Egészségpolitika

Épített környezet, globális felmelegedés – a környezet egyre inkább kulcsa egészségünknek

2021. NOVEMBER 29.

Újabb és újabb kutatások, nemzetközi és hazai ajánlások kerülnek napvilágra, amelyek mind azt igazolják, hogy a minket körülvevő környezet nagyon is komolyan hat egészségünkre. Otthon, munkahely, a természetes, vagy épített környezet, a bútorok, a konyhai eszközök, a fűtő- vagy hűtőberendezés és a globális felmelegedés a lelki és fizikai egészséget jelentősen befolyásolja. Ma már tudatos politikai és egyéni döntések kellenek.

Az otthon, az utcakép, a természetes környezet, a munkahely – mind inkább szembesül a társadalom, a döntéshozók, hogy a testi-lelki állapotra, betegségek kialakulására nagyon komoly hatással van. Vannak, akik már egészen tudatosan alakítják ki, olyan berendezéseket vesznek, úgy alakítják ki fűtési esetleg hűtési rendszerüket, konyhájukat és otthoni munkaterüket is eszerint rendezik. Egy most készült vizsgálat kimutatta, hogy a hideg nagyobb egészségügyi károkat okoz, mint a meleg, egy kihűlt szervezet ugyanis sokkal kevésbé ellenálló. Magyarországon viszont környezet-egészségügyi szempontból a legnagyobb probléma a fűtés. Bár az emberek többsége úgy gondolja, hogy főként a közlekedés és az ipar következtében kerül szállópor a levegőbe, az igazság az, hogy a lakossági fűtés járul hozzá a legnagyobb mértékben, közel 70 százalékban a szállópor-kibocsátáshoz.

Becslések szerint Magyarországon évente több ezer tonna műanyaghulladék, rongy, bútor, csomagolóanyag és építőipari hulladék kerülhet háztartások kazánjába vagy kályháiba. Fűtési szezon kezdetével egyértelműen kimutatható a levegőminőség romlása, különösen azokon a területeken, ahol a lakosság gyakran fát vagy szenet, esetenként hulladékot használ. Ez csak egy példa arra, hogy a hétköznapi környezetünk miként befolyásolják szervezetünket. És ez még az otthonunk, az épített környezetben bekövetkező változások pozitív hatással lehetnek az életminőségre, amely főként a szív- és érrendszeri, a daganatos és a légzőszervi megbetegedések, a mentális zavarok, valamint a sérülések előfordulásának csökkenésében jelentkeznek. A megfelelő településtervezés, a biztonságos úthálózat, a bővülő zöldterületek hozzájárulhatnak az egészség és a jóllét biztosításához, segíthet a jelenkor népegészségügyi kihívásainak megfelelni, főként az elhízás és az ezzel összefüggő krónikus megbetegedések, mint a cukorbetegség, a különböző szívbetegségek és számos rákbetegség megelőzésében.

A szélsőséges időjárással kapcsolatban az Egészségfejlesztés című folyóirat év végi számában megjelenő tanulmánya több nemzetközi kutatást összegezve mutatja be, hogy mennyire komoly hatással van az emberi egészségre, amit az elöregedés, a szegénység és a krónikus betegségek tovább súlyosbítanak.

„Mivel a nap mint nap tapasztalt éghajlatváltozás következtében a jövőben még melegebb időjárással leszünk kénytelenek megküzdeni, egyre fontosabbá válik a leghatékonyabb megelőzési és válaszintézkedéseket megismerni, különösen az alacsony erőforrásokkal rendelkező területeken. Jól ismertek az emberi hőstressz negatív egészséghatásai, valamint az éghajlat-változással előre jelzett halálozási kockázatok, amelyek a szélsőséges hőmérsékletnek való fokozott kitettséggel járnak. A szélsőséges hőmérséklettel való megküzdés különösen nagy kihívást jelent az alacsonyabb társadalmi státuszú, illetve a hátrányos helyzetű emberek számára, akik nem engedhetik meg maguknak a légkondicionálást vagy korlátozottan jutnak tiszta ivóvízhez.

