Lege Artis Medicinae

Angiotenzinkonvertáz-gátlók és angiotenzinreceptor-blokkolók krónikus szívelégtelenségben

ZÁMOLYI Károly

2007. JÚLIUS 14.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(06-07)

A renin-angiotenzin rendszer szerepe a cardiovascularis betegségekben kiemelkedő. Az elmúlt évtizedben kiterjedt kutatást végeztek annak megállapítására, hogy a különböző klinikai állapotokban az angiotenzinkonvertáz-gátlók adása milyen klinikai haszonnal jár. Egyetértés van abban, hogy klinikai hasznuk több cardiovascularis betegségben bizonyított, így krónikus szívelégtelenségben, tünetmentes balkamra-diszfunkcióban, akut myocardialis infarctusban, szekunder prevencióban, hypertoniában és nagy cardiovascularis rizikójú betegek primer prevenciójában. Az elmúlt két évtizedben számos randomizált vizsgálat igazolta hatásosságukat a túlélést, a hospitalizációt, a fizikai terhelhetőséget illetően szívelégtelenségben és a bal kamra szisztolés diszfunkciójában. A vizsgálatok eredményei alapján adásuk javasolt minden olyan betegnek az etiológiától függetlenül, akinek balkamradiszfunkciója van, ha nem áll fenn intolerancia és kontraindikáció. Annak ellenére, hogy a szívelégtelenséget eredményesebben kezeljük, a betegek mortalitása még mindig magas, a betegek 50%-a hal meg öt éven belül. Az angiotenzinkonvertáz-gátlók csökkentik a mortalitást, azonban a krónikus kezelés során nem szupprimálják teljesen az angiotenzin-2-t. Az angiotenzinreceptor-blokkolók komplett módon blokkolják az angiotenzin- 2-t, ezért kedvezőek lehetnek a szívelégtelenség kezelésében. Az összehasonlító vizsgálatokban az angiotenzinreceptor-blokkoló nem mutatott előnyt az angiotenzinkonvertáz-gátlóval szemben. Ezért szívelégtelenségben az ajánlások szerint az első vonalbeli kezelést az angiotenzinkonvertáz- gátlók képezik. Intolerancia esetén angiotenzinreceptor- blokkolóra válthatunk, amelyet a betegek jól tolerálnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A nitrogén-monoxid ellentétes hatásai: integritás és toxicitás

KISS Róbert Gábor, BÉRES Bernát János

A nitrogén-monoxid az emberi szervezet egyik kulcsmolekulája. Felfedezése óta könyvtárnyi irodalom jelent meg élettani és kórélettani szerepével kapcsolatban. Szinte az összes kórfolyamatban jelen van. Egészséges szervezetben alapvető a keringésszabályozásban - az érelmeszesedés, a szívinfarktus, az agyi érkatasztrófák bekövetkezése elleni folyamatokban - játszott szerepe. Az idegrendszerben a szinaptikus plaszticitás, a tanulás, a memória és számos neuroendokrin szabályozási folyamat a nitrogén-monoxid mint neurotranszmitter segítségével zajlik. Az immunrendszer gyulladásos sejtjei (macrophagok, neutrophilek) nitrogén-monoxidot termelve baktericid, antivirális és tumorellenes hatást fejtenek ki a gazdaszervezet védelmét szolgálva. Kóros körülmények között a szuperoxid anionnal peroxinitritet képez, s ez károsítja a mitokondriális légzési láncot, a szuperoxid diszmutáz enzimet, a redukált glutationt, valamint inaktivál vagy aktivál jelátviteli fehérjéket. Kimutatták, hogy az ischaemia és a reperfúzió során részt vesz a nitratív, illetve nitrozatív stresszfolyamat, a DNS-károsodás, valamint a következményes poli-ADP-ribóz-polimeráz-1-aktiváció létrejöttében mind szívinfarktusban, mind agyi érkatasztrófákban.

