Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 902

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

A nem-operatív kezelés helye a nyelőcsősérülések ellátásában

ALTORJAN Áron, KISS János, VÖRÖS Atilla, BOHÁK Ágnes

A szerzők az oesophagus-sérülések ellátásában a nem-operatív kezeléssel szerzett tapasztalataikról számolnak be. A nem-operatív kezelés alatt a peros táplálékfelvétel - minimálisan 7 napos – teljes tilalmát, széles spektrumú antibiotikum-kombináció adását és parentalis hyperalimentatio alkalmazását értik. Tehát nem történik közvetlen kísérlet a bárzsingsérülés tehermentesítésére, bezárására. Részletesen ismertetik a módszer híveinek és ellenzőinek érveit, az ellentmondásos eredmények okait. Meghatározzák azokat a szem pontokat, amelyek gondos mérlegelését fontosnak tartják a nem-operatív kezelés kiválasztásában. Felhívják a figyelmet arra, hogy ha nem-operatív kezeléskor a javulásban megtorpanás, állapotromlás következik be, 24 órán belül az operatív beavatkozás gondolatának kell előtérbe kerülnie.

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Az egészségbiztosítás helyzete 1992 végén

ANDRÁS László

A jelen magyarországi gyakorlata szerint az egészségbiztosítási szolgáltatásokat a nyugdíjbiztosítást is magába foglaló társadalombiztosítás keretében nyújtják. Történik ez annak ellenére, hogy az alapok és a szolgáltatások szétválasztásáról már országgyűlési határozat, majd törvény is rendelkezett.

Lege Artis Medicinae

1993. JANUÁR 27.

A krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia és sebészeti kezelése

LENGYEL Mária, TEMESVÁRI András, RUSZTY László, RAIMUND Erbel, STEIN Iversen

A primer pulmonalis hypertonia az esetek több mint felében thromboemboliás eredetű, ami pulmonalis thromboendarterectomiával ma már sikeresen kezelhető. A dolgozat célja, hogy bemutassa a műtétre alkalmas betegek kiválasztásának módját és a diagnózis felállítása alapján végzett első műtétek eredményét. A vizsgálatba 22 beteget vontunk be, akiknél az elmúlt 2 év alatt az echo-Doppler-vizsgálat 50 Hgmm-nél magasabb pulmonalis systolés nyomást bizonyított ezt magyarázó szívbetegség nélkül és akiknél transoesophagealis echovizsgálat is történt. Tüdő szcintigráfia 14, vénás Doppler-vizsgálat 10, pulmonalis angiográfia 7 esetben történt. A primer pulmonalis hypertoniának tartott 22 betegből 4-ben pitvari septumdefektust találtunk, 10-ben igazolódott krónikus thromboemboli ás pulmonalis hypertonia, közülük transoesphagealis echovizsgálattal 3, angiográfiával további 3 esetben műtétre alkalmas nagyér-thrombosist találtunk. Az anamnézisben a 10 közül csak 2 esetben szerepelt akut tüdőembólia, vénás forrást 6 esetben sikerült ki mutatni. Transoesophagealis echovizsgálattal a 10 krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 5-ben találtunk nyitott foramen ovalet, ami 2 esetben fatális kimenetelű paradox szisztemás embolizatiot okozott. A pitvari septumdefektus műtéti megoldására 3 esetben került sor, a 6 műtétre indikált krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 2-ben nem voltak meg a műtét feltételei, 2-nél a sikeres műtét után a hemodinamikai állapot normalizálódott, 2 beteg műtétre vár. Szívbetegség nélkül jelentkező effort dyspnoe, illetve jobbszívfél-terhelés jelei esetén krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertoniára kell gondolni, melynek sikeres műtéti megoldása lehetséges. A műtétre alkalmas betegek kiválasztására a közlemény diagnosztikus stratégiát ajánl.

Lege Artis Medicinae

1993. JANUÁR 27.

A 4H egészségügye

MATOS Lajos

Clinton elnök megválasztása előtt kiadott reformterve remekbe szabott politikai írás mű: az átgondoltan többértelmű és ködös fogalmazásból kristálytisztán kivillannak a fontos és elérni vágyott célok, de az olvasó úgy érzi magát, mintha rejtett kincset keresne, amiről izgalmas titkokat sikerült megtudnia, szeretné is mielőbb meg kaparintani, ám rá kell jönnie, hogy nem avatták be, merre találja az odavezető utat.

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Echocardiographia az acut myocardialis infarctus ellátásában

LENGYEL Mária

Szerző irodalmi áttekintést ad az echocardiographia lehetőségeiről acut myocardialis in farctusban (AMI), saját ábrákkal illusztrálva az egyes megállapításokat. Az AMI diagnózisa a sérült falrészlet elvékonyodásán és akinesisen alapszik, 90%-os biztonsággal. Az acut szak súlyos, keringés-összeomlással járó szövődményeinek gyors echocardiographiás felismerése azonnali életmentő műtéti beavatkozást tesz lehetővé. Ide tartoznak a szívruptúra különböző formái: a szabadfali, a kamrai septum és a papillaris izom ruptúra. Echocardiographiával diagnosztizálhatók az acut, subacut és chronikus szak terápiás feladatait befolyásoló szövődmények is: a pericardialis folyadékgyülem, a balkamrai thrombus, az aneurysma és az álaneurysma. A helyes terápia megválasztásában és a terápia hatásának lemérésében fontos szerepe van az echocardiographiának a systolés és diastolés functio értékelésével. Ismerteti az echocardiographiával irányított anticoagulans terápia algoritmusát. A postinfarctusos beteg prognózisában a nyugalmi echocardiographián kívül a korai echocardiographiás terhelésnek is szerepe van. Ennek célja, az infarctustól távoli ischaemia provokálásával a többérbetegség prognosztizálása, az infarctus közeli falmozgászavar javítása alapján pedig a még élő, meg menthető myocardium kimutatása, vagyis a revascularisatio indicatioja. Az echocardiographia indicatioit az AMI acut szakában és a kibocsátás előtt a legújabb amerikai ajánlás alapján foglalja össze és csoportosítja.

