Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2002. MÁJUS 20.

Az ozmoreguláció vizsgálatának helye a modern orvosi gyakorlatban

BODA Domokos

Az ozmoreguláció törvényeinek tanulmányozása három területen elért haladás révén vált időszerűvé.

HUN 2002;12(05)

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

Véralvadási genetika fiatalkori stroke-ban

PONGRÁCZ Endre, TORDAI Attila, CSORNAI Márta, NAGY Zoltán

A szerzők prospektív vizsgálatot végeztek annak megítélésére, hogy milyen arányban fordulnak elő DNS-pontmutációk egészségesek és stroke-betegek esetében, valamint van-e összefüggés a betegek családi anamnézise, egyéni rizikófaktorai, a carotis Doppler-szonográfiás (CDS) és a koponya CT-leletei, valamint a polimorfizmusok között.

HUN 2002;55(03-04)

Lege Artis Medicinae

2002. ÁPRILIS 20.

Pszichés zavarok felismerése az alapellátásban

FÜREDI János, RÓZSA Sándor, SZÁDÓCZKY Erika, ZÁMBORI János

Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a szorongásos és hangulatzavarban szenvedő betegek nagy része az alapellátásban keres segítséget panaszaira. Ismert, hogy ezeknek a zavaroknak a felismerése világszerte nehézséget jelent a családorvos számára.

HUN 2002;12(04)

Ideggyógyászati Szemle

2002. FEBRUÁR 20.

Graviditás és pszichiátriai zavarok

SZÁSZ Anna, KOVÁCS Zsuzsanna

A pszichiátriai zavarok többségének életkor szerinti megjelenése a nõk reproduktív idõszakával esik egybe, ezért a graviditás és pszichiátriai zavarok együttesen is jelentkezhetnek. A pszichiátriai zavarban szenvedõ gravidák kezelése komoly kihívást jelent a pszichiáterek és a ginekológusok számára egyaránt. A felmerülõ számos probléma közül a jelen összefoglaló a farmakoterápiás lehetõségekkel, a nem kívánt terhességekkel és az interrupció törvényi szabályozásával foglalkozik.

HUN 2002;55(01-02)

Lege Artis Medicinae

2000. OKTÓBER 01.

A szívizom-hypertrophia és a szívelégtelenség molekuláris mechanizmusai

MIKALA Gábor, PETŐ Mónika, VÁLYI Nagy István, CSÁSZÁR Albert

A tanulmány a szívizom-hypertrophia és a következményes szívelégtelenség kialakulásának legfontosabb molekuláris mechanizmusait foglalja össze. A folyamatok ismerete számos esetben lehetőséget nyújt farmakoterápiás beavatkozásokra is. Elsőként a három alegységből álló G-proteineket és az ezekhez kapcsolt intracelluláris szabályozó rendszereket ismertetik, különös tekintettel a transzgenikus állatmodellekben megismert folyamatokra. E területen a szívizom-hypertrophia befolyásolására olyan klinikailag hatékony szerek vannak, mint az ACE-gátlók, az angiotenzinreceptor-antagonisták, valamint az a- és B-adrenerg-receptor-bénítók. A patomechanizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a mitogén aktiválta proteinkinázok, amelyek a hypertrophiás kaszkád későbbi szakaszában szerepelnek. Figyelemre méltó vizsgálatok folynak a lipidoldékony statinok (a Ras-farnezilálás indirekt gátlószerei) esetleges terápiás alkalmazhatóságával kapcsolatban. A szívizom-hypertrophia és a szívelégtelenség létrejöttében alapvető az intracelluláris kalcium homeosztázis megváltozása. A cikk harmadik részében a kalcium- és kalmodulinfüggő protein foszfatáznak, a calcineurinnak a szerepét vizsgálják ebben a folyamatsorban. A cyclosporin A vagy a tacrolimus (calcineurininhibitorok) adása nem javasolható a szívizom-hypertrophia minden formájában, de egyes esetekben mégis hatásosnak bizonyulhat. A szívelégtelenség végállapotában az egyik legsúlyosabb, ma még megoldatlan problémát a repolarizációs zavarok okozta kamrai ritmuszavarok kialakulása jelenti. Ennek egyes mechanizmusait is bemutatják, kiemelve a nátrium-kalcium csere transzporter gátlását mint a jövőbeli ígéretes terápiás lehetőségek egyikét.

