Lege Artis Medicinae - 2007;17(06-07)

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Koalíciós patológia

FRENKL Róbert

Bekövetkezett. Egyszer - ma már tudjuk, hogy lényegesen enyhébb formában - átéltünk valami hasonlót 1995-ben, a Bokros-csomag idején.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Az epilepsziák gyógyszeres kezelésének korszerű szemlélete

SZUPERA Zoltán

Az elmúlt évtizedekben jelentősen változott az epilepsziás betegek gyógyszeres kezelése, és ennek kapcsán új elvárások fogalmazódtak meg. Az epilepsziák terápiájában elsődleges a gyógyszeres kezelés, s ez a betegek 60-70%-ánál hatékony. A viszonylag kedvező eredmények ellenére napjaink antiepileptikus terápiája sem nevezhető még optimálisnak. 1990 előtt csupán hat jelentős antiepileptikum állt a klinikusok rendelkezésére, míg ezt követően több mint tíz új szer került forgalomba. A régi antiepileptikumok előnye, hogy hosszú távú klinikai tapasztalatokkal rendelkezünk róluk, jól ismert a hatékonyságuk, és olcsók. Az első generációs szereknek - annak ellenére, hogy viszonylag hatékonynak tekinthetők - több hátrányos tulajdonságuk is van. Nem biztosítottak kellő hatékonyságot minden beteg részére, viszont a hosszú távú alkalmazás során számolni kellett krónikus mellékhatásokkal. A szerző összefoglalja a legújabb ismereteket a régi és az új antiepileptikumok hatásosságáról, biztonságosságáról, valamint klinikai alkalmazásáról. A kezelés során a gyógyszerválasztás fő szempontjai: a tünetek szindromatológiai besorolása, a szer hatásossága és tolerálhatósága, illetve az egyéni betegszempontok. Az első generációs szerek közül a carbamazepin, az ethosuximid, a valproát és részben a clobazam, a clonazepam ma is széles körben használatosak (a benzodiazepinkészítmények csak az adjuváns kezelésben). A fenobarbiturát, a primidon, a phenytoin és a sulthiam alkalmazása - a mellékhatások, illetve a relatív hatástalanság miatt - jelentősen háttérbe szorult. Az új antiepileptikumok elsősorban West-szindróma, Lennox- Gastaut-szindróma és az idiopathiás generalizált epilepsziák kezelése során mutatnak nagyobb hatékonyságot. A gabapentin, a lamotrigin, a levetiracetam és az oxcarbazepin farmakokinetikája kedvező, alkalmazásuk biztonságos. A felbamat, a vigabatrin és a topiramat használata fokozott figyelmet igényel a mellékhatások miatt.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

A nitrogén-monoxid ellentétes hatásai: integritás és toxicitás

KISS Róbert Gábor, BÉRES Bernát János

A nitrogén-monoxid az emberi szervezet egyik kulcsmolekulája. Felfedezése óta könyvtárnyi irodalom jelent meg élettani és kórélettani szerepével kapcsolatban. Szinte az összes kórfolyamatban jelen van. Egészséges szervezetben alapvető a keringésszabályozásban - az érelmeszesedés, a szívinfarktus, az agyi érkatasztrófák bekövetkezése elleni folyamatokban - játszott szerepe. Az idegrendszerben a szinaptikus plaszticitás, a tanulás, a memória és számos neuroendokrin szabályozási folyamat a nitrogén-monoxid mint neurotranszmitter segítségével zajlik. Az immunrendszer gyulladásos sejtjei (macrophagok, neutrophilek) nitrogén-monoxidot termelve baktericid, antivirális és tumorellenes hatást fejtenek ki a gazdaszervezet védelmét szolgálva. Kóros körülmények között a szuperoxid anionnal peroxinitritet képez, s ez károsítja a mitokondriális légzési láncot, a szuperoxid diszmutáz enzimet, a redukált glutationt, valamint inaktivál vagy aktivál jelátviteli fehérjéket. Kimutatták, hogy az ischaemia és a reperfúzió során részt vesz a nitratív, illetve nitrozatív stresszfolyamat, a DNS-károsodás, valamint a következményes poli-ADP-ribóz-polimeráz-1-aktiváció létrejöttében mind szívinfarktusban, mind agyi érkatasztrófákban.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