Lege Artis Medicinae

Béta-receptor-blokkolók alkalmazása krónikus szívelégtelenségben

CZURIGA István

Krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek béta-receptor-blokkoló kezelésének kedvező hatásait számos nagy, randomizált, prospektív, placebokontrollált klinikai vizsgálat igazolta. A nagy mortalitás végpontú vizsgálatokban, amelyeket bisoprolollal, carvedilollal, metoprololszukcináttal és nevibolollal végeztek, a hosszú távú béta-blokkoló kezelés hatására csökkent az összhalálozás, a cardiovascularis halálozás, a hirtelen halál és a szívelégtelenség progressziója miatti halálozás a II-IV. funkcionális stádiumba tartozó betegek körében. A kedvező klinikai tapasztalatok alapján jelenleg valamennyi klinikai súlyosságú stádiumba tartozó, bal kamrai szisztolés diszfunkció okozta, hemodinamikailag stabil, standard kezelésben részesülő szívelégtelenségben szenvedő betegnek javasolt a béta-blokkoló adása, ha nem áll fenn kontraindikáció. Jelen dolgozat összefoglalja a klinikai tanulmányok legfontosabb adatait és a szívelégtelenség kezelésének gyakorlati szempontjait.

Lege Artis Medicinae

Klinikai konszenzuskonferencia a krónikus obstruktív tüdőbetegségről London, 2007. március 2-3.

TAMÁSI Lilla

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztikáját, terápiáját, illetve egyéb vonatkozásait leíró legteljesebb nemzetközi ajánlás a GOLD (Global initiative for chronic Obstructive Lung Disease), amelynek legújabb, frissített változata 2006 novemberében jelent meg.

Lege Artis Medicinae

Direkt vasodilatatorok és digitálisz alkalmazása krónikus szívelégtelenségben

DÉKÁNY Miklós

A szisztolés diszfunkcióval járó krónikus szívelégtelenség optimális gyógyszeres kezeléséhez a standard diuretikus és neurohormonális antagonista kezelés mellett szükség lehet a direkt értágító dihidralazin és nitrát kombinációjának, valamint a digitálisz alkalmazására is. Hidralazin/dihidralazin és nitrát adását abban az esetben javasolják, ha az angiotenzinkonvertázgátló vagy angiotenzinreceptor-blokkoló gyógyszerek nem alkalmazhatók. Fontos, hogy ilyenkor béta-receptor-blokkoló kezelésben is részesüljön a beteg. Nem szűnő vagy fokozódó panaszok esetén a standard gyógyszeres kezelést ezzel a gyógyszer-kombinációval érdemes kiegészíteni. Hasonló esetben jön szóba a digitáliszkészítmények, legtöbbször a digoxin adása is. Különösen magas kamrafrekvenciával járó pitvarfibrillációban lehet előnyös a szer hatása. A kedvező túlélési eredmény érdekében a digoxin adagja ne haladja meg a napi 0,125 mg-ot! A kis test- és izomtömeg, a szignifikánsan csökkent veseműködés miatt a dózist tovább kell csökkenteni. A vesefunkció nagyfokú beszűkülése esetén digoxin helyett digitoxin adható.

Lege Artis Medicinae

FÓKUSZBAN A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK Az olvasók kérdéseire szakértő válaszol

SZEMELYÁCZ János

- Vitatott a dohányzás szenvedélybetegségek közé sorolása. Sokan, az önkéntes leszokásra utalva, cáfolják azt. Szenvedélybeteg-e a láncdohányos, ha nem képes az öngyógyításra?

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Hyperkalaemia IV. rész

DEÁK György, PATÓ Éva, KÉKES Ede

A hat részből álló összefoglaló bemutatja a hyperkalaemia epidemiológiáját, diagnózisát, patogenezisét és kezelését. A szívelégtelenségben (SZE) szenvedő, csökkent ejekciós frakciójú (HFrEF) betegek kezelésénél RAASg-, szakubitril/valzartán, valamint a MRA-kezelés jelentősen javította az életkilátásokat, csökkentette a mortalitást. Ugyanakkor ezeknek a szereknek az alkalmazása a gyógyszer bevezetésekor csökkentheti a vesefunkciót (eGFR) – ami egy tisztán hemodinamikai hatás, és az intraglomerularis nyomás csökkenésére vezethető vissza, míg hosszú távon ez a kezelés mérsékli a vesefunkció-romlás ütemét – és emeli a szérumkálium...

