A probléma

A mikrobiótának alapvető jelentősége van az emberi egészségben: többek között a metabolizmusban és az immunműködésben, mint például az immunrendszer fejlődésében és a patogének kolonizációjának megakadályozásában is szerepet játszik. A széles spektrumú antibiotikumok azonban károsítják a bélmikrobiomot, mellyel például a patogének kolonizációjának gátlása, a nélkülözhetetlen tápanyagok és bioaktív vegyületek létrehozása, valamint az energiametabolizmus is összefügg.

Az antibiotikumok mikrobiom- és így egészségkárosító hatásai legkésőbb a születéstől a felnőttkorig mindenféle életszakaszban jelentkeznek. A felnőttekre jellemző mikrobiom nagyjából 2–4 éves korig bezárólag alakul ki, így az ebben az időszakban történtek meghatározó jelentőségűek a későbbi életre nézve. Ezért mind a várandós nők, mind a csecsemők antibiotikumokkal történő kezelése esetén sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a túlhasználat és a helytelen alkalmazás elkerülésére. A mikrobiom alakulását olyan tényezők is befolyásolják, mint a születés módja (a természetes hüvelyi szülés előnyösebb), és a nyugati társadalmakban a nők 35%-a kap antibiotikumot a várandósság, illetve szülés alatt. Az alakuló mikrobiom bolygatása azért is problémás, mert még az immunrendszer érését is módosítja újszülöttkorban és kisgyermekkorban.

Nem csak a mikrobiom diverzitását, hanem annak funkcionalitását és így az általuk termelt metabolitok rendelkezésre állását is módosítják az antibiotikumok. Mindemellett megzavarják a mikrobiom tagjai és a gazda között zajló kommunikációt: csökkentik azon baktériumok számát, amelyek a mintázatfelismerő receptorok (és bizonyos egyéb folyamatok) szempontjából igen fontos molekulákat termelnek. Az antibiotikumok tehát hatással vannak a baktériumok és a gazda között zajló komplex interakciókra a baktériumközösségek átalakításán keresztül.

Az antibiotikum-rezisztencia

Az emberi test antibiotikumrezisztencia-gének rezervoárjaként is működik, és a bélrendszer különösen fontos ebből a szempontból. Az antibiotikum-rezisztencia problémájában meghatározó szerepe van a baktériumellenes szerek túlhasználatának és helytelen alkalmazásának, de megjegyzendő, hogy a rezisztenciagének emberi beavatkozás nélkül is megtalálhatók a környezetben. Érdekes módon antibiotikum-kezelésen nem átesett nyugati, illetve más kultúrákból származó emberek szervezetében egyaránt találtak ilyen géneket. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok egyébként képesek átjutni az anyatejen keresztül a csecsemő szervezetébe.

Ugyan vegyesek az eredmények, számos kutatás talált összefüggést különféle születési rendellenességek és az antibiotikumok alkalmazása között (különösen a várandósság korai időszakában történt antibiotikum-fogyasztás esetén), például epilepszia, szív- és nemiszerv-fejlődési rendellenességek terén. Ezek lehetséges összefüggések, nem pedig ok-okozati viszonyok, de mindenképpen óvatosságra intenek. Az antibiotikum-használat a vetélések kockázatát is növelheti.

A kutatás

A kutatók az antibiotikumok néhány alternatíváját is számba vették. A kezelések káros hatásainak ellensúlyozására lehetőséget nyújtanak a probiotikumok, ezek azonban nem feltétlenül vezetnek a károsodott mikrobiom teljes helyreállásához. A székletátültetés ígéretesebb megoldás. Az antibiotikum-rezisztencia problémájának enyhítésére helyettesítő vagy kiegészítő megoldásként a fágterápia és a bakteriocinek alkalmazását is vizsgálják. A fágterápiát egyébként az 1900-as években írták le és használták először, az antibiotikumok megjelenése azonban kiszorította őket a nyugati orvoslásban. A monoklonális antitestek szintén kedvezőbb alternatívái vagy kiegészítői lehetnek az antibiotikumos kezeléseknek.

szemlézte: Pribéli Levente

Eredeti hivatkozás: Patangia, D. V., Anthony Ryan, C., Dempsey, E., Paul Ross, R., & Stanton, C. (2022). Impact of antibiotics on the human microbiome and consequences for host health. MicrobiologyOpen, 11(1), e1260.

https://doi.org/10.1002/mbo3.1260