A gyógyszerszedési attitűd jelentősége a lipidszintcsökkentő kezelésben Beteg-együttműködés: perzisztencia és compliance

NAGY László

A statinokkal végzett kontrollált klinikai vizsgálatok bizonyítékkal szolgáltak a tekintetben, hogy az LDL-koleszterin-szint agresszív csökkentése javítja az ischaemiás szívbetegség mortalitását. A kezelt betegek mintegy 40%-a éri el a koleszterin-célértéket. A gyógyszerszedési utasítások napi betartása (compliance) és a gyógyszer hosszú távú szedésének (perzisztencia) biztosítása kulcsfontosságú a súlyos szövődmények elkerülésében; a betegek hosszabb távon csak gyógyszereik mintegy 50%-át szedik be az orvosi javaslatnak megfelelően. A gyógyszeres terápiával való általános rossz együttműködés (compliance és perzisztencia) azt eredményezi, hogy a valós élet körülményei között nem észlelhető a klinikai vizsgálatokban jelentkező morbiditás-mortalitás csökkenés. Azoknál a betegeknél, akik rendszertelenül, rossz compliance-szel (<80%) szedik gyógyszereiket, a vizsgálatok szerint csak minimális egészségnyereség jelentkezik, és jelentősen romlik a kezelések költséghatékonysága. Azon betegek esetében, akik rossz perzisztenciájuk miatt a klinikai végpontokban megnyilvánuló előnyök megjelenése előtt (PVD) hagyják abba kezelésüket, elvész a gyógykezelésükre fordított erőforrás. Az együtt szedett gyógyszerek számának emelkedésével romlik mind a compliance, mind a perzisztencia. Mivel a betegegyüttműködést javító programok kevesebb mint 50%-a sikeres, célszerű, hogy már a gyógyszerválasztáskor a várható compliance, illetve perzisztencia és a betegjellemzők figyelembevételével hozzuk meg terápiás döntésünket. A fix dózisú kombinációs kezelések szélesebb körű alkalmazásával jelentősen javíthatói azon betegek kezelésének hatékonysága, akik több gyógyszert szednek és állapotuk erélyes vérnyomás- vagy LDL-koleszterin-szint-csökkentést igényel.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Tudományos tallózó

Az arc ráncosodása és a krónikus tüdőbetegség - a hajlam összefügg! Thorax 2006;61:568-71. Utahi bőrgyógyászok munkacsoportja 1991-ben összefüggésbe hozta a dohányzást az arcráncok kialakulásával. Most a kutatók arra kerestek választ, hogy közös hajlam vezet-e a dohányosok bőrének fokozott ráncosodásához és a krónikus obstruktív tüdőbetegséghez (COPD)?

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Az ACE-gátlók szerepe a koszorúérbetegek szekunder prevenciós kezelésében

SÁRSZEGI Zsolt

Számos experimentális adat igazolja az angiotenzinreceptor- gátlóknak az atherosclerosis folyamatára jellemző vascularis és biokémiai markerekre kifejtett kedvező hatását. Az angiotenzin II szintjének csökkentése kedvezően befolyásolja az oxidatív stressz, a lipidperoxidáció, az apoptosis, az inflammatorikus és protrombogén folyamatokat. Két nagy multicentrikus vizsgálat, a HOPE és az EUROPA igazolta, hogy a ramipril és a perindopril jelentős mértékben csökkenti a halálos és nem halálos cardiovascularis események különféle kombinációjának gyakoriságát az atherosclerosisban szenvedő betegekben. Ezért ischaemiás szívbetegségben a szekunder prevenció bázisgyógyszereivé váltak.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Bőrtünetekkel induló akut haemoblastosis Esetleírás képekben

