Ideggyógyászati Szemle - 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

A funkcionális MR-képalkotás

KENÉZ József, BARSI Péter, VADON Gábor, KOCHER Irén, THÁN Zoltán

A szerzők rövid történeti áttekintés után ismertetik a tág értelemben vett funkcionális MR-vizsgálatok fogalmát, valamint a vizsgálatok kialakulását az MR-technika fejlődésének tükrében. Ezt követően tárgyalják a mozgások ábrázolását szolgáló cine-MR-módszereket.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

A neuronavigáció és szerepe a modern idegsebészetben új módszer ismertetése az első hazai tapasztalatok

BAGÓ Attila, FEDORCSÁK Imre, NYÁRY István

Műtét közben az agy állományán belüli pontos tájékozódás sokszor komoly kihívást jelent az operáló idegsebész számára .. Bár a modern képalkotó technikák megfelelő morfológiai információkat nyújtanak a műtétek megtervezéséhez, ezen képi információknak egy konkrét műtéti szituációra történő átültetése szubjektív, gyakran évtizedes idegsebészeti tapasztalatot igénylő feladat.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Az endoszkópos ventriculostomia jelentősége a hydrocephalus kezelésében

VETŐ Ferenc, HORVÁTH Zoltán, KÖVÉR Ferenc, DÓCZI Tamás, VADON Gábor

1994. november l. és 1998. október 31. között 110 endoszkópos Ill. kamrai ventriculostomiát végeztünk. Ez lehetővé teszi, hogy pontosan kijelölhessük a beavatkozás valódi értékét a különböző típusú hydrocephalusok kezelésében.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Kinurenin a központi idegrendszerben: a kinurénsavteszt és a kognitív folyamatokat befolyasolo farmakonok

VÉCSEI László

Az agyszövetben az L-kinurenin a prekurzorából, a triptofánból szintetizálódik. Emellett az L-kinurenin igen jól transzportálódik a vér-agy gáton keresztül. A kinurenin központi idegrendszeri jelenlétének fontosságát az adja, hogy részben az excitotoxinantagonista kinurénsavvá, részben az agonista kvinolinsavvá metabolizálódik.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Elektrofiziológiai vizsgálatok migrénben: újabb adatok a migrén patofiziológiájához

ÁFRA Judit

A migrén a népesség mintegy 10%-át érinti, a férfiak esetében a prevalencia 6%, nőknél 15-18% között van. Jelentősége mind az egyén életminőségét, mind szociális-társadalmi vetületét tekintve a népbetegségként nyilvántartott diabetesszel vagy depresszióval vetekszik.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Válogatás a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból

Összefoglaló a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., és a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Magyar ideg- és elmeorvosok társasága

VÉCSEI László

A fejfájás a leggyakoribb neurológiai megbetegedés. A Magyar Fejfájás Társaság a közelmúltban kidolgozta e kórképek diagnosztikus és terápiás protokollját, amely segítséget nyújt a fejfájás-ambulanciák szervezésében, a betegek kivizsgálásában, valamint a migrén kezelésében.

HUN 2000;53(1-2)