Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 960

Lege Artis Medicinae

2002. JÚLIUS 20.

A laryngectomia utáni hangrehabilitáció sebészi módszereinek fejlesztése, finomítása

LICHTENBERGER György

Az elsõ hangprotézis kifejlesztésérõl 1972-ben a lengyel fül-orr-gégész, Mosolewski adott hírt. A sorozatgyártás után nemzetközileg is beszerezhetõ „duck bill” protézis megalkotásáról - amellyel a laryngectomisalt, beszélni képtelen betegek számára ismét lehetõvé válik a hangrehabilitáció, azaz a folyamatos beszéd - csak nyolc évvel késõbb, 1980-ban számolt be Blom és Singer.

Ideggyógyászati Szemle

2002. JÚNIUS 20.

Az aortadissectio neurológiai szövõdményei

MÉSZÁROS István, MÓROCZ József, SZLÁVI József, SCHMIDT János, NAGY László, KATÓ Csaba, TORNÓCI László

Az aortadissectio leggyakoribb szövődménye a cardiovascularis rendszer károsodása, amelyet a gyakoriság csökkenő sorrendjében követ az idegrendszer károsodása. Ez utóbbi általában korán kialakul, és az aortadissectio ezáltal neurológiai megbetegedés klinikai képében nyilvánulhat meg. A tanulmány célja az aortadissectio neurológiai tünetei gyakoriságának és megoszlásának meghatározása, a klinikopatológiai jellemzők és tanulságok feltárása, valamint összefüggés keresése a tünetek patológiai alapjai és a kórházi halálozás között.

Lege Artis Medicinae

2002. MÁJUS 20.

Változó tendenciák a retinaleválás sebészetében

MILIBÁK Tibor

Az ablatio retinae az üvegtest és a retina kapcsolatának kóros megváltozása következtében kialakuló betegség, amely kezelés nélkül a látás elvesztéséhez vezet.

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

A stroke-betegek gondozásának problémái

CSORNAI Márta

Minden stroke-on és TIA-n átesett beteg rendszeres gondviselést igényel. Ez a hatalmas munka (Magyarországon évente megközelítőleg 30 000 stroke-túlélővel lehet számolni) döntően a háziorvosokra hárul. A feladatok egyik csoportját a szekunder prevenció képezi: a kockázati tényezők elleni küzdelem és az antithromboticus (thrombocytaaggregáció-gátló vagy antikoaguláns) kezelés.

Lege Artis Medicinae

2002. MÁRCIUS 20.

Ki marad a kamarában?

SZEBIK Imre

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) felfüggesztette két orvos tagságát, mert az orvosok otthon szülés kapcsán orvosi tevékenységet végeztek annak ellenére, hogy a MOK Szülészeti és Nőgyógyászati Szakkollégiuma a szakmai és etikai szabályaival ellentétesnek nyilvánította ezt az orvosi tevékenységet.

Ideggyógyászati Szemle

2001. JANUÁR 01.

A fényterápia hatása a vizuális kontrasztérzékenységre szezonális affektív zavarban - előzetes eredmények

SZABÓ Zoltán, ANTAL Andrea, TOKAJI Zsolt, JANKA Zoltán, BENEDEK György

A téli depresszió kezelésében a fényterápia az első választandó eljárás. Hatásmechanizmusában biológiai tényezők szerepét hangsúlyozzák, utalva a téli depressziós betegeknél talált neurobiológiai eltérésekre.

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Historica Medica; Pest-Buda kórház- és szegényügye a törökök kiűzése utáni évszázadban

SÁGI Erzsébet

A két testvérváros a töröktől való visszavívás után romokban hevert. A török megszállás előtti időből sem az anyakönyvek, sem a közigazgatási okmányok nem maradtak fenn és teljes lakosságcsere ment végbe. A két város fallal körülvett kiterjedése és városszerkezete még nemzeti királyaink idején alakult ki. A XVII. század végéig a lakosság száma néhány százról Pesten kétezer, Budán közel háromezer főre emelkedett.

Lege Artis Medicinae

2000. JÚNIUS 01.

Hálapénz a magyar egészségügyben; Kialakulása és a jogi helyzet

NAGY András László

A hálapénzbizottság legérdekesebb és egyben leginkább ellenkezésre késztető résztanulmányát Ádám György ügyvéd, több, a paraszolvencia jelenségével foglalkozó könyv szerzője írta. Elméleti célként tűzi ki, hogy belátható időn belül az orvos-beteg viszonyban jogi értelemben szabad szerződéses viszony jöjjön létre. Hozzáteszi, ezt Magyarországon még sohasem sikerült elérni, ugyanis az orvosi jövedelmek alakulása a XVIII. század vége óta kényszerpályán mozognak. Különböző módokon, de egyaránt nem kedvezett az orvosi magánpraxisnak az Osztrák-Magyar Monarchia, a Horthy-rendszer, de az 1945 utáni koalíciós időszak sem, tehát a hálapénz kialakulása nem kizárólag ama 40 év káros következménye.

Lege Artis Medicinae

2000. JÚNIUS 01.

Az emberi hippocampus születés utáni morfológiai fejlődése

SERESS László

Jean Piaget elmélete szerint az ember kognitív fejlődése több lépésben megy végbe. Az első lépcső az úgynevezett szenzorimotoros periódus, amely a születés utáni első két évre jellemző. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a normális emléknyom rögzítéséhez érett és sértetlen hippocampus szükséges a kísérleti állatoknál és az embernél egyaránt. Az emberi hippocampus morfológiai fejlődését vizsgálva összehasonlítjuk azt az intellektuális fejlődés gyermekkori stádiumaival. Eredményeink szerint a neuronok képződése mintegy 16-18 héttel a születés előtt fejeződik be az emberi Ammon-szarvban. A gyrusden tatusban kis arányú (1%-nál kevesebb) szemcse sejtképződés figyelhető meg az újszülöttkorban, egyéb neuronok osztódása nem észlelhető. Az első hat hónap során az éretlen szemcsesejtek a hiluson keresztül vándorolnak a szemcsesejtek rétegébe. A neuronok fénymikroszkópos morfológiája alapján állítható, hogy a szemcsesejtek és célsejtjeik között a szinaptikus kapcsolat nem alakul ki a születés idejére. Amennyiben kísérleti állatokban meggátoljuk ezeknek a szinaptikus kapcsolatoknak a létrejöttét, a hippocampalis funkció tartósan károsodik. Ezek a kapcsolatok a harmadik életévre alakulnak ki; emiatt feltételezhető, hogy az újszülöttekben az emléknyomok rögzítésének alapvető neuronalis körei létezhetnek ugyan, de a memória rögzítésében fontos szerepet játszó hippocampalis neuronalis körök jelentős változásokon mennek keresztül az újszülöttkor és a késői gyermekkor között. Feltételezzük, hogy ennek következménye a tartós emléknyomok hiánya a csecsemőkorból. Ugyancsak feltételezzük, hogy a kognitív fejlődés morfológiai alapja többek között a hippocampus születés utáni fejlődése.