TÖRÖK László, CSŐSZ Judit, KLUCSIK Zsolt

A jellegzetes livid színű papulák és csomók - különösen, ha azokhoz purpura is társul - már a beteg első vizsgálatakor felvethetik a haemoblastosis, illetve akár a myelomonocyta leukaemia lehetőségét is.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Krónikus hepatitis C-vírus-fertőzött betegek pegilált interferon-alfa-2aés ribavirinkezelésének biztonságossága a hazai tapasztalatok alapján

WERLING Klára, DALMI Lajos, GERVAIN Judit, HORVÁTH Gábor, NAGY István, NEMESÁNSZKY Elemér, RIBICZEY Pál, TELEGDY László, VARGA Márta, TORNAI István, TULASSAY Zsolt

BEVEZETÉS - A krónikus C-vírus hepatitis kezelése során fellépő mellékhatások fontos problémát jelentenek a betegek és az orvosok számára egyaránt. A gyógyszerek dózisának csökkentése, a terápia felfüggesztése rontja a gyógyulás esélyét. BETEGEK, MÓDSZEREK - 2001 és 2004 között 66 krónikus C-vírus hepatitises beteg részesült heti 180 μg pegilált interferon-alfa-2a- és napi 800-1200 mg ribavirinkezelésben (hat beteg 24 hétig, 60 beteg 48 hétig). A terápia alatt a betegek rendszeresen jártak kontrollvizsgálatokra, a mellékhatások időben történő felismerése céljából. EREDMÉNYEK - A 48 hétig kezeltek 48,3%-ánál fejlődött ki mellékhatás, 41,7%-ban vérképeltérések; az anaemia, thrombocytopenia, neutropenia aránya hasonló volt. A további mellékhatások cardialis szövődmények, bőrtünetek, tartósan magas láz, autoimmun thyreoiditis, illetve májelégtelenség volt, összesen kilenc esetben. A pegilált interferon-alfa-2a dózisának csökkentésére, illetve kihagyására 21 esetben (31,7%), teljes leállítására hét esetben került sor, leggyakrabban vérképeltérés miatt. A napi 1000-1200 mg ribavirin mellett a betegek 30,8%-ánál kellett a gyógyszer dózisát csökkenteni, leállítására három esetben került sor. A 48 hetes kezelést kapott betegek 48%-ában tartós virológiai remisszió alakult ki, míg a 24 hetes kezelés senkinél sem hozott ilyen eredményt. KÖVETKEZTETÉS - A krónikus hepatitis C-vírusfertőzött betegek 48 hetes antivirális kezelése során a betegek közel felében különböző súlyosságú mellékhatások léptek fel, de a terápia leállítására csak kevés betegnél került sor. A mellékhatások időben való kezelésével a terápia leállítása megelőzhető, hatékonysága javítható.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

FÓKUSZBAN A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK Az olvasók kérdéseire szakértő válaszol

SZEMELYÁCZ János

- Vitatott a dohányzás szenvedélybetegségek közé sorolása. Sokan, az önkéntes leszokásra utalva, cáfolják azt. Szenvedélybeteg-e a láncdohányos, ha nem képes az öngyógyításra?

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Klinikai konszenzuskonferencia a krónikus obstruktív tüdőbetegségről London, 2007. március 2-3.

