Ideggyógyászati Szemle

Az u. n. acut halálos katatonia elektrogörcs kezelése

VARGHA Miklós1, KOVÁCS Béla1

1953. NOVEMBER 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1953;6(04)

A schizophrenia nosolgiai egységének felbontását több oldalról megkísérelték. A psychopathologia alapon történő, részletekbe menő differenciálás hasznos lehet abból a szempontból, hogy szorosabb kapcsolatot találjuk a szerteágazó biochemiai, pathophysiologiai, morphologiai részeredmények és a psychopathologiai kép között. A morphologiai elváltozások (Miskolczy, Hechst (Horányi), Josephy, Fünfgeld), mint azt Miskolczy is hangsúlyozza, a schizophrenia csak bizonyos alakjaiban adnak egységes képet. A köztiagy területeknek viszonylagos épsége (Stief, Hechst (Horányi)) a klinikai tünetek egy részével áll ellentétben, úgyhogy azt mondhatjuk, hogy a morphologiai elváltozások - akár az agy, akár a máj (Gaupp) stb. elváltozásaira gondolunk - nem tudták sem a schizophrenia egységét bizonyítani, sem pedig a különböző megjelenési formák hovatartozáságát tisztázni. A biochemiai, pathophysiologiai kutatás az adatgyűjtés szakában van, mint azt Riebelling is, a legfrissebb összefoglaló referátumában megállapította.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szegedi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

A heveny életveszélyes elmezavarok (u. n. heveny halálos katatonia) kezeléséről és kórszármazásáról

NAGY Tibor

1. A heveny életveszélyes elmezavar korai és halmozott electroshock kezeléssel gyógyítható. 2. A kórkép az agykéreg-köztiagy-hypophysis-mellékvesekéreg-rendszer működészavarának tünetcsoportjaként fogható fel, melyet psychés, somaticus és toxicus hatások válthatnak ki. 3. A kórkép különböző, az irodalomban eddig használt elnevezései helyett - delirium acutum, amentia, katatonia perniciosa, azotaemiás elmezavar, heveny toxicus psychosis stb. - indokoltnak látszik átfogóbb jellegű elnevezés használata.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a ventricularis diverticulumok keletkezésének pathomechanizmusához

SOÓS Imre, MOHÁCSI Ildikó

Egy cisterna ambiensbe herniálódó oldalkamrai diverticulum, valamint egy multiplex intracerebralis kamradiverticulosis esetét ismertettük. Cisterna ambiens diverticulum a felnőttkori rigidebb hydrocephalusos cerebrumon képződhet, bár gyermekeknél is leírták. Lényege tulajdonképpen a retrosplenialis gyrusok infratentorialis hernialisatiója lassan kialakuló agy nyomásfokozódás esetén. Létrejöttéhez kedvező feltétel a supratentorialis és infratentorialis nyomás közötti nagy differentia. Élőben csak ventriculographiaval diagnostizálható. Elkülönítendő a cisterna ambiens arachnoidealis cystáitól, amelyek a kamrarendszerrel nem közelednek, falukban parenchyma, ill. ependyma nem található. Intracerebralis diverticulumok fiatalkori hydrocephalusos agy kamrarendszeréből bárhonnan kiindulhatnak. Keletkezésük pathomechanismusában a súlyosan oedemás parenchyma beolvadási készsége és a kamrarendszerbe való másodlagos beszakadása játszik szerepet. (Weber és da Rugna: dissezierende intracerebrale Divertikel) A tágult III. kamra cisternákba való beboltosulása nem nevezhető valódi diverticulumnak, előfordulása hydrocephalusokban közismerten gyakori. A diverticulumképződés klinikai jelentősége abban áll, hogy mint a liquorkeringés akadályozottságát kiküszöbölő öngyógyító tevékenység utat mutat occlusiv hydrocephalusok műtéti megoldására.

