Lege Artis Medicinae

Az emberi hippocampus születés utáni morfológiai fejlődése

SERESS László1

2000. JÚNIUS 01.

Lege Artis Medicinae - 2000;10(06)

Jean Piaget elmélete szerint az ember kognitív fejlődése több lépésben megy végbe. Az első lépcső az úgynevezett szenzorimotoros periódus, amely a születés utáni első két évre jellemző. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a normális emléknyom rögzítéséhez érett és sértetlen hippocampus szükséges a kísérleti állatoknál és az embernél egyaránt. Az emberi hippocampus morfológiai fejlődését vizsgálva összehasonlítjuk azt az intellektuális fejlődés gyermekkori stádiumaival. Eredményeink szerint a neuronok képződése mintegy 16-18 héttel a születés előtt fejeződik be az emberi Ammon-szarvban. A gyrusden tatusban kis arányú (1%-nál kevesebb) szemcse sejtképződés figyelhető meg az újszülöttkorban, egyéb neuronok osztódása nem észlelhető. Az első hat hónap során az éretlen szemcsesejtek a hiluson keresztül vándorolnak a szemcsesejtek rétegébe. A neuronok fénymikroszkópos morfológiája alapján állítható, hogy a szemcsesejtek és célsejtjeik között a szinaptikus kapcsolat nem alakul ki a születés idejére. Amennyiben kísérleti állatokban meggátoljuk ezeknek a szinaptikus kapcsolatoknak a létrejöttét, a hippocampalis funkció tartósan károsodik. Ezek a kapcsolatok a harmadik életévre alakulnak ki; emiatt feltételezhető, hogy az újszülöttekben az emléknyomok rögzítésének alapvető neuronalis körei létezhetnek ugyan, de a memória rögzítésében fontos szerepet játszó hippocampalis neuronalis körök jelentős változásokon mennek keresztül az újszülöttkor és a késői gyermekkor között. Feltételezzük, hogy ennek következménye a tartós emléknyomok hiánya a csecsemőkorból. Ugyancsak feltételezzük, hogy a kognitív fejlődés morfológiai alapja többek között a hippocampus születés utáni fejlődése.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium, Pécs

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Öngyilkossági gondolat és az egészségi állapot összefüggése fiatal nők körében

SUSÁNSZKY Éva, HAJNAL Ágnes, CSOBOTH Csilla

Az orvoshoz fordulás szélsőséges esetei közismertek: bizonyos betegek gyakran és szükségtelenül keresik fel orvosukat a legapróbb panaszokkal is, tüneteiket erősen figyelik és túlértékelik, miközben másokat egészségi állapotuk elhanyagolása, a tünetek észlelésének hiánya, azok elhárítása jellemez. A testi folyamatok, tünetek észlelése és minősítése, és ezen belül az egészségi állapot önmegítélése számos tényezővel mutat kapcsolatot: szorosan kapcsolódik kognitív sémákhoz, kultúrához, személyiségjellemzőkhöz, ismeretekhez, aktuális emocionális állapotokhoz, a reálisan fennálló megbetegedésekhez.

Lege Artis Medicinae

Historica Medica; A szüzesség megállapításának különös módjai

MAGYAR László András

Nőgyógyászok, törvényszéki orvosok számára a szüzesség biztos megítélése mindmáig nehézségekbe ütközik, hiszen sem a szűzhártya megléte nem bizonyítja az érintetlenséget, sem pedig hiánya nem utal feltétlenül lezajlott közösülésre (1–3). A múltban a helyzetet tovább bonyolította az a tény, hogy a XVII. századig a szűzhártya, vagyis a hymen puszta létezését is számosan kétségbe vonták. Olyan kiváló reneszánsz orvosok is, mint például Augenius, Paré, Fernel vagy Colombo egyszerűen mesebeszédnek tartották a szűzhártyáról szóló tudósításokat (4). Ráadásul nem csekélyebb tekintély, mint maga Szent Ambrus, Milánó hírneves püspöke tiltotta meg egykor, hogy a szüzességet nőgyógyászati vizsgálattal állapítsák meg. Ambrus ehelyett egyéb, illedelmesebb módszereket javasolt (Epistolae VIII. 44.). Nem csoda hát, ha az ókortól századunkig elevenek maradtak azok a részint a népi hiedelemvilágban, részint az antik orvostudományban gyökerező elméletek és módszerek, amelyekkel a szüzesség meglétét vagy vesztét kívánták megállapítani.

