Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

2020. JÚLIUS 20.

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Mivel az elmúlt években kiderült, hogy gyulladásos bélbetegség (IBD; Crohn-betegség és colitis ulcerosa, CD és UC) esetén megnő a Parkinson-kór kialakulásának kockázata, a Gut című szaklapban megjelent vizsgálat most annak a hipotézisnek járt utána, hogy IBD esetén a demencia kialakulásának kockázata is fokozott lehet.

Az IBD szisztémás gyulladással is jár, ami a feltételezések szerint idegrendszeri gyulladást és a mikroglia krónikus aktivációját is magába foglalja. Ezért nem meglepő, hogy IBD esetén megnő a gyulladásos hátterű pszichiátriai kórképek, így a szorongás és a depresszió kockázata is (IBD-betegek esetén a szorongás és a depresszió prevalenciája 20-30%). IBD esetén tünetmentesség (klinikai remisszió) során is fennállhat a gyulladás, ezért is különösen fontos az IBD-betegek utánkövetése, a pszichiátriai és neurológiai problémák megelőzése, korai felismerése, a kognitív hanyatlás lassítása, a beteg és gondozói életminőségének javítása.

A populáció-alapú, longitudinális vizsgálat a Taiwani Nemzeti Egészségbiztosítási Program (TNEP) adatbázisát használta; az 1995-ben indult TNEP-ben kötelező a részvétel, így az a 23 millió taiwani 99,6%-a számára nyújt egészségbiztosítást, és tartalmazza egészséggel összefüggő adataikat. A vizsgálatba olyan 45 éves és idősebb IBD-betegeket vontak be, akik esetében az IBD diagnózisát gasztroenterológus vagy kolorektális sebész szakember állapította meg legalább kétszer 1998 és 2011 között, és akik esetében az első IBD-diagnózis előtt és az azt követő két évben nem diagnosztizáltak demenciát. Az IBD-kohorszhoz 1:10 arányban illesztettek olyan korban, nemben, bevonási időpontban, komorbiditásokban, anyagi helyzetben azonos kontrollokat (1.742, illetve 17.420 fő), akik a bevonás előtt nem szenvedtek sem demenciában, sem IBD-ben. Az IBD-betegek gyulladásgátló terápiájának hatását úgy vették figyelembe, hogy a betegeket két kohorszba osztották: a szisztémás szteroid-, immunmodulátor és/vagy biológiai kezelésben részesülők a közepesen súlyos–súlyos, míg a többiek az enyhe betegségben szenvedők kohorszába kerültek; az anti-tumornekrózisfaktor-kezelés ismert neurodegeneratív hatását speciálisan nem tudták figyelembe venni. A vizsgálatba bevont IBD-betegeket és a kontroll-kohorsz tagjainak kognitív állapotát 16 éves utánkövetéssel vizsgálták, az esetleges demencia-diagnózist pszichiáter vagy neurológus szakemberek állapították meg, legalább kétszer.

Az eredmények szerint az IBD-betegek körében a demencia incidenciája szignifikánsan megnövekedett (5,5% vs 1,4%, p<0,001); a megnövekedett kockázat valamennyi demencia-forma esetében érvényesült: Alzhemer-kór: 1,9% vs 0,2%, p<0.001, vascularis demencia: 0,7% vs 0,2%, p=0,001, nem-specifikált demencia: 2,9% vs 1,9%, p<0,001). Az életkor, a komorbiditások és a bármilyen okból bekövetkező orvosi vizitek hatását is figyelembe véve, az IBD-betegek körében a demencia-kialakulás kockázata több mint két és félszeresnek adódott (HR: 2,54; 95%-os CI: 1.91–3,37). Az IBD-betegek 76%-a szenvedett enyhe betegségben, esetükben a demencia-kockázat magasabbnak bizonyult, mint a közepesen súlyos–súlyos betegek esetében: HR: 2,7; illetve HR: 2,07 (95%-os CI: 1,94–3,76; illetve 1,04–4,11). Az IBD-betegek körében a demencia átlagosan 7 évvel fiatalabb korban jelentkezett, mint a kontroll-kohorszban (76,2 vs 83,5 év); nem volt különbség a biológiai nem alapján, illetve aszerint sem, hogy az IBD UC vagy CD volt.

Összefoglalóan a szerzők megállapítják: a gyulladásos központi idegrendszeri kórképek megnövekedett rizikója miatt az akár tünetek hiányában is szisztémás gyulladásban szenvedő IBD-sek körében óriási jelentősége van a betegoktatásnak, és fokozottan oda kell figyelni multidiszciplináris kezelésükre, ami lehetővé teheti a kognitív hanyatlás korai felismerését, megelőzését.

Eredeti közlemény:

Zhang B, Wang HE, Bai Y, et alInflammatory bowel disease is associated with higher dementia risk: a nationwide longitudinal study Gut Published Online First: 23 June 2020.

Szemlézte:
Kovács Bence dr.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Gyorsan változó bélflóránk

A Nature-ben megjelent kutatás eredményei alapján táplálékunk akár egy héten belül is megváltoztatja a bélrendszerünket kolonizáló mikroflóra összetételét. Az állati eredetű étrendet követők bélflórájában elszaporodtak az epetűrő mikroorganizmusok, míg a növényi poliszacharidokat fermentáló baktériumok száma csökkent. A bélflóra gyors változásában tapasztalt egyéni különbségek új megközelítésbe helyezhetik a mikrobiom gyulladásos bélbetegségek kialakulásában játszott szerepéről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Agykutatás

Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Hírvilág

Antihipertenzívumok és demencia

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.

Klinikum

Az artériás merevség és az időskori dementia

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

Hírvilág

Kilenc díjat nyert a demenciakutatást segítő játék

Kilenc díjat nyert a Sea Hero Quest elnevezésű, demenciakutatást segítő mobiljáték a Cannes-i Nemzetközi Kreativitási Fesztiválon.