A forró időjárás negatív hatásai kiterjedhetnek a munkahelyi egészségre és termelékenységre, a lakosság egészségére, valamint a fizikai aktivitásra és a sportolásra is. Az urbanizáció, az épített környezet jellemzői és a népesség növekedésével kapcsolatos egyéb tényezők gyakran fokozzák az egészséget veszélyeztető, szélsőséges hőségnek való kitettséget. A hőség már most is hosszabb ideig tart és egyre intenzívebbé válik, vagyis a jelenleg ritkának számító extrém meleg időjárás is gyakrabban fordul elő. Az elkövetkező évtizedekben elkerülhetetlen globális és helyi hőmérséklet-emelkedés miatt még soha nem volt ennyire fontos a hatékony megelőzési és válaszintézkedések azonosítása – fogalmaznak a szerzők.

A cikket ismertető Vitrai József népegészségügyi szakértő évek óta kutatja az embereket körülvevő környezet egészségügyi hatásait, látja, hogy ennek megtartása messze nem csak az orvosok feladata.

„Ha kiindulunk az otthonunkból, már ott is nagyon sokat tudunk tenni egészségünk védelmében. Ma már vannak például idősbarát megoldások, ahol nincsenek buktatók, küszöbök, vannak kapaszkodók, hogy minél kisebb legyen az esélye annak, hogy elesik valaki. De már van olyan hűtőszekrény is, amelyik számon tartja, ha kiürült, az összeállított bevásárlólista alapján még rendelést is felad, miket kell pótolni. Vannak már fénytechnikai lehetőségek is, hogy otthonunkban mindig, mindenhol a legalkalmasabb fényviszonyok legyenek. Az ergonómia ma már külön tudomány, vagyis hogy milyen legyen az akár otthon megteremtett munkavégzési környezet. Milyen széket válasszunk, milyen legyen az íróasztal, vagy a számítógép magassága. Külön applikációk vannak, amelyek figyelmeztetnek, hogy álljunk fel, ha túl sokat ültünk a gép előtt” – kezdi a szakértő. „Ha kilépünk az utcára, ott fontos kialakítani az utcát, járdát, zöld területeket úgy, hogy az emberek jól érezzék magukat és fizikai aktivitásra késztessék őket. Közösségi terek, parkok, ahol találkozhatnak, a mikroközlekedés normális lehetőségének biztosítása, vagyis hogy biciklivel, rollerrel is használható terek legyenek. De ugyanígy gondolni kell arra is, hogy például megakadályozzuk úgynevezett »hőfolyosók« kialakulását, árnyékolókkal, fákkal előre lehet úgy tervezni, hogy ne legyünk kitéve mondjuk a forróságnak. Az épületek és épületek bejáratának elhelyezése a közösségi közlekedés útvonalainak és megállóinak közelében legyen, a közösségi közlekedés megállóhelyeit a jól megközelíthető, jó összeköttetéssel rendelkező utcák mentén érdemes kialakítani. Információk elhelyezése szükséges épületeken, megállóhelyeken és fő csomópontokon, amelyek térképen mutatják a távolságot, jelzik az elérési időket, az útvonalakat és a kalóriafelhasználást is. Magukban az épületekben is rengeteg olyan megoldás van, ami pozitívan befolyásolhatja egészségünket, például ahogy belépünk, a liftek elhelyezése legyen kevésbé feltűnő, mint a lépcsőké azok számára, akik képesek a lépcsőt használni, míg a liftek legyenek könnyen elérhetők a fogyatékkal élők számára. A felvonókat ne programozzák úgy, hogy visszatérjenek a földszintre és ne nyitott ajtóval várakozzanak, amikor nincsenek használatban. Ajánlott jelzéseket, plakátokat elhelyezni a felvonókon, illetve más jól látható helyeken, amelyek a lépcsőhasználatot ösztönzik, például az elégetett kalóriák mennyisége, a jelzések, plakátok nyelvileg és kulturálisan is megfelelő információkat és motivációs üzeneteket közvetítsenek az épületet leginkább használó csoportok számára. A lépcsőket, lépcsőházakat pedig vonzóvá kell tenni. Vagy a büfé, a nyomtató ne karnyújtásnyira legyen, hogy fel kelljen állnunk, ha használni szeretnénk őket. De ugyanígy lehetne gondolni arra, hogy legyen zuhanyzó, ha valaki például biciklivel, vagy rollerrel érkezik, legyen lehetősége lemosakodni, átöltözni” – hoz példákat a szakértő, aki kollégáival több olyan szakmai anyagot is nyilvánosságra hozott, amely az egészséges életmódot támogató javaslatokat tartalmazza, olyan beavatkozásokat, intézkedéseket, amelyekről a nemzetközi szakirodalom alapján kijelenthető, hogy bizonyítottan elősegítik az aktív életmódot, mint a spotlétesítmények elérhetővé tétele bárki számára, ami különösen hasznos hátrányos helyzetűek és a felnőtt fiatalok számára, ami mind-mind az egészség megőrzését és fejlesztését szolgálja. Ez külön bemutatja a játszóterek, a járdák, utcák kialakításának megoldásait. Külön hangsúlyozza a közösségi tereket, rekreációs helyeket, amelyek megóvhatnak mentális betegségektől, az elmagányosodástól. De még arra is kitér, hogy alakítsanak ki mikropiacokat a közösségi tereken, az élelmiszerboltok kínálata lehetőség szerint ötven kilométeren belül megtermelt termékekből álljon, a kínálatban szerepeljenek azonnal fogyasztható friss zöldségek, gyümölcsök is.

