.
Lege Artis Medicinae
2000. FEBRUÁR 01.
Érett újszülöttek postasphyxiás eredetű születési károsodása és megelőzésének esélyei
A szerző áttekinti a magzati hypoxia és asphyxia etiopatogenezisét és definícióját, az érett magzatok postasphyxiás károsodásának lehetséges formáit, az agyi bénulás gyakoriságát és neurológiai következményeit. A hypoxiás állapotok szűrőmódszerei közül kiemeli a színkódolt és pulzus Doppler-technikát (flowmetria), a kardiotokográfiát (CTG), a nonstressz tesztet és a biofizikális profilt, továbbá az amnioszkópiát és a magzati pulzoximetriát. Az asphyxia profilaxisával összefüggésben hangsúlyozza a prekoncepcionális és praenatalis gondozás jelentőségét, az anyai meg betegedések fontosságát, a lepény, a köldökzsinór és a magzat kóros állapotait, valamint a szülés alatti tényezők szerepét. A brit szülészek ajánlása is megerősíti a Magyarországon eddig folytatott gyakorlatot, hogy CTG-eltérés esetén a fejbőrvér pH-jának meghatározása, vagy ennek hiányában császármetszés végzése indokolt. Végül a szerző az érett újszülöttek még mindig nagyszámú hypoxiás agykárosodása miatt szükségesnek látja a császármetszések számának emelését fenyegető intrauterin magzati asphyxia esetén.
Ideggyógyászati Szemle
1999. JANUÁR 01.
Glioblastoma II. a műtéti és a posztoperatív kezelés eredményei 1478 beteg adatai alapjan
Az Országos idegsebészeti Tudományos Intézetben 1955-1994 közötti 40 év alatt ismételt szövettani vizsgálattal is glioblastoma multiforménak bizonyult 1478 operált beteg műtéti és a műtét utáni kezelési eredményeit foglaltuk össze.
Ideggyógyászati Szemle
1998. SZEPTEMBER 01.
A lumbalis gerinc fúziós műtéte utáni aktivitási program
A szerzők ismertetik a szegmentális instabilitás fogalmát, típusait, valamint az instabilitás miatt végzett fúziós műtétek tünettani és patológiai indikációit.
Ideggyógyászati Szemle
1997. SZEPTEMBER 20.
Fiatal neurológusok XII. országos fórumának összefoglalói
A sarcoglycanopathiák szerepe a végtag-öv típusú izomdystrophiák differenciáldiagnosztikájában. Epilepsziás ikrek vizsgálata: hazai többközpontú vizsgálat. Traumás kétoldali carotis interna-dissectio. Carotis interna-szűkületi eseteink retrospektív vizsgálata . Gerinccsatorna-szűkületet okozó extraspinalis tumor. A cirkadián és ultradián biológiai ritmusok jelentése a tüskehullám-paroxizmusok időbeli eloszlásában, idiopathiás generalizált epilepsziában. Cardiovascularis vegetatív neuropathia szerepe az időskori szédüléses panaszok kialakulásában. Hyperemesis gravidarum okozta Wernicke encephalopathia. Hipertenzív encephalopathia: az állapot EEG követése. Vegetatív neuropathiák elektromiográfiás vizsgálata. Neurológiai betegek gondozása Skóciában és Floridában. Hyperexplexia (esetismertetés). Az önértékelés alakulása a betegség fennállási időtartamának függvényében migrénes és tenziós fejfájásban szenvedő betegeknél. Video-EEG-monitorozás fotoszenzitív epilepsziás jelenségek gyanújában. Az öregedő agy – klinikai, neurofiziológiai és neuroradiológiai vonatkozások. Akut myocardialis infarctus thrombolysisét követő cervicalis epiduralis haematoma. Intramedullaris metasztatikus gerinctumor. Depresszió és Parkinson-kór: összefüggések osztályunk betegeinél. A női nemi hormonok emelkedett szintjének szerepe a cerebralis vénás betegségek kialakulásában (esetismertetés) . Nyomásos paresisekkel járó neuropathia. Szemcsukásra jelentkező fázisos epilepsziás jelenségek. Óriásaneurysma (esetismertetés). 553 carotisrekonstrukciós műtét elemzése. Kearns-Sayre-szindrómás eseteink elemzése. Az ischaemiás stroke akut kezelésének eredményei osztályunkon. Peduncularis hallucinosis megjelenése mesencephalont elérő hídvérzés és kétoldali thalmustumor esetében (esetismertetés). Cardialis eredetű cerebralis infarctus heparin terápiájával szerzett tapasztalataink. Térfoglaló arachnoidealis cysta okozta fejfájás (esetismertetés). Funkcionális vizsgálatok jelentősége a carotisrekonstrukciós műtétek előkészítésében. Adatok a Guillain-Barré-szindrómához. Kórházunk Ideggyógyászati Osztálya betegforgalmi adatainak elemzése. Gyulladásos polyneuropathiák immunfenotipizálása. Jobb-bal sönt detektálása transcranialis dopplermódszerrel ischaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedőknél. Szerencsés kimenetelű agyi sinusthrombosis. Az orthostaticus hipotenzió kezelésének követése TCD-monitorozással.
