Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nagy-Britanniában a legjobb meghalni

A héten közzétett tanulmány szerint Nagy-Britanniában a legjobb a haldoklók számára nyújtott hospice-ellátás színvonala.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Emlőrák: szűrés = túldiagnosztizálás?

A lakosságszintű mammográfiás szűrés együtt jár az emlőrák nagyobb incidenciájával, a túldiagnosztizálás becsült aránya több mint 50%.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az első trimesterben még érdemes abbahagyni a dohányzást

Azok a nők, akik a terhesség 15. hetéig leszoknak a dohányzásról, elkerülhetik az azzal járó terhességi és magzati szövődményeket.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Csontvázakat is azonosított a professzor DNS profillal

A világon először használta szisztematikusan a DNS profilt tömegkatasztrófa áldozatainak azonosításához 1994-ben. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen diplomázó, s 1974 óta Svájcban élő dr. Krompecher Tamás professzor, a svájci Lausanne-i Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének korábbi igazgatója, aki előadásokat tart szerte a világon módszereiről, a hullamerevséggel kapcsolatos felfedezéseiről. A professzort a Debreceni Egyetem díszdoktorává avatták 2010 őszén.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Web-alapú e-gyógyszerfelírás az Egyesült Királyságban

Egy új e-gyógyszerfelírási és gyógyszerezés-adminisztrációs (ePMA – e- medication administration) megoldást mutattak be az Egyesült Királyságban, melyek hamarosan gyakorlati alkalmazásra kerülnek az NHS (National Health Service) biztosító néhány ellátó intézményénél.

HUN

Magyar Radiológia

2009. JÚLIUS 15.

Ultrahangkongresszus és -tanfolyam Indiában

HARKÁNYI Zoltán

Idén májusban meghívott előadóként vehettem részt az indiai ultrahangkongresszuson (XVIII. USCON), a tengerparti Goán. Egy indiai utazás önmagában is izgalmas, de megismerve az ottani kollégák ultrahang-diagnosztikai tevékenységét, még különlegesebb élményt jelentett. Az igen magas színvonalú kongresszusi előadásokat és workshopokat javarészt hazai orvosok, döntően radiológusok tartották. Néhány neves előadó érkezett még az Amerikai Egyesült Államokból, Ausztráliából, Angliából, Csehországból.

HUN 2009;83(02)

Lege Artis Medicinae

2009. MÁRCIUS 21.

A pajzsmirigyrákok korszerű komplex kezelése

LUKÁCS Géza

A follicularis epithelsejtekből származó pajzsmirigyrákok szövettani szerkezetük szerint lehetnek papillarisak, follicularisak vagy anaplasticusak. A parafollicularis, más néven C-sejtekből keletkező rosszindulatú daganatok a medullaris carcinomák. A pajzsmirigyrákok éves előfordulása nem túl gyakori, három-hét beteg jut 100 000 lakosra, a csernobili katasztrófát követően azonban az érdeklődés előterébe kerültek. Előfordulásuk fiatalkorban sem ritka, gyakran és korán adnak metasztázisokat. További jellegzetességük a lassú növekedés, a jó prognózis, még a metasztatizáló stádiumban is. Az életkor, a tumornagyság és a tumor kiterjedése, a komplett sebészi eltávolítás, a távoli áttétek és a grading a főbb prognosztikai tényezők. Ezen paraméterek alapján magas és alacsony rizikójú csoportokba sorolhatók. A különböző típusú pajzsmirigy-carcinomák optimális kezelésére nincsenek prospektív, randomizált tanulmányok. Az amerikai, az ausztrál és az európai földrészen a pajzsmirigyrákok biológiai agresszivitása különbözik egymástól, ez az oka, hogy a pajzsmirigyrákok kezelése nem standardizált nemzetközileg. Európában - szemben Amerikával és Ausztráliával - számos jódhiányos vidék van, más a háttérsugárzás is. Általánosan elfogadott, hogy standard terápiának a teljes thyreoidectomiát kell tekintenünk adekvát nyirokcsomó-dissectióval, posztoperatív radiojód- ablatióval. Elvárható követelmény a radikális műtétekkel együtt járó magasabb morbiditás (nervus laryngeus recurrens paresis, posztoperatív hypoparathyreosis) minimálisra - 1% alá - csökkentése. Ajánlatos, hogy ezeket a műtéteket tapasztalt pajzsmirigysebészek végezzék olyan centrumokban, ahol multidiszciplináris endokrin team szerveződött.

