Lege Artis Medicinae

Lorenzo da Ponte Mozart szövegírója

KÖVES Péter

2007. JÚLIUS 14.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(06-07)

Számomra is rejtély, hogy miért foglalkoztat Lorenzo da Ponte személye ennyire. Talán Mozart az oka. Hiszen Mozart szövegkönyveit ő írta, s Mozart mindig időszerű. A zseni munkamódszere megfejthetetlen; nem tudjuk elképzelni sem, miképp születhettek meg e páratlan remekművek ily felülmúlhatatlan tökéletességgel, s ily nagy számban. Sajnos, kevés dokumentum maradt Mozart munkás hétköznapjairól. Az biztos, hogy hallatlanul gyorsan dolgozott.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az ACE-gátlók szerepe a koszorúérbetegek szekunder prevenciós kezelésében

SÁRSZEGI Zsolt

Számos experimentális adat igazolja az angiotenzinreceptor- gátlóknak az atherosclerosis folyamatára jellemző vascularis és biokémiai markerekre kifejtett kedvező hatását. Az angiotenzin II szintjének csökkentése kedvezően befolyásolja az oxidatív stressz, a lipidperoxidáció, az apoptosis, az inflammatorikus és protrombogén folyamatokat. Két nagy multicentrikus vizsgálat, a HOPE és az EUROPA igazolta, hogy a ramipril és a perindopril jelentős mértékben csökkenti a halálos és nem halálos cardiovascularis események különféle kombinációjának gyakoriságát az atherosclerosisban szenvedő betegekben. Ezért ischaemiás szívbetegségben a szekunder prevenció bázisgyógyszereivé váltak.

Lege Artis Medicinae

Hatékonyabb anyagcserekontroll - jobb életminőség

WINKLER Gábor

Az analóg - humán, ultragyors hatású - inzulinok megjelenése jelentős változást hozott a cukorbetegség kezelésében. Az új készítmények nem csupán az inzulinok választékának bővülését jelentették, hanem új kezelési rendszerek kidolgozásának lehetőségét, az élettani inzulinelválasztást minden korábbinál jobban követő terápiás stratégia megvalósítását is.

Lege Artis Medicinae

Medicina: hajó a kultúra tengerén – Az „olcsógyógyszer-vita” és kulturális aspektusai

BÁNFALVI Attila

A betegségben és gyógyításban bonyolult aspektusok szövevényes és gyakran változó hálózataként jelenik meg a beteg érdeke, amelynek csupán egyik összetevője a gyógyszer ára. Milyen kulturális összetevők határozzák meg a beteg bonyolult viszonyát gyógyszeréhez, és hogyan lép be ebbe a képbe a napi politika?

Lege Artis Medicinae

FÓKUSZBAN A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK Az olvasók kérdéseire szakértő válaszol

SZEMELYÁCZ János

- Vitatott a dohányzás szenvedélybetegségek közé sorolása. Sokan, az önkéntes leszokásra utalva, cáfolják azt. Szenvedélybeteg-e a láncdohányos, ha nem képes az öngyógyításra?

