Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1953. NOVEMBER 20.

Az u. n. acut halálos katatonia elektrogörcs kezelése

VARGHA Miklós, KOVÁCS Béla

A schizophrenia nosolgiai egységének felbontását több oldalról megkísérelték. A psychopathologia alapon történő, részletekbe menő differenciálás hasznos lehet abból a szempontból, hogy szorosabb kapcsolatot találjuk a szerteágazó biochemiai, pathophysiologiai, morphologiai részeredmények és a psychopathologiai kép között. A morphologiai elváltozások (Miskolczy, Hechst (Horányi), Josephy, Fünfgeld), mint azt Miskolczy is hangsúlyozza, a schizophrenia csak bizonyos alakjaiban adnak egységes képet. A köztiagy területeknek viszonylagos épsége (Stief, Hechst (Horányi)) a klinikai tünetek egy részével áll ellentétben, úgyhogy azt mondhatjuk, hogy a morphologiai elváltozások - akár az agy, akár a máj (Gaupp) stb. elváltozásaira gondolunk - nem tudták sem a schizophrenia egységét bizonyítani, sem pedig a különböző megjelenési formák hovatartozáságát tisztázni. A biochemiai, pathophysiologiai kutatás az adatgyűjtés szakában van, mint azt Riebelling is, a legfrissebb összefoglaló referátumában megállapította.

HUN 1953;6(04)

Ideggyógyászati Szemle

1953. FEBRUÁR 10.

Ritka szövődmények Friedreich-féle betegségben

ORBÁN Sándor

Adatokat szolgáltattunk, hogy: 1. Friedrich ataxia gyakran társul más ideg-, elme-, és egyéb bántalmakkal és fejlődési rendellenességekkel. 2. Ezek az elváltozások halmozottan fordulhatnak elő egyes Fr. családokban és igen sokféleképpen kapcsolódhatnak egymással. 3. Több igen ritka szövődményt ismertettünk Fr. ataxiában. 4. Az elváltozások eseteiben főleg a csontrendszerben mutatkoztak.

HUN 1953;6(01)

Ideggyógyászati Szemle

1951. DECEMBER 19.

Adatok a CO-mérgezés agyszövettani elváltozásaihoz és azok keletkezésmódjához

FAZEKAS I. Gyula, GERÉB Tibor

CO-mérgezés után 3 hónap múlva meghalt 33 éves férfi agyát vizsgáltuk szövettanilag a következő eredménnyel: 1. Az agykéreg és a törzsdúcok dúcsejtjein nagy fokú elzsírosodás, továbbá úgy a kéreg, mint a velőállomány ereinek endothel elzsírosodása mutatkozott , perivascularis szemcséssejt-felhalmozódással. Az erek meszesedését sehol nem észleltük. 2. Emellett a mikroglia élénk burjánzása, a makroglia hypertrophiája és hyperplasiája, valamint a mikroglia és oliodendroglia szemcséssejtekké alakulása volt megfigyelhető, általános vizenyős jelenségek kíséretében. 3. Mindkétoldali lencsemaglágyulás mellett a nagyagy fehérállományában a diffus foltos demyelinisatiót találtunk, az erek környékének gyűrűszerű megkíméltségével. Úgy a demyelinisalt, mint a megkíméltségi gyűrűk, valamint a többi épnek látszó agyterületeken is nagyfokú zsírlebontást (zsírral telt szemcsés sejtek) észleltünk. 4. Esetünk arra mutat, hogy a fehérállomány megbetegedése diffus és nagyfokú lehet negativ, vagy jelentéktelen elváltozást mutató velőshüvely-kép mellett is. 5. A CO-mérgezés pathomechanismusára vonatkozóan az anoxaaemiás állapotot tartjuk elsőrendű tényezőnek. Emellett azonban kétségtelen, hogy a CO közvetlen szövetlélegzést bénító hatása folytán maga is szerepet játszik az agyszöveti elváltozások keletkezésében. 6. Esetünk szövettani képe és az újabb élettani észleletek alapján nem tartjuk kizártnak Hallervorden azon felfogását, hogy a fehérállomány laesio létrejöttében az oedémának is bizonyos szerepe lehet, mégpedig nézetünk szerint valószínűleg azáltal, hogy a koponyaűri, illetve agynyomás növekedése által akadályozza az agyvérkeringést és így fokozza az anoxaemiát s ez utóbbi vezet a kóros elváltozások kifejlődéséhez. 7. A perivascularis megkíméltségi gyűrűket azzal magyarázzuk, hogy az erek közvetlen környéke a keringő vérből még kap annyi oxygent, hogy szöveti elemeiben súlyosabb destructio nem következik be, viszont a távolabbi szövetelemek már nem jutnak kellő mennyiségű oxygenhez s az anoxiás állapot ezen szövetelemek pusztulásához vezetnek.

HUN 1951;4(04)