HUN 2009;19(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A pajzsmirigyrákok korszerű komplex kezelése

LUKÁCS Géza

A follicularis epithelsejtekből származó pajzsmirigyrákok szövettani szerkezetük szerint lehetnek papillarisak, follicularisak vagy anaplasticusak. A parafollicularis, más néven C-sejtekből keletkező rosszindulatú daganatok a medullaris carcinomák. A pajzsmirigyrákok éves előfordulása nem túl gyakori, három-hét beteg jut 100 000 lakosra, a csernobili katasztrófát követően azonban az érdeklődés előterébe kerültek. Előfordulásuk fiatalkorban sem ritka, gyakran és korán adnak metasztázisokat. További jellegzetességük a lassú növekedés, a jó prognózis, még a metasztatizáló stádiumban is. Az életkor, a tumornagyság és a tumor kiterjedése, a komplett sebészi eltávolítás, a távoli áttétek és a grading a főbb prognosztikai tényezők. Ezen paraméterek alapján magas és alacsony rizikójú csoportokba sorolhatók. A különböző típusú pajzsmirigy-carcinomák optimális kezelésére nincsenek prospektív, randomizált tanulmányok. Az amerikai, az ausztrál és az európai földrészen a pajzsmirigyrákok biológiai agresszivitása különbözik egymástól, ez az oka, hogy a pajzsmirigyrákok kezelése nem standardizált nemzetközileg. Európában - szemben Amerikával és Ausztráliával - számos jódhiányos vidék van, más a háttérsugárzás is. Általánosan elfogadott, hogy standard terápiának a teljes thyreoidectomiát kell tekintenünk adekvát nyirokcsomó-dissectióval, posztoperatív radiojód- ablatióval. Elvárható követelmény a radikális műtétekkel együtt járó magasabb morbiditás (nervus laryngeus recurrens paresis, posztoperatív hypoparathyreosis) minimálisra - 1% alá - csökkentése. Ajánlatos, hogy ezeket a műtéteket tapasztalt pajzsmirigysebészek végezzék olyan centrumokban, ahol multidiszciplináris endokrin team szerveződött.

HUN 2008;18(02)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

A daganatos betegségek szűrési ajánlásai az Amerikai Egyesült Államokban

JÓNÁS Eszter

Cancer Instituteban (NCI) 1999 nyarán részt vettem A daganatmegelőzés és ellenőrzés című kurzuson, amelynek középpontjában az elsődleges és másodlagos daganatmegelőzés lehetőségei álltak. A tanfolyamnak 15 külföldi és ugyanennyi amerikai hallgatója volt. A nemzetközi csoportban Ausztrálián kívül minden földrész képviseltette magát. Míg a külföldi hallgatók (egy kivétellel) orvosok voltak, az amerikai résztvevőknél az orvosok 20%-os aránya mellett a többiek a prevenció területén dolgozó nővérek, biológusok, kémikusok, szociológusok, matematikusok köréből kerültek ki. Az elhangzottakat nyolc témakörbe sorolták. Az első a Daganat és statisztika címet viselte. Ebben a modulban a biostatisztikai alapfogalmakkal, valamint néhány, Amerikában már évtizedek óta sikerrel működő egészségiállapot-felmérő vizsgálattal ismerkedtünk meg. A második részben a biometriai módszertanról kaptunk összefoglalást. A harmadik témakör a Genetika és daganatbiológia címet viselte. Itt az onkogénekről és a szuppresszorgénekről, valamint az öröklődő daganatokról hallhattunk. A negyedik munkacsoport a leggyakrabban előforduló, illetve a magas halálozási arányú daganatok megelőzésével és ellenőrzésével foglalkozott. Az ötödik részben a diéta és a kemoprevenció kérdéseiről hallhattunk. Szó esett azokról az ételekről, amelyek elősegítik egyes daganatok kialakulását, illetve amelyek meggátolják ezt a folyamatot. Külön előadás hangzott el a gyógynövények szerepéról a daganat- kialakulás prevenciójában. A hatodik témakör A speciális populációk és a környezet címet viselte. Rámutattak a környezet meghatározó szerepére a daganatos betegségek kialakulásában. A hetedik témakör az egészségvédelem és az életmódreform elterjesztésének lehetőségeivel foglalkozott. Nem csupán a népszerűsítés elméleti lehetőségeiről tájékozódhattunk, hanem néhány sikeres amerikai programmal is megismerkedhettünk. Az utolsó részben az NCI-ban folyó daganatmegelőzési és ellenőrzési kutatásokról tájékoztattak.

HUN 2000;10(03)

Lege Artis Medicinae

2000. FEBRUÁR 01.

Orvosképzési reform Ausztriában

BENEDEK György

Ausztrália igen messze esik Magyarországtól, nyersanyagokban bővelkedő, nagyon gazdag ország. Egészségügyi rendszere, egyetemi képzési rendje szorosan követi az angol hagyományokat. Ezen az alapon nem sok közös vonás képzelhető el az ausztrál és a magyar orvosképzés problémái és azok megoldási módozatai között. Mégis megfontolandó lehet - a magyar orvosképzésben érdekeltek számára is – az ausztrál kísérlet az orvosképzés reformjára.

HUN 2000;10(02)