TAMÁSI Lilla

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztikáját, terápiáját, illetve egyéb vonatkozásait leíró legteljesebb nemzetközi ajánlás a GOLD (Global initiative for chronic Obstructive Lung Disease), amelynek legújabb, frissített változata 2006 novemberében jelent meg.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Változások a szív kontraktilis fehérjéinek szerkezetében diasztolés szívelégtelenség során

PAPP Zoltán, BORBÉLY Attila, ÉDES István

A kamrai relaxáció zavarai diasztolés szívelégtelenséget eredményezhetnek. Bal kamrai endomyocardialis biopsziás minták elemzése támpontokat adhat a kórállapot hátterében álló, strukturális és funkcionális változások megismeréséhez. Ilyen vizsgálatok folyamán derült fény arra, hogy diasztolés szívelégtelenségben szenvedő betegek biopsziás mintáiban a Frank- Starling-mechanizmus optimális sarcomerhoszszán (2,2 μm) a szívizomsejtek passzíverő-értékei szignifikánsan nagyobbak, mint az egészséges kontrollokéi. A jelenséget valószínűleg az magyarázza, hogy a titin - myofilamentalis struktúrfehérje - merevebbik, N2B izoformájának az expressziója növekszik a rugalmasabb, N2BA izoforma rovására. Az is felmerült, hogy diasztolés szívelégtelenségben csökken a kontraktilis fehérjék foszforiláltsága. Ezek a változások együttesen, az extracelluláris kollagén felszaporodása mellett nagymértékben hozzájárulhatnak a diasztolés szívelégtelenségben tapasztalt relaxációs zavarhoz.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Myocardialis infarctust követő szívelégtelenség

TOMCSÁNYI János

Az akut myocardialis infarctus ellátása az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. Ennek köszönhetően egyre több a túlélők száma, akiknél azonban nagy arányban alakul ki szívelégtelenség. Ez a szövődmény a mortalitás jelentős növekedésével jár, amit elsősorban a bal kamrának már az infarktus korai stádiumában megkezdődő remodellációja okoz. Az áttekintő közlemény célja, hogy a remodelláció patomechanizmusát és ezzel összefüggésben a terápiás lehetőségeket bemutassa. A jelenleg érvényben lévő ajánlások alapján a posztinfarktusos szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében angiotenzinkonvertáz-gátló és - külön vagy egyidejűleg - angiotenzinreceptor-blokkoló, béta-receptor-blokkoló, valamint aldoszteronantagonista kezelés javasolt.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Angiotenzinkonvertáz-gátlók és angiotenzinreceptor-blokkolók krónikus szívelégtelenségben

ZÁMOLYI Károly

A renin-angiotenzin rendszer szerepe a cardiovascularis betegségekben kiemelkedő. Az elmúlt évtizedben kiterjedt kutatást végeztek annak megállapítására, hogy a különböző klinikai állapotokban az angiotenzinkonvertáz-gátlók adása milyen klinikai haszonnal jár. Egyetértés van abban, hogy klinikai hasznuk több cardiovascularis betegségben bizonyított, így krónikus szívelégtelenségben, tünetmentes balkamra-diszfunkcióban, akut myocardialis infarctusban, szekunder prevencióban, hypertoniában és nagy cardiovascularis rizikójú betegek primer prevenciójában. Az elmúlt két évtizedben számos randomizált vizsgálat igazolta hatásosságukat a túlélést, a hospitalizációt, a fizikai terhelhetőséget illetően szívelégtelenségben és a bal kamra szisztolés diszfunkciójában. A vizsgálatok eredményei alapján adásuk javasolt minden olyan betegnek az etiológiától függetlenül, akinek balkamradiszfunkciója van, ha nem áll fenn intolerancia és kontraindikáció. Annak ellenére, hogy a szívelégtelenséget eredményesebben kezeljük, a betegek mortalitása még mindig magas, a betegek 50%-a hal meg öt éven belül. Az angiotenzinkonvertáz-gátlók csökkentik a mortalitást, azonban a krónikus kezelés során nem szupprimálják teljesen az angiotenzin-2-t. Az angiotenzinreceptor-blokkolók komplett módon blokkolják az angiotenzin- 2-t, ezért kedvezőek lehetnek a szívelégtelenség kezelésében. Az összehasonlító vizsgálatokban az angiotenzinreceptor-blokkoló nem mutatott előnyt az angiotenzinkonvertáz-gátlóval szemben. Ezért szívelégtelenségben az ajánlások szerint az első vonalbeli kezelést az angiotenzinkonvertáz- gátlók képezik. Intolerancia esetén angiotenzinreceptor- blokkolóra válthatunk, amelyet a betegek jól tolerálnak.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Béta-receptor-blokkolók alkalmazása krónikus szívelégtelenségben