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Jobb kamrai szívinfarctus

KISS Gabriella

A jobb kamrai infarctus előfordulhat izoláltan és lényegesen gyakrabban bal kamrai – inferior vagy ritkábban anterior – infarctussal együtt. Az akut jobb kamrai infarctus diagnózisa elsősorban a jellegzetes klinikai tünete ken, az EKG- és 2D-echokardiográfiás vizsgálaton alapul. A pontos lokalizációs diagnózis felállításának meghatározó szerepe van az akut szak terápiájának megválasztásában. Adekvát terápiával az akut mortalitás még súlyos esetekben is jelentősen csökkenthető. A jobb kamrai infarctus prognózisa jobb, mint a bal kamrai infarctusé. A szerző ismerteti a betegség diagnosztikus és terápiás vonatkozásait.

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

A korai gyomorcarcinoma endoszkópos rezekciója

SIMON László, DOMJÁN Lajos, BALOGH István, DEÁK György, FEHÉR István

A korai gyomorcarcinoma sebészeti megoldásainak stratégiájában elsősorban japán szerzők tapasztalatai alapján szóba jöhet az elváltozás endoszkópos („limitált") rezekciója. A szerzők ismertetik az alkalmazható endoszkópos módszereket – közülük részlete sebben a nyálkahártya „csík-eltávolítást” – amelynek első sikeres hazai alkalmazásával az épben tudták eltávolítani egy magas műtéti kockázatú, idős beteg korai gyomorrákját. Két korai gyomorrákos eset részletesebb ismertetése kapcsán foglalják össze az eljárás javallatait, a beavatkozásra alkalmas esetek kiválasztásának kritériumait és az onkológiai szempontokat is magában foglaló, igen gondos szövettani feldolgozás követelményeit.

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

A pszichoterápia mint medicinális tevékenység II. rész

SZŐNYI Gábor

A klinikumban a pszichoterápiás eljárásokra is használható a medicinális modell, a kivizsgálás, javallat, terápiaválasztás, terápiás folyamat, eredmény, kontroll algoritmus. Ugyanakkor a pszichoterápiák azon sajátosságuknál fogva, hogy a zavar helye, oka, a gyógyítás tere és eszköze azonos, az emberi pszichikum és az emberi társas kapcsolódás, számos ponton más beállítódást kívánnak meg, mint a szomatikus medicina eljárásai. A pszichoterápiás szemléletben foglalható össze az általános alapbeállítódás. A pszichoterápiás eljárások legfontosabb közös része a terápiás szerződés és a terápiás kapcsolat. A különböző tényezők a beteg és a terapeuta személyén, belső világán átdolgozódva hatnak, a terápiás intervenciók ebből az összefüggésrendszerből kiragadva nem értékelhetők. A terápiás szerződés, cél és módszerválasztás alapján a pszichoterápiás eljárások szakmailag követhetők, véleményezhetők. A számos pszichoterápiás eljárás között segít eligazodni, ha szempontként vesszük az önálló elmélet tel rendelkező irányzatokat, a terápiás alaphelyzeteket, az időparaméterekből előálló jellegzetes formákat és az alkalmazási területet. A pszichoterápiákban az ellátási alapegységet a terápiás ülés jelenti. A képzés sajátos módszereket igényel. Specifikuma minden más medicinális képzéssel szemben az ún. sajátélmény- (személyes) terápia.

Lege Artis Medicinae

1992. AUGUSZTUS 26.

A pszichoterápia mint medicinális tevékenység I. rész

SZŐNYI Gábor

A klinikumban a pszichoterápiás eljárásokra is használható a medicinális modell, a kivizsgálás, javallat, terápiaválasztás, terápiás folyamat, eredmény, kontroll algoritmus. Ugyanakkor a pszichoterápiák azon sajátosságuknál fogva, hogy a zavar helye, oka, a gyógyítás tere és eszköze azonos, az emberi pszichikum és az emberi társas kapcsolódás, számos ponton más beállítódást kívánnak meg, mint a szomatikus medicina eljárásai. A pszichoterápiás szemléletben foglalható össze az általános alapbeállítódás. A pszichoterápiás eljárások legfontosabb közös része a terápiás szerződés és a terápiás kapcsolat. A különböző tényezők a beteg és a terapeuta személyén, belső világán átdolgozódva hatnak, a terápiás intervenciók ebből az összefüggésrendszerből kiragadva nem értékelhetők.

Lege Artis Medicinae

1992. JÚLIUS 29.

A hatásköri viták kora

ANDRÁS László

„Azt veszem észre, hogy leeresztettek a pártok a társadalombiztosítási kérdéskörben. A legkiválóbb választási programokat lehetne versenyeztetni: a tb. jövője, sorsa, önkormányzata ügyében. Biztatnám a pártokat, hogy újra és újra, új kérdések feltevésével vitatkozzanak ezekről a kérdésekről!” – mondta Eke Károly független képviselő. Sok hír szállongott már az egészségügy és a szociálpolitika új szereplői és a régiek – az OTF és a Népjóléti Minisztérium - között kialakult feszültségekről. Ennek megfelelően feszült volt az Egészségügyi Fel ügyelő Bizottság első beszámolójának meghallgatására összegyűlt szokatlanul nagy létszámú szakértő és minisztériumi és társadalombiztosítási vezető.