HUN 2000;10(10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

Vinpocetin hatóanyagú infúziók hatása cerebralis ischaemiás neuropszichiátriai betegeink esetében

GYURIS Jenő

A vinpocetin hatóanyagú Cavinton több mint 20 éve áll a gyógyítás szolgálatában. A világon széles körben alkalmazott gyógyszerről több száz közlemény jelent meg hatását, hatásmechanizmusát vizsgálva. Tény azonban, hogy túlnyomó többségük állatkísérletes eredményekről számolt be, bár az utóbbi néhány évben három német és négy olasz átfogó vinpocetinvizsgálat metaanalízisét végezték el.

HUN 2000;53(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.

Liquorkeringési zavarok MR-vizsgálata rheumatoid arthritisben

KENÉZ József, BARSI Péter, VERES Róbert, FORNET Béla

Rheumatoid arthritisben a progresszív osteoligamentalis károsodás miatt előbb-utóbb invaginálódhat a dens a hátsó scalába, az öreglik fölé. Ezt a jelenséget basalis settlingnek nevezzük. A jelenség miatt az átmenetben a liquorterek beszűkülnek, emiatt a liquorkeringés zavart szenved. Basalis settlingben szenvedő 14 beteget vizsgáltunk, kutatva a liquorkeringés zavarait flexiós és extenziós fejhelyzetben.

HUN 2000;53(5-6)

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

A funkcionális gasztroenterológiai kórképek korszerű szemlélete

LONOVICS János

A funkcionális gasztroenterológiai kórképek alatt olyan krónikusan fennálló vagy rekurráló gastroin testinalis tünetek kombinációját értjük, amelyeknek hátterében strukturális vagy biokémiai eltérés nem mutatható ki. Klinikai jelentőségüket az adja, hogy rendkívül nagyszámú beteget érint mind az általános orvosi, mind a gasztroenterológiai praxisban. A kórképek patogenezise komplex, a tünetek létrejöttében a motilitási zavarok, a szenzoafferens pályák hiperszenzitivitása, hyperalgesiája és a kóros kérgi percepció egyaránt szerepet játszik. A kulturális/családi környezet, pszichoszociális faktorok, stresszhatások, gyermekkori események jelentős tünetamplifikáló vagy tünetkiváltó tényezőként szerepelhetnek. A komplex patogenezisű funkcionális kórképek között jelentősek az átfedések, azonban a predomináns tünetek segítenek a kórképek klasszifikációjában (funkcionális dyspepsia, irritábilis bél szindróma stb.) és pozitív (tüneteken alapuló) diagnosztikájában. A komplex patofiziológiai eltérések magyarázatára alkotott biopszichoszociális modell egyben alapját képezi a kórképek kezelésében a multidiszciplináris terápiás stratégia alkalmazásának is.

HUN 2000;10(04)

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Pszichológiai vonatkozások pszichoterápiás lehetőségek irritábilis bél szindrómában

TÚRY Ferenc, ÚJSZÁSZY László

A szerzők áttekintik az irritábilis bél szindróma legfontosabb pszichiátriai vonatkozásainak újabb adatait. Ezek közül kiemelhetők a jellegzetes személyiségtényezők (általában depresszív és szorongásos vonások), továbbá egyes pszichiátriai zavarok és az irritábilis bél szindróma közötti komorbiditás, a szexuális abúzus és a stressz szerepe. A pszichoterápiák közül leggyakrabban a viselkedés- és a kognitív terápiák hatékonyságát vizsgálták, de vannak adatok egyéb módszerek előnyeiről is.

HUN 2000;10(04)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

A funkcionális MR-képalkotás

KENÉZ József, BARSI Péter, VADON Gábor, KOCHER Irén, THÁN Zoltán

A szerzők rövid történeti áttekintés után ismertetik a tág értelemben vett funkcionális MR-vizsgálatok fogalmát, valamint a vizsgálatok kialakulását az MR-technika fejlődésének tükrében. Ezt követően tárgyalják a mozgások ábrázolását szolgáló cine-MR-módszereket.

HUN 2000;53(1-2)