CZURIGA István

Krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek béta-receptor-blokkoló kezelésének kedvező hatásait számos nagy, randomizált, prospektív, placebokontrollált klinikai vizsgálat igazolta. A nagy mortalitás végpontú vizsgálatokban, amelyeket bisoprolollal, carvedilollal, metoprololszukcináttal és nevibolollal végeztek, a hosszú távú béta-blokkoló kezelés hatására csökkent az összhalálozás, a cardiovascularis halálozás, a hirtelen halál és a szívelégtelenség progressziója miatti halálozás a II-IV. funkcionális stádiumba tartozó betegek körében. A kedvező klinikai tapasztalatok alapján jelenleg valamennyi klinikai súlyosságú stádiumba tartozó, bal kamrai szisztolés diszfunkció okozta, hemodinamikailag stabil, standard kezelésben részesülő szívelégtelenségben szenvedő betegnek javasolt a béta-blokkoló adása, ha nem áll fenn kontraindikáció. Jelen dolgozat összefoglalja a klinikai tanulmányok legfontosabb adatait és a szívelégtelenség kezelésének gyakorlati szempontjait.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Diuretikumok és aldoszteronreceptorantagonisták alkalmazása krónikus szívelégtelenségben

NYOLCZAS Noémi

A diuretikumok a krónikus szívelégtelenség kezelésének egyik bázisát jelentik. Bár a kacsdiuretikumok és a thiazid diuretikumok vonatkozásában nem rendelkezünk nagy, randomizált, placebokontrollált, multicentrikus vizsgálatokból származó, kedvező mortalitási adatokkal, e gyógyszerek jelentősége vitathatatlan a folyadékretenció megszüntetésében és a szívelégtelenség tüneteinek csökkentésében. A diuretikumok szívelégtelenségben használt harmadik nagy csoportját az aldoszteronantagonisták képezik. Szignifikáns mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatásukat a RALES és az EPHESUS tanulmányok bizonyították. Jelen közlemény áttekinti a különböző diuretikumok hatását, mellékhatását, a diuretikumkezelés indikációit, valamint a hatékony alkalmazás feltételeit. Bemutatja a diuretikus kezelés új lehetőségeit, az adenozinreceptor- blokkolókat, a vazopresszinantagonistákat, az atrialis natriureticus peptid analógokat és az ultrafiltrációt.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Direkt vasodilatatorok és digitálisz alkalmazása krónikus szívelégtelenségben

DÉKÁNY Miklós

A szisztolés diszfunkcióval járó krónikus szívelégtelenség optimális gyógyszeres kezeléséhez a standard diuretikus és neurohormonális antagonista kezelés mellett szükség lehet a direkt értágító dihidralazin és nitrát kombinációjának, valamint a digitálisz alkalmazására is. Hidralazin/dihidralazin és nitrát adását abban az esetben javasolják, ha az angiotenzinkonvertázgátló vagy angiotenzinreceptor-blokkoló gyógyszerek nem alkalmazhatók. Fontos, hogy ilyenkor béta-receptor-blokkoló kezelésben is részesüljön a beteg. Nem szűnő vagy fokozódó panaszok esetén a standard gyógyszeres kezelést ezzel a gyógyszer-kombinációval érdemes kiegészíteni. Hasonló esetben jön szóba a digitáliszkészítmények, legtöbbször a digoxin adása is. Különösen magas kamrafrekvenciával járó pitvarfibrillációban lehet előnyös a szer hatása. A kedvező túlélési eredmény érdekében a digoxin adagja ne haladja meg a napi 0,125 mg-ot! A kis test- és izomtömeg, a szignifikánsan csökkent veseműködés miatt a dózist tovább kell csökkenteni. A vesefunkció nagyfokú beszűkülése esetén digoxin helyett digitoxin adható.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