Ideggyógyászati Szemle

A "primaer-infectiosus" polyradiculoneuritis egyes kérdései

JUBA Adolf

Két egészen heveny (2 nap és 7-8 nap alatt) halálosan végződött "felszálló polyradiculoneuritis" klinikai és kórszövettani leleteinek ismertetése után szerző a kóroktan kérdéseivel foglalkozik, amire az esetek hevenységére tekintettel a kórszövettan elég megfelelő kiindulást biztosít. A szöveti folyamat súlypontja a gyöki ideg és a csigolya-közti dúc területére esik. A gyulladásos beszűrődések azonban kezdetben igen gyérek, végig lymphocytákból állnak és nem lépik túl a parenchymapusztulás területét; vagyis nem valódi, hanem "reparativ gyulladásnak" felelnek meg. A morphologiailag igazolható parenchymasérülés kezdetben szintén nem arányos a súlyos klinikai kiesésekkel és teljes terjedelmében csak kb. 1 hét alatt bontakozik ki. Mindez az általánosan elfogadott virus-eredet ellen szól; a Pette által felvetett allergiás eredet igazolása nem szövettani, hanem klinikai-laboratóriumi vizsgálatok útján történhet.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Hivatásunk

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, amelynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, amelynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Nővér

Boka-kar index mérés a foglalkozás-egészségügyi rendelőben

SZOBOTA Lívia, HIRDI Henriett Éva

A halálos és nem halálos kimenetelű cardiovascularis események megnövekedett kockázata perifériás artériás érbetegségek (PAD) magas prevalenciájához kapcsolódik. A foglalkozás-egészségügyi ellátás területén dolgozó ápolók ideális helyzetben vannak ahhoz, hogy a még nem diagosztizált PAD-ban szenvedő személyeket kiszűrjék, azonosítsák. A vizsgálat célja: A felmérés célja annak bemutatása volt, hogy a boka-kar index (ABI) egy olyan eszköz, amelyet a foglalkozás-egészségügyi ápolók könnyedén használhatnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Keresztmetszeti vizsgálat történt foglalkozás-egészségügyi rendelőben 2021. évben megjelent páciensek körében (N=638). Az ABI mérések kivitelezése egyidejűleg, szinkronmért oszcillometrikus mérőeszközzel történt. A mérési eredmények értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával történt. A vizsgálatban összesen 638 fő vett részt. A vizsgált személyek átlagéletkora 46,5 év ± 8,2 év; 38,4%-uk férfi, 61,6%-uk nő. A jobb oldalon mért boka-kar index átlagértéke 1,08, a bal oldalon mért átlagérték 1,06 volt. 11 fő esetén (a minta 1,72%-a) felmerült perifériás érbetegség. A foglalkozás-egészségügyi ápolók képesek felismerni a PAD-hoz kapcsolódó kulcsfontosságú rizikótényezőket, elvégezni az ABI mérést, és azonosítani a megbetegedésben szenvedő személyeket. Az ABI meghatározása oszcillometrikus vérnyomásmérő készülékkel megvalósítható és könnyen beilleszthető a foglalkozás-egészségügyi ellátásba.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.

Nővér

A sebkezelés fejlődésének története

SZABÓNÉ Révész Erzsébet

A sebellátás kezdete több ezer évre nyúlik vissza. Ahhoz, hogy a ma használatos nedves sebkezelés ilyen hatékony lehessen, rögös út vezetett. A sebkezeléshez szükséges lokális folyamatok ismerete, a sebek ellátásához szükséges anyagok hatékonyságának feltérképezése, a sérülés okozta vérzéscsillapítás és traumás sokk kezelése, a sebesülés során bejutott kórokozók elpusztítása, a sebellátás során az optimális higiéniai viszonyok biztosítása, a krónikus sebek esetében az alapbetegség kezelése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy ma hatékony ellátást tudjunk biztosítani. Az évezredek során zajló sorozatos háborúk nagyban segítették a sebkezelés fejlődését, hiszen napjainkban is sok olyan fejlesztés ismert, amelyet a mindennapi gyakorlatban való elterjedése előtt a hadsereg már használt.