Lege Artis Medicinae

Az epilepsziák gyógyszeres kezelésének korszerű szemlélete

SZUPERA Zoltán

Az elmúlt évtizedekben jelentősen változott az epilepsziás betegek gyógyszeres kezelése, és ennek kapcsán új elvárások fogalmazódtak meg. Az epilepsziák terápiájában elsődleges a gyógyszeres kezelés, s ez a betegek 60-70%-ánál hatékony. A viszonylag kedvező eredmények ellenére napjaink antiepileptikus terápiája sem nevezhető még optimálisnak. 1990 előtt csupán hat jelentős antiepileptikum állt a klinikusok rendelkezésére, míg ezt követően több mint tíz új szer került forgalomba. A régi antiepileptikumok előnye, hogy hosszú távú klinikai tapasztalatokkal rendelkezünk róluk, jól ismert a hatékonyságuk, és olcsók. Az első generációs szereknek - annak ellenére, hogy viszonylag hatékonynak tekinthetők - több hátrányos tulajdonságuk is van. Nem biztosítottak kellő hatékonyságot minden beteg részére, viszont a hosszú távú alkalmazás során számolni kellett krónikus mellékhatásokkal. A szerző összefoglalja a legújabb ismereteket a régi és az új antiepileptikumok hatásosságáról, biztonságosságáról, valamint klinikai alkalmazásáról. A kezelés során a gyógyszerválasztás fő szempontjai: a tünetek szindromatológiai besorolása, a szer hatásossága és tolerálhatósága, illetve az egyéni betegszempontok. Az első generációs szerek közül a carbamazepin, az ethosuximid, a valproát és részben a clobazam, a clonazepam ma is széles körben használatosak (a benzodiazepinkészítmények csak az adjuváns kezelésben). A fenobarbiturát, a primidon, a phenytoin és a sulthiam alkalmazása - a mellékhatások, illetve a relatív hatástalanság miatt - jelentősen háttérbe szorult. Az új antiepileptikumok elsősorban West-szindróma, Lennox- Gastaut-szindróma és az idiopathiás generalizált epilepsziák kezelése során mutatnak nagyobb hatékonyságot. A gabapentin, a lamotrigin, a levetiracetam és az oxcarbazepin farmakokinetikája kedvező, alkalmazásuk biztonságos. A felbamat, a vigabatrin és a topiramat használata fokozott figyelmet igényel a mellékhatások miatt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A varázsfuvola Mozart operája az értelmezések kereszttüzében

WINKLER Gábor

„A varázsfuvola”, Mozart utolsó színpadi műve volt az első „igazi” opera, amelyet láttam. Hétéves voltam, és így utólag visszagondolva úgy tűnik, hogy szigorú nevelési elveket követő szüleim kellően érettnek tartottak, hogy - amiről addig szó sem lehetett - hétköznap, esti előadáson az Operaház széksoraiba ülhessek. Addigra persze már átestem az ismeretségi körünk kortárs gyermekei számára „kötelezőnek” tartott „Dió törőn” és a „János vitézen”, de operaként számon tartott művel most, első alkalommal találkozhattam. Ez az első találkozás azután egy életen át tartó rajongás nyitánya lett.

Lege Artis Medicinae

Ami bennem életre kel... Beszélgetés Gyimesi Ágnessel

NAGY Zsuzsa

„Az, amivel én foglalkozom - klasszikus művek kortárs művekként történõ megjelenítése (Purcell, Sosztakovics, Sztravinszkij, Mozart). Ez esetben más összefüggésrendszerbe kerülnek a művek, nem történeti és idõrendi, hanem valamely gondolati kapcsolódás okán (gondolatkotta), posztmodern színházi körülmények között. A művet nem eredeti környezetének megfelelõ elõadásmóddal, hanem e világ működési feltételeivel egyesítve jelenítem meg.” - írja egyik darabja kapcsán a „minden nõi hangfekvést átölelõ hangterjedelemmel rendelkezõ” énekesnõ.

LAM Extra Háziorvosoknak

Liszt Ferenc családfája

CZEIZEL Endre

Korábban értékeltem három külhoni (Johann Sebastian Bach, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven) és három magyar (Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és Bartók Béla) zeneszerző géniusz családfáját a kivételes zenei talentum eredetét kutatva.

Lege Artis Medicinae

Trauma öt tételben Heller Ágnes: Trauma

FERENCZI Andrea

Freud, Shakespeare, Mozart, Ámosz Oz, Szabó István és Kertész Imre. Õket nem csupán a szerző legutóbbi kötetét körülölelő bordó szalag - Sigmund Freud születésének 150. évfordulójára felirattal - köti össze, hanem a címadó fogalom is. Heller Ágnes, a XX. századi magyar gondolkodás egyik legjelentősebb tanúja és alakítója ezúttal a freudi alapszótárból kiválasztott traumára fűzi fel saját eszmetörténeti és morálfilozófiai töprengéseinek esszenciáját.

Lege Artis Medicinae

Liszt Ferenc családfája

CZEIZEL Endre

Korábban értékeltem három külhoni (Johann Sebastian Bach, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven) és három magyar (Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és Bartók Béla) zeneszerző géniusz családfáját a kivételes zenei talentum eredetét kutatva.