Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 86

Ideggyógyászati Szemle

1965. ÁPRILIS 01.

Adalékok a fenciklidin schizophrenomimeticus hatásának vizsgálatához. Elysionnal végzett önkísérlet alapján

OSZVALD Péter

A szerző részletesen beszámol intravénásan beadott fenciklidinnel (Elysion) létrehozott, néhány órán át tartó, schizophreniás tünetcsoporthoz hasonló érzékszervi és psychés hallucinogen élményeiről.

Ideggyógyászati Szemle

1964. JÚLIUS 01.

Schizophreniás betegek kórházi ápolási idejének alakulása aktív kezelések mellett

DR ORZÓY Róbert, DR GÖNCZY Zsuzsa, DR GUBA Sándor

Psychiátriai osztályunkon az utóbbi 11 évben kezelt schizophreniás betegek kórrajzainak statisztikai feldolgozása során a következő megfigyeléseket tettük : 1. a psychofarmakonok bevezetése az ápolási időt lényegesen, mintegy 35%-kal csökkentette, legkifejezettebben a kataton és paranoid formáknál ; 2. számszerű adatok alapján, az ápolási napok tükrében iránymutatást kaptunk arra, hogy a különböző kórformáknál mely aktív kezelések, illetve kombinációk lehetnek a legeredményesebbek a gyors kompenzálásra, szem előtt tartva a korai elbocsátás elvét; 3. kitűnik, hogy az intézeti aktív kezelések után az első évben schizophreniás betegek fokozottabb gondozói ellenőrzése szükséges, mivel visszaesések túlnyomó része egy éven belül következik be.

Ideggyógyászati Szemle

1963. JÚNIUS 01.

Hypothalamus laesión alapuló poriomania

SZOBOR Albert

1. A poriomaniák genetikailag, pathomechanismus szerint és klinikailag rendkívül heterogen jelenségcsoport, ami a rendszertani besorolást nehézzé teszi. A poriomania két csoportba sorolása (epilepsia és psychopathia) nem kielégítő. 2. A poriomaniák különválasztása elsődleges, tartalom-, motivatio és cél nélküli járáskésztetésre (valódi poriomania) és secundaer poriomaniára (debilitas, psychopathia, hysteria, depressio, schizophrenia stb.) célszerű. 3. A valódi poriomania a tudat valamilyen zavarával jár. 4. Három, hypothalamus-laesión alapuló, valódi poriomania ismertetése és elemzése, ezekben a poriomania egyik tünete a hypothalamopathiának. Célszerű e csoport külön választása és önálló clinicopathologiai besorolása; a pathogenezis és mechanismus tisztázása therapiai szempontból is fontos.

Ideggyógyászati Szemle

1962. FEBRUÁR 01.

Elektroshock terhelésre bekövetkező EEG változások schizophreniásoknál

HUSZÁK István, SOMOGYI István

A normál és kóros psychés működések elektrofiziológiai úton történő analysálhatóságának kérdésével egyre több szerző foglalkozik. A közölt eredmények nem egyértelműek, eddig még nem sikerült megnyugtató módon összefüggéseket találni az intellektuális nívó, a neurotikus, psychopathiás, ill. psychotikus állapotok és az ezeket kísérő elektroencephalographiás elváltozások között.

Ideggyógyászati Szemle

1960. NOVEMBER 01.

Epilepsiás EEG manifestatiók schizoform psychosisoknál

MAGYAR István, WALSA Róbert

Szerzők 16 beteg klinikai és EEG jelenségei alapján tanulmányozzák az epilepsia és schizoform psychosis kapcsolatainak problematikáját. Az összes adatok gondos elemzése után 11 esetben epilepsiát, 4 esetben schizophren psychosist, 1 esetben pedig epilepsia és schizophrenia együttes előfordulását diagnosztizálták. Megállapítják, hogy a két kórforma (a) valószínűen azonos pathológiai alapból fejlődik ki olyan esetekben, ahol subcorticalis (temporo limbicus, vagy ezzel kapcsolatos) terület structuralis elváltozása áll fenn. (b) Egyes ritka esetekