Az antibiotikum-rezisztencia mérsékléséhez meg kell haladnunk az emberközpontúságot
2024. MÁRCIUS 25.
2024. MÁRCIUS 25.
Szöveg nagyítása:
Ennek ellenére a konkrét lépések, gyakorlatok és a témához kapcsolódó etika egyaránt emberközpontú – írják egy, a Medical Humanities szaklapban megjelent tanulmány szerzői. Cikkükben (melynek címe: In critique of anthropocentrism: a more-than-human ethical framework for antimicrobial resistance) amellett érvelnek, hogy ezen változtatni kell.
Az „Egy Egészség” koncepció
Több szempontból is előnyös, ha az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciát a fenti koncepció segítségével keretezzük. Ez egyrészt explicitté teszi, hogy az emberek, más állatok és a környezet mind osztoznak a mikrobákon, valamint, hogy az antimikrobiális szerek általi szennyezés döntő hatással van a mikrobaközösségekre. Másrészt a koncepció forradalmi, mert a régóta fennálló diszciplináris felosztás (állatorvos, humán orvos, mezőgazdasági és környezetvédelmi szakemberek) meghaladására késztet. Amikor viszont konkrét cselekvésről, az antibiotikum-rezisztencia elleni fellépésről van szó, mégis szinte kizárólag az emberi egészség védelme kerül az előtérbe, az „Egy Egészség koncepció” többi eleme kimarad. Nem íródik felül tehát az az elterjedt elképzelés, miszerint az ember magasabb rangú mind az állatoknál, mind a környezet többi tagjánál. A szerzők megjegyzik, hogy nem az emberek egészséges élethez való jogát kérdőjelezik meg, hanem arra figyelmeztetnek, hogy ez egyfajta ürügyként, az emberi kivételesség hitére (huma exceptionalism) épülve írhat felül egy sor dolgot. Így súlyos károkat okoz más élőlényeknek, és végül magának az embernek is. Például a mind hosszabb és mind egészségesebb élet vélt jogossága igen nagy mértékben járulhat hozzá a túlzott antibiotikum-használathoz.
Az antropocentrikus felfogás hátrányai
A szerzők szerint az antibiotikum-rezisztencia elleni antropocentrikus felfogás etikátlan: nem csak azért, mert hatástalan a probléma megfékezésében, és mert alárendelni más lények szenvedését az emberi biztonságnak, hanem azért is, mert eszköztelenné tesz minket akkor, amikor egyértelműen az lenne a legjobb, ha más élőlények szempontjait helyeznénk a középpontba. Az antimikrobiális szerek használatával elkerülhetetlenül együtt jár az ezekkel szembeni rezisztencia: az újabb antibiotikumokra újabb rezisztenciák terjedése lesz a válasz. Azonban az e mögött álló mintázatok, okok, folyamatok alaposabb megértése, a kontextus, az ökológia szem előtt tartása segíthet a fenntarthatóbb és etikusabb mikrobák elleni védekezésben.
Az új keretrendszerek
A szerzők egy olyan, nem emberközpontú keretrendszert javasolnak, mely három dologra épít. Az egyik az úgynevezett relationality (viszonyok), mely azt vizsgálja, hogyan rendeződnek át a szemünk előtt az ember, más állatok és a környezet közötti kapcsolatok, amikor ökológiai szemüvegen keresztül nézünk rájuk. A relationality segít abban, hogy az eleve adottként elfogadott kapcsolatok mellett feltárhassuk az egyes emberek döntésein, felelősségén túllépve az elterjedt folyamatokat, gyakorlatokat: vagyis aláhúzza a kontextus jelentőségét. A relationality szem előtt tartása segíthet abban is, hogy elkerüljük a részleges és elégtelen megoldások alkalmazását. Bizonyos esetekben az antimikrobiális szerek csökkentésének károkozása is túl nagy lehet: az egyik példában egy kórokozó vektoraként szolgáló tetűfajt vissza lehetne szorítani vegetációtüzek segítségével, ez viszont mind a talajra, mind a vízgazdálkodásra negatívan hatna. Ennek felismerése jól mutatja, hogy miért fontos túllépni a szűken vett emberi, gazdasági érdekeken.
A második a gondoskodás etikája (care ethics). Ez a közvetlen gondozási tapasztalatok fontosságát hangsúlyozza például a betegségek korai felismerésében és a megfelelő ellátásban. Az érzékeny gondoskodás együtt is létezhet brutális, kegyetlen gyakorlatokkal, például nagyüzemi állattartási körülmények között. Az ilyen és a hasonló ellentmondásos jelenségek fontossága adja a keretrendszer harmadik elemét, az ambivalenciát. Erre hozott példa egy olyan állatgondozó esete, aki gyermekkora óta szeretett volna tyúkokat tenyészteni, de a gondoskodáson túl csonkította a madarak csőrét és túlzsúfolt ketrecekben tartotta őket. Az ilyen ambivalens viszonyok alaposabb megértéséhez a relationality is hozzájárulhat.
szemlézte: Pribéli Levente
Eredeti hivatkozás: Sariola, S., & Butcher, A. (2022). In critique of anthropocentrism: a more-than-human ethical framework for antimicrobial resistance. Medical Humanities, 48(4), e16-e16.
Ember és környezet
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ember és környezet
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ember és környezet
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ember és környezet
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Ember és környezet
Bár az antibiotikumok felfedezése forradalmasította a fertőző betegségek kezelését, túlhasználatuk és helytelen alkalmazásuk globális antibiotikumrezisztencia-válsághoz vezetett. Használatuk számos negatív hatást gyakorol az emberi egészségre, például a bélmikrobiom módosításán keresztül. Az ezzel kapcsolatos ismereteket összegezte egy, a MicrobiologyOpen szaklapban megjelent tanulmány, az Impact of antibiotics on the human microbiome and consequences for host health.
Korunk egyik nagy kihívása az antibiotikum-rezisztencia problémája. Az antibiotikumok túlhasználatát jellemzően úgy keretezik, mintha pusztán viselkedésváltozási kérdés lenne: a szereket felíró szakemberek és a páciensek tudásán, attitűdjén kellene változtatni. Ezt a megközelítést azonban meg kell haladnunk, ha érdemi választ akarunk adni a problémára – állítja egy, a BMJ Global Health szaklapban megjelent tanulmány.
Egyedülálló szuperbaktérium-térképet készítettek magyar kutatók egy nemzetközi projekt keretében, ami az egyik legveszélyesebb kórházi baktérium globális jelenlétét és terjedését mutatja be részletesen.
A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért
Fenntarthatatlanabbá és egészségtelenebbé válnak a növényi alapú étrendek?
1.
2.
3.
4.
Lege Artis Medicinae
A felzárkózás kudarca. 1. rész. A magyarországi egészségügyi közkiadások trendjei nemzetközi összehasonlításban5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.