A krónikus szívelégtelenség nem gyógyszeres kezelése

MERKELY Béla, RÓKA Attila

A szívelégtelenség a gyógyszeres terápiában tapasztalható fejlődés ellenére is rossz prognózisú betegség. A nem gyógyszeres terápia alkalmazása megfelelő indikáció mellett számottevően javítja a betegek életminőségét és várható élettartamát. A biventricularis pacemakerrel végzett reszinkronizációs terápia az intraventricularis vezetési zavarral szövődött súlyos szívelégtelenség számos klinikai tanulmányban bizonyított hatékonyságú kezelési módja. Az implantálható cardioverter- defibrillátor csökkenti a hirtelen szívhalál bekövetkeztét, ezáltal a mortalitást. Terápiára rezisztens szívelégtelenség esetén szívtranszplantáció szükséges. Számos további kezelési mód létezik - mechanikus keringéstámogató eszközök, mesterséges szív, ultrafiltráció -, amelyeknek a rutinszerű alkalmazása a kevés klinikai tapasztalat miatt egyelőre nem ajánlott, de az eddig elért eredmények biztatóak.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Az akut szívelégtelenség felismerése és kezelése

KARLÓCAI Kristóf

Az akut szívelégtelenség kialakulhat korábban épnek tudott szívben, de ismert strukturális eltérés is létrehozhatja, vagy a krónikus szívelégtelenség súlyosbodhat akutan. Egy-egy beteg valamennyi kezelését figyelembe véve ez a legköltségesebb szívbetegség. Az akut szívelégtelenséget a klinikai kép és a fizikális eltérések alapján nagy valószínűséggel felismerhetjük, de eszközös vizsgálatok nélkül sem a szövődményeket diagnosztizálni, sem a kezelést elindítani nem tudjuk. A beteget jól felszerelt coronariaőrzőben kell monitorozni. Kezelését gyógyszerek alkalmazásán túl a revascularisatio, illetve mechanikus keringéstámogató eszközök alkalmazása jelenti.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Kardiológiai rehabilitáció krónikus szívelégtelenségben

SZÁSZ Károly

Az utóbbi évtizedben a szívelégtelenség terápiás kezelése jelentős szemléletváltozáson ment át. 1980 után a fizikai tréning kedvező hatásait és biztonságosságát közölték. A krónikus szívelégtelenségben szenvedőknél az edzés nem elsősorban a bal kamra teljesítményét javítja, hanem a perifériás keringésben okoz kedvező élettani változásokat. A stabil NYHA II-III. stádiumú betegek rendszeres tréningje fejleszti a terhelési toleranciát, javítja a légzésfunkciót, mérsékli a túlaktivált szimpatikus idegi tónust. Kedvezően befolyásolja a vázizomzat biokémiai folyamatait. A terhelés időtartama, intenzitása és gyakorisága individuálisan megszabott, és változik a beteg klinikai állapotával. Ajánlott intenzitás a csúcsoxigénfelhasználás 60-70%-a. A terhelés gyakorisága a beteg klinikai állapotától függ, és a krónikus szívelégtelenség statustól függően növelhető heti három-hat alkalomra, az edzés időtartama 30-60 perc között változhat. A fizikai tréning előtt, alatt és után a betegnek az állapotát rendszeresen kontrollálni kell a biztonság érdekében. A kardiológiai rehabilitáció csak teammunkában végezhető, amelynek vezetője az orvos, de a gyógytornásznak, a dietetikusnak, a pszichológusnak és a szociális munkásnak a szerepe is fontos és nélkülözhetetlen a beteg optimális állapotának elérésében.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Medicina: hajó a kultúra tengerén – Az „olcsógyógyszer-vita” és kulturális aspektusai

BÁNFALVI Attila

A betegségben és gyógyításban bonyolult aspektusok szövevényes és gyakran változó hálózataként jelenik meg a beteg érdeke, amelynek csupán egyik összetevője a gyógyszer ára. Milyen kulturális összetevők határozzák meg a beteg bonyolult viszonyát gyógyszeréhez, és hogyan lép be ebbe a képbe a napi politika?