Ideggyógyászati Szemle
1997. SZEPTEMBER 20.
Az első epilepsziás roham utáni vizsgálatok
A szerző első epilepsziás roham után vizsgált betegek anamnesticus adatait és vizsgálati eredményeit tekinti át. A vizsgálathoz kérdőívet használt, melyet ő maga szerkesztett. A vizsgálat célja elsősorban a rohamot elősegítő, provokáló tényezők megismerése és az első roham után végzett EEG fontosságának megítélése volt. A 106 beteg klinikai és EEG-vizsgálati eredményeinek értékelése után két csoportot különített el, a provokált rohamok és a nem provokált rohamok csoportját. Ebbe a két csoportba 95 beteg tartozott. A többi vizsgált személy részben fokális epileptiform eltérést mutatott, részben tünetmentes epileptiform mintahordozó volt, akiket a nagyon kevés szám miatt a feldolgozásból a jelen munka kapcsán kizárt. Az eredmények azt mutatták, hogy a familiaris epilepszia kockázati tényezői jelentősek, hasonló arányban fordult elő, mint az idiopathias generalizált epilepsziáknál (17,9 %). A megelőző betegségeket illetően a korábban lezajlott alkalmi roham fordult elő gyakrabban. Az első rohamok megjelenésében a szokásos provokáló faktorok jelentős szerepet játszanak. A betegek különböző csoportjaiban más-más precipitáló tényező látszik fontosnak. Az eredmények alapján a szerző mérlegeli, hogy a betegek meghatározott csoportjában a szorongás is lehet provokáló tényező. Az első roham után végzett EEG-vizsgálatok kisebb arányban mutattak epileptiform aktivitást, mint az az irodalmi adatok alapján várható lett volna. A tartós EEG-regisztrálás az epileptiform aktivitás kimutatásában eredményes vizsgálati módszer volt.
Ideggyógyászati Szemle
1997. JÚLIUS 20.
Mosóbenzin okozta hexacarbon-polyneuropathia öt esete
A szerzők öt eset kapcsán mosóbenzin-expozíció révén keletkezett polyneuropathiáról számolnak be, mely az ismert n-hexan-polyneuropathia egy eddig nem közölt előfordulási formája. A tünetek (subacut sensomotoros polyneuropathia), valamint a kórlefolyás (az expozíció megszűnte utáni több hetes további romlás) a benzin révén közvetített hexacarbon polyneuropathiában azonosak voltak az egyéb, ismert, n-hexant tartalmazó anyagok (oldószerek, ragasztóanyagok, lakkok stb.) kiváltotta kórképekkel.
Ideggyógyászati Szemle
1997. MÁJUS 20.
Post-storke állapotok pszichiátriai vonatkozásai (post-stroke depresszió kezelése moclobemiddel)
A post-stroke állapotok értékelésekor a reziduális neurológiai tünetegyüttes mellett a pszichológiai zavarok kevesebb figyelmet kapnak. Stroke-betegeknél gyakran észlelhető hangulati nyomottság, depresszió, szellemi hanyatlás, szorongás, ritkábban schizoform vagy paranoid állapotok. A post-stroke depresszió az agyi érkatasztrófák leggyakoribb, s egyben a terápia számára leginkább hozzáférhető következménye. A kórkép akadályozza a rehabilitációt, negatív hatást gyakorol a kórlefolyásra, a reszocializáció folyamatára, és a hosszú távú mortalitásra is. A post-stroke depresszió etiológiájában pszichológiai, biológiai és szociális faktorok egyaránt szerepet játszanak. A kórkép kezelésének pszichoterápiás technikái egyelőre kiforratlanok; gyógyszeres kezelésében a triciklikus készítmények helyét egyre inkább a kevesebb mellékhatással rendelkező második generációs antidepresszánsok veszik át. Harminchárom, post-stroke depressziós beteg 6 hetes moclobemid kezelése során szerzett tapasztalataink szerint a betegek 80%-ánál a tünetek mérséklődését észleltük. A kezelés csökkenti a hospitalizáció időtartamát, növeli a fizikális és szociális rehabilitáció esélyét, hosszú távon javítja az élet minőséget és csökkenti a mortalitást
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
2.
3.
4.
5.