Az analóg - humán, ultragyors hatású - inzulinok megjelenése jelentős változást hozott a cukorbetegség kezelésében. Az új készítmények nem csupán az inzulinok választékának bővülését jelentették, hanem új kezelési rendszerek kidolgozásának lehetőségét, az élettani inzulinelválasztást minden korábbinál jobban követő terápiás stratégia megvalósítását is.

Az utóbbi évtizedben a szívelégtelenség terápiás kezelése jelentős szemléletváltozáson ment át. 1980 után a fizikai tréning kedvező hatásait és biztonságosságát közölték. A krónikus szívelégtelenségben szenvedőknél az edzés nem elsősorban a bal kamra teljesítményét javítja, hanem a perifériás keringésben okoz kedvező élettani változásokat. A stabil NYHA II-III. stádiumú betegek rendszeres tréningje fejleszti a terhelési toleranciát, javítja a légzésfunkciót, mérsékli a túlaktivált szimpatikus idegi tónust. Kedvezően befolyásolja a vázizomzat biokémiai folyamatait. A terhelés időtartama, intenzitása és gyakorisága individuálisan megszabott, és változik a beteg klinikai állapotával. Ajánlott intenzitás a csúcsoxigénfelhasználás 60-70%-a. A terhelés gyakorisága a beteg klinikai állapotától függ, és a krónikus szívelégtelenség statustól függően növelhető heti három-hat alkalomra, az edzés időtartama 30-60 perc között változhat. A fizikai tréning előtt, alatt és után a betegnek az állapotát rendszeresen kontrollálni kell a biztonság érdekében. A kardiológiai rehabilitáció csak teammunkában végezhető, amelynek vezetője az orvos, de a gyógytornásznak, a dietetikusnak, a pszichológusnak és a szociális munkásnak a szerepe is fontos és nélkülözhetetlen a beteg optimális állapotának elérésében.

Az akut szívelégtelenség kialakulhat korábban épnek tudott szívben, de ismert strukturális eltérés is létrehozhatja, vagy a krónikus szívelégtelenség súlyosbodhat akutan. Egy-egy beteg valamennyi kezelését figyelembe véve ez a legköltségesebb szívbetegség. Az akut szívelégtelenséget a klinikai kép és a fizikális eltérések alapján nagy valószínűséggel felismerhetjük, de eszközös vizsgálatok nélkül sem a szövődményeket diagnosztizálni, sem a kezelést elindítani nem tudjuk. A beteget jól felszerelt coronariaőrzőben kell monitorozni. Kezelését gyógyszerek alkalmazásán túl a revascularisatio, illetve mechanikus keringéstámogató eszközök alkalmazása jelenti.

Az arc ráncosodása és a krónikus tüdőbetegség - a hajlam összefügg! Thorax 2006;61:568-71. Utahi bőrgyógyászok munkacsoportja 1991-ben összefüggésbe hozta a dohányzást az arcráncok kialakulásával. Most a kutatók arra kerestek választ, hogy közös hajlam vezet-e a dohányosok bőrének fokozott ráncosodásához és a krónikus obstruktív tüdőbetegséghez (COPD)?

Higgyék el, régen töltött el olyan örömmel hír, mint amikor hallottam erről a Mega Trade-botrányról, nevezetesen, hogy a romlott árukat átcsomagolva, átcímkézve nálunk újra forgalomba lehet hozni. Joggal kérdezhetik, hogy miért.