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

„Igazán a műtőben érzem jól magam” Beszélgetés dr. Gulyás Gusztávval

FERENCZI Andrea

A plasztikai sebészet legfőképpen nem a szépségről szól. Noha a funkció és a forma harmóniáját jelenti a sebészetben, életet alapjában nem ment. Helyreállító ága azonban az élet méltóságát, hitét adhatja vissza a betegség vagy a baleseti trauma miatt sérült, torzult páciens számára. Szép feladat rekonstruálni egy daganat miatt eltávolított emlőt, s ezzel visszaadni a nőiességet, önbizalmat, élhetőbbé tenni az életet - mondja Gulyás Gusztáv plasztikai sebész...

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Lorenzo da Ponte Mozart szövegírója

KÖVES Péter

Számomra is rejtély, hogy miért foglalkoztat Lorenzo da Ponte személye ennyire. Talán Mozart az oka. Hiszen Mozart szövegkönyveit ő írta, s Mozart mindig időszerű. A zseni munkamódszere megfejthetetlen; nem tudjuk elképzelni sem, miképp születhettek meg e páratlan remekművek ily felülmúlhatatlan tökéletességgel, s ily nagy számban. Sajnos, kevés dokumentum maradt Mozart munkás hétköznapjairól. Az biztos, hogy hallatlanul gyorsan dolgozott.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Hidroterápia, avagy vízgyógyászat Priessnitz és Kneipp nyomában

KÖLNEI Lívia

A vizet külsőleg és belsőleg egyaránt ősidőktől fogva alkalmazták gyógyító célra. A hidroterápiának, vagyis a vízgyógymódnak két fő területe van: a balneológia, amely a vizek ásványtartalmára alapozza kúráit és a klasszikus hidroterápia, amely a víz termikus, hűtő és hevítő hatását használja föl. Cikkünk ez utóbbi történetét tekinti át.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Hatékonyabb anyagcserekontroll - jobb életminőség

WINKLER Gábor

Az analóg - humán, ultragyors hatású - inzulinok megjelenése jelentős változást hozott a cukorbetegség kezelésében. Az új készítmények nem csupán az inzulinok választékának bővülését jelentették, hanem új kezelési rendszerek kidolgozásának lehetőségét, az élettani inzulinelválasztást minden korábbinál jobban követő terápiás stratégia megvalósítását is.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

A krízis és a változás nyelve Erdős Márta: A nyelvben élő kapcsolat Budapest, Typotex

FERENCZI Andrea

A kortárs kommunikációelméleti vizsgálódások eredményeképpen a kommunikációs folyamat immár nem csupán információtovábbításként értelmezhető, hanem elsődlegesen és lényege szerint hatásösszefüggésként, a szó valódi értelmében vett beszédcselekvésként működik. Ez a pragmatikai megközelítés utat nyitott a hermeneutika irányába.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

„Kórházzá vált” nagy orvosok

GRÉTSY Zsombor

Ebben az összekapcsolós játékban az lesz a feladat, hogy a bal oldali hasábban szereplő magyar orvosokat (akiknek nevét ma kórházak viselik) párosítsuk össze a jobb oldali hasábban lévő rövid jellemzésükkel, rájuk utaló mondatokkal.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Meditáció

DONÁTH Tibor

Higgyék el, régen töltött el olyan örömmel hír, mint amikor hallottam erről a Mega Trade-botrányról, nevezetesen, hogy a romlott árukat átcsomagolva, átcímkézve nálunk újra forgalomba lehet hozni. Joggal kérdezhetik, hogy miért.