Lege Artis Medicinae

Képzőművészet; Szent Lúcia, a szembetegek és vakok védőszentje

DOBOS Zsuzsanna

Ha az ember Itáliában, elsősorban Velencében vagy Nápolyban jár, aligha úszhatja meg, hogy egy gondolás legény vagy egy hajójára invitáló tengerész kissé megkopott bel cantóján elénekelje neki a Sul mare luccica... kezdetű népdalból slágerré vált Santa Luciát. Ki is ez a szent nő, aki akár a tudatosság szintjén, akár csak évszázados reflexeknek köszönhetően ma is ennyire kedves az olasz népnek?

Lege Artis Medicinae

Zenetörténet; Gyermekgyászdalok Gustav Mahler

MALINA János

Közismert, hogy a fiatal Gustav Mahler (1860–1911) három éven át - a csupán néhány évvel korábban elkészült – budapesti operaház igazgatója volt. Ezalatt a repertoár értékét és az előadások művészi színvonalát rendkívüli mértékben megemelte, mi több, egyszersmind a korábban veszteséges működést is nyereségessé tette. Első, rendkívül sikeres évadja után, ahogy az már nálunk szokás, támadások kereszt tüzébe került, s amikor Zichy Géza gróf, az újonnan kinevezett intendáns elérte, hogy művészeti kérdésekben ő mondhassa ki a végső szót, tíz évre kötött szerződését felbontva távozott Budapestről.

Lege Artis Medicinae

Fertőző betegségek, infektológia; Tegnap, ma, holnap

SZALKA András

Régóta tudjuk, hogy az emberiség a mikroorganizmusokkal bonyolult kölcsönhatásban él. Ez az interakció megnyilvánulhat hagyományos fertőző betegségekben, de lehet egyszerű, következmények nélküli szimbiózis is. Negyven évvel ezelőtt mindenki azt gondolta, hogy a fertőző betegségek nagy része felszámolható. Azóta kiderült, hogy a nosocomialis fertőzések, valamint számos, újólag felfedezett és régóta ismert fertőző betegség tömeges előfordulása szertefoszlatja ezt a hiú ábrándot. Az elmúlt évtizedekben egyre több új fertőző betegséget ismertünk meg, és az egykor legyőzöttnek hittek is támadnak. Ma már a fertőző betegségek egyre bonyolultabb formában, minden orvosi szakágban előfordulhatnak, és ez óriási kihívást jelent a gyakorló orvosoknak. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az új évezred hajnalán a világon legtöbben fertőző betegségben halnak meg.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Az aktivált szomatosztatin 2. típusú receptorok in vivo forgalma a dendritekből a transz-golgi-hálózatba