Hypertonia és Nephrologia

A nemzetközi tudományos társaságok ajánlásai az ACEi-, ARB- és ARNI-kezelés vonatkozásában Covid-19-vírusfertőzés során

Mivel a RAAS-gátló szereket igen széles körben alkalmazzák az orvosok ischaemiás szívbetegségben, szívelégtelenségben, hypertoniában, diabetesben és veseelégtelenségben, indokoltnak tartjuk a jelentős nemzetközi társaságok ajánlásait ebben a kérdésben.

Lege Artis Medicinae

A szívelégtelenség megelőzésének lehetőségei egy belgyógyász szemével

KIS János Tibor

A szívelégtelenség gyakorisága, fontossága miatt annak kezelésével, megelőzésével mindegyik klinikusnak foglalkoznia kell. A szerző összefoglalja azokat az életmódi és diétás tanácsokat, gyógyszerelési megfontolásokat melyeknek preventív hatásuk van a szívelégtelenség kezelésében.

Lege Artis Medicinae

Az angiotenzinreceptorblokkolók idegrendszeri hatásai hypertoniában és dementiában

KOVÁCS Tibor

A renin-angiotenzin rendszer (RAS) a hypertonia kialakulásának és kezelésének szempontjából is az egyik legfontosabb mechanizmus. Elemei nagyrészt az idegrendszerben is megtalálhatók. A RAS gátlásán alapszik az angiotenzinkonvertáz-gátló és az angiotenzinreceptor-blokkoló (ARB) antihipertenzívumok hatása. Az ARB-k az agyban különleges szerepet tölthetnek be, mivel nem csökkentik az angiotenzin képződését, csak az AT1-receptoron kifejtett káros hatásait blokkolják, ugyanakkor lehetővé teszik az AT2-receptorokon mediált kedvező effektusok kialakulását. A hypertonia az agyi érbetegségek legfontosabb kockázati tényezője, emellett a kognitív funkciókat is kedvezőtlenül befolyásolja. Kezelésének idegrendszeri következményei is lehetnek, mely az ARB-k esetében az antihipertenzív hatástól függetlenül is kialakuló kedvező hatásokat jelenthetnek a stroke és a dementia kialakulásának szempontjából.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis biztonságossági vizsgálatok SGLT-2-gátló antidiabetikumokkal 2-es típusú diabetesben

JERMENDY György

Hazánkban a közelmúltban kerültek forgalomba az orális antidiabetikumok legújabb hatástani csoportjának, az SGLT-2-gátlóknak első képviselői. Hatósági előírás nyomán az új készítményekkel néhány évvel ezelőtt elindultak a cardiovascularis biztonságosságot tesztelő randomizált, kontrollált klinikai tanulmányok. Mind ez ideig csak egyetlen vizsgálat fejeződött be. Az empagliflozin (versus placebo) cardiovascularis biztonságosságát megítélendő EMPA-REG OUTCOME vizsgálat az adott készítmény cardiovascularis eseményeket és összmortalitást csökkentő hatását igazolta. A kedvező cardiovascularis hatás hátterében meghúzódó patomechanizmus egyelőre ismeretlen. Az SGLT-2-gátlók helyét a szakmai irányelvek kijelölték a 2-es típusú diabetes terápiás algoritmusában, az empagliflozin cardiovascularis kockázatot csökkentő dokumentált előnye komoly mérlegelési körülmény a terápia megválasztásakor. A szakmai közvélemény ér­dek­lődéssel várja a többi készítménnyel zajló vizsgálatok (dapagliflozin: DECLARE; canagliflozin: CANVAS) eredményeit, amelyek minden bizonnyal tovább árnyalják majd az SGLT-2-gátlók cardiovascularis biztonságosságát.