Kun J. Viktória

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Az egészségügy humán erőforrás stratégiája

EGÉSZSÉGÜGYI Minisztérium

Az egészségügy humán erőforrásának megfelelő szintű biztosítása az egészségügyi szolgáltatások minőségének és biztonságának az alapfeltétele. Az utóbbi években - a társadalom és az egészségügy átalakulásával szinkronban - jelentősen megváltoztak az egyes egészségügyi foglalkozásokkal szemben támasztott követelmények. Átalakult a betegségek köre, az ellátás eszközparkja, az egészségügyi foglalkozások struktúrája és nem utolsó sorban a betegek egészségügyi ellátással szemben támasztott elvárásai. Egyre inkább teret kapnak az interdiszciplináris együttműködések illetve a határokon átívelő szolgáltatások is.

Hírvilág

Súlyos ózonszennyezést okozott a légszennyezés elleni harc Kínában

Mintegy 40 százalékkal csökkent a levegőben lévő szálló por (PM2,5) koncentrációja a kelet-kínai városokban azóta, hogy a kínai kormány 2013-ban szigorú intézkedéseket rendelt el a légszennyezés elleni harcban, ám a drámai mértékű csökkenés megváltoztatta a légkör összetételét és súlyos ózonszennyezést idézett elő.

Egészségpolitika

Itt halnod kell?

EGÉSZSÉGÜNKÉRT Együtt Civil Kezdeményezés

Nemcsak aránytalanul több koporsóra van szükségünk Szlovákiához viszonyítva, hanem más európai polgárokhoz képest jóval kevesebb egészségben eltöltött életévre is számíthatunk: Magyarország a 65 évével a 23. a 27 EU-tagország között...

Hírvilág

Több mint ötven közéleti személy a TTIP ellen

A transzatlanti kereskedelmi egyezmény, a TTIP elutasítására szólította fel az európai parlamenti képviselőket, a magyar kormányt és az Országgyűlést több mint ötven véleményformáló értelmiségi. Júniusban elhalasztották az Európai Parlamentben (EP) a TTIP-vel kapcsolatos állásfoglalásról szóló vitát és a szavazást. A levél kezdeményezői a várhatóan jövő héten tartott szavazás előtt szeretnének nyomást gyakorolni a dokumentummal a magyar EP-képviselőkre és szeretnének hozzájárulni a TTIP-vel kapcsolatos társadalmi párbeszédhez.