CSABA Zsolt, PASCAL Dournaud

Célkitűzés - Célunk a G-fehérjéhez kapcsolt receptorok in vivo sejten belüli mozgásainak tanulmányozása volt. A központi idegrendszerben leírták néhány G-fehérjéhez kapcsolt receptor in vivo internalizációját, azonban az endocytosist követő folyamatok igen kevéssé ismertek. Módszerek - A fő szomatosztatinreceptor-típus, az sst2 receptor in vivo eloszlását és elhelyezkedését vizsgáltuk immunfluoreszcenciával a receptoragonista oktreotid intrahippocampalis beadását követően, tíz perctől hét napig terjedő időintervallumban. Eredmények - Az agonista beadását követő tíz perctől három óráig terjedő intervallumban a receptor-immunreaktivitás fokozatos csökkenését figyeltük meg a gyrus dentatus stratum moleculare, illetve a CA1 stratum radiatum és oriens rétegekben. Ezzel összefüggésben a stratum granulare és stratum pyramidale rétegekben kis immunfluoreszcens szemcsék jelentek meg a neuronok citoplazmájában röviddel (30-60 perccel) az agonista beadását követően. Hosszabb idővel az agonista beadása után (3, 6, 24 óra) az immunjelölés nagyméretű intracitoplazmatikus granulumokban koncentrálódott. Két nappal az agonista beadását követően az sst2 receptor elhelyezkedése és eloszlása újra a kontrollokéhoz hasonló volt. Az sst2 receptor kolokalizációt mutatott a syntaxin 6 és TGN38 transz-Golgi-hálózat markerekkel már egy órával az agonista beadása után, a kolokalizáció még 24 órával az agonista beadása után is megfigyelhető volt. Ezzel szemben az sst2 receptor a cisz- Golgi marker GM130-cal és az endoplazmás retikulum marker PDI-vel nem kolokalizált. Következtetések - Eredményeinkből azt a következtetést vontuk le, hogy agonista hatására a hippocampus piramis- és szemcsesejtjeinek dendritjein elhelyezkedő receptorok retrográd úton a transz-Golgi-hálózatba jutnak, mielőtt recirkulálnának.

Ideggyógyászati Szemle

A glutamaterg idegrostok szinaptikus összeköttetései a patkány nucleus suprachiasmaticusában

KISS József, CSÁKI Ágnes, CSABA Zsolt, HALÁSZ Béla

Bevezetés - A nucleus suprachiasmaticus alapvető szerepet játszik a cirkadián ritmusok szabályozásában. A sejtcsoportban sok glutamaterg rost fordul elő. Nem ismert, hogy a glutamaterg axonterminálisok milyen sejtekkel létesítenek szinapszist. Ezért tanulmányoztuk a glutamaterg axonvégződések viszonyát a sejtcsoportban lévő vazoaktív intestinalis polipeptidet (VIP), GABA-t és arginin-vazopresszint (AVP) tartalmazó neuronokhoz. Módszerek - Immuncitokémiai kettős jelölést végeztünk és az agymetszeteket elektronmikroszkóppal vizsgáltuk. A 2-es típusú vesicularis glutamáttranszporter immunreaktív elemeket tekintettük glutamatergnek. Eredmények - Megállapítottuk, hogy a glutamaterg idegvégződések szinaptikus kapcsolatban vannak GABAerg neuronokkal, valamint VIP- és AVP-pozitív idegsejtekkel. A szinapszisok aszimmetrikusak. Következtetés - Ezek az első adatok arra vonatkozóan, hogy a nucleus suprachiasmaticusban a glutamaterg axonterminálisok milyen neurokémiailag azonosított neuronokkal szinaptizálnak.

Ideggyógyászati Szemle

A doublecortin postnatalis expressziós mintázata a fejlődő egéragy egyes területeiben

TAKÁCS József, ROBERTA Zaninetti, VÍG Julianna, VASTAGH Csaba, HÁMORI József

A doublecortin (DCX) fehérje tér- és időbeli eloszlását vizsgáltuk a születés utáni (P) 2. naptól a P22. napig fejlődő egér agyában. Összehasonlítottuk a DCX expresszióját a rostralis migrációs ösvényben (RMS) és a hippocampus gyrus dentatusában (DG). Az RMS-ben a DCX gyenge expresszióját figyeltük meg a P5. napon, ami a születés utáni második héten fokozatosan egyre erősebbé vált, és a legkifejezettebben a P18.-P22. napokon jelent meg. Mérsékelt DCX immunfestést találtunk a DG-ben a P11. napon. A DCX határozott expresszióját - ami a felnőtt DGben születő új idegsejtekre jellemző - csak a P22. nap után figyeltük meg. Az RMS és a DG morfológiai és funkcionális érését különbözőnek találtuk, folyamatos idegsejt-újraképződés korábban jelent meg az RMS-ben, mint a DG-ben.