A zömmel környezeti tényezők miatt kialakuló kardiovaszkuláris betegségek évente 18 millió halálesetet okoznak. A CVD-kockázat környezeti meghatározóinak szisztematikus kutatása révén kialakult az enviróma koncepciója, ami minden genetikán kívüli, egészségi állapotot befolyásoló hatást magába foglal. A kardiológus, környezet- és munkaegészségügyi orvos, valamint farmakológus és toxikológus szakemberek által a Trends in Cardiovascular Medicine folyóiratba írt összefoglaló közlemény az egészséget, betegségkockázatot és élettartamot befolyásoló környezeti hatások – az enviróma – keretrendszerében elemzi azokat a mechanizmusokat, amelyekkel a zöld környezet csökkenti kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kockázatát. A téma fontosságát jelzi, hogy évente 18 millió halálesetet okozva világszerte a CVD jelenti a vezető halálokot. Bár a CVD egyes fajtái öröklődő genetikai tényezők miatt következnek be, a leggyakoribb manifesztációi környezeti expozíciók következtében jönnek létre. A környezeti hatásokat felmérő enviróma-keretrendszer legegyszerűbb formájában természeti, társadalmi és személyes környezeteket tárgyal. Az enviróma ezen három doménje együttesen és egymástól is függve befolyásolja az ember egészségét, betegségkockázatait, ezen belül CVD-kockázatát és öregedését. A zöld környezet mindhárom doménben szerepel, és a betegségkockázaton belül különösen a CVD-kockázatra van hatása. A természeti domén CVD-kockázatot befolyásoló hatását mutatja, hogy vizsgálatok szerint az erdőjárás (forest bathing) nemcsak segíti a pozitív hangulatot és csökkenti az ellenségességet, de a kardiovaszkuláris funkciót is javítja: növeli a para- és csökkenti a szimpatikus aktivitást, szignifikánsan csökkenti a szisztolés és diasztolés vérnyomást, a nyugalmi pulzusszámot. Egy óra a természetben 21%-kal csökkenti a nyál kortizolszintjét. A növények jelenléte a társadalmi környezetben/doménben is javítja a kardiovaszkuláris egészséget. Egy, a teljes angliai populációra kiterjedő vizsgálat szerint azok, akik a legkevésbé zöld lakókörnyezetben élnek, a legzöldebb lakókörnyezetben élőkhöz képest kétszeres CVD-mortalitásal bírnak; a legzöldebb lakókörnyezetben élők esetén a CVD miatti hospitalizáció esélye 37%-kal kisebb; a legzöldebb lakókörnyezetben élő nők körében 12%-kal kisebb a mortalitás. A zöld társadalmi környezet hatása óriási: egyéb vizsgálatok szerint szignifikánsan csökkenti a myocardialis infarktus, az iszkémiás szívbetegség, a szívelégtelenség és a pitvarfibrilláció kockázatát egyaránt. Az összefoglaló közlemény szerzőinek saját vizsgálata szerint ennek mechanizmusa legalábbis részben a szimpatikus aktiváció és az oxidatív stressz csökkentése, más vizsgálatok a városi környezetben lévő növények légszennyezettséget csökkentő szerepét emelik ki. A környezeti szennyezettség miatt évente 9 millió idő előtti haláleset következik be, ebből 4,2 millió idő előtti halálesetért a légszennyezettség a felelős; a légszennyezettség miatt bekövetkező idő előtti halálesetek 80%-a CVD miatti halál. A zöld társadalmi környezet a légszennyezettségen kívül a zaj- és fényszennyezettséget csökkentve is szignifikánsan csökkenti a CVD-kockázatot, mivel a zaj- és fényszennyezettség jelentősen növeli a CVD kockázati tényezőinek számító diabétesz, elhízás és inzulinrezisztencia, illetve alvászavar előfordulását. A zöld társadalmi környezet nagyobb szabadidős aktivitást tesz lehetővé, alacsonyabb benne a bűnelkövetés, csökkenti a stresszt és a depressziót, és a lakók nagyobb elégedettségét eredményezi, legnagyobb mértékben a krónikus stresszt megélők körében. Vizsgálatok szerint még a virtuális valóságban tapasztalt zöld környezet is javítja a hangulatot és csökkenti a stresszt. A környezet „zöldségének” hatását többek között a „régi barátok” hipotézis magyarázza: ha az emberi immunrendszer érése során nagy mértékű mikrobiális diverzitással találkozik, nem alakul ki az eltúlzott pro-inflammatorikus válasz. Ennek jelentőségét sok egyéb mellett az is alátámasztja, hogy az atherosclerosis krónikusan megnövekedett C-reaktív protein-szinttel és egyéb krónikus gyulladásos megbetegedésekkel jár együtt. Az anyagi viszonyokat elemző amerikai tanulmányok azt is kimutatták, hogy lakótömbönként 10 extra fa egészségre gyakorolt pozitív hatása megegyezik a család bevételének 20 000 dolláros növekedésének pozitív hatásával. A zöld személyes környezet/domén pozitív hatását igazoló vizsgálatok szerint a kertápolás és a beltéri növények direkt és indirekt kardiovaszkuláris előnyt is biztosítanak. Az áttekintő tanulmány mellett megjelent szerkesztőségi közlemény kiemeli, hogy az emberek gyerekkorukban tanulják meg felismerni a környezeti ingerek biztonságos, illetve veszélyes voltát, ez magyarázhatja, hogy azok, akik zöld környezet hiányában nőnek fel, felnőtt korukban kevésbé hatékonyan épülnek fel stresszt követően természeti környezetben. Ez részben az életesemények CVD-kockázatot befolyásoló hatását is magyarázhatja. Szemlézte: Kazai Anita dr. Eredeti közlemények: Yeager, Ray A., Theodore R. Smith, and Aruni Bhatnagar. "Green environments and cardiovascular health." Trends in cardiovascular medicine 30.4 (2020): 241-246. Browning, Matthew HEM, and Hector A. Olvera Alvarez. "Editorial commentary: Scanning for threats and natural environments giving our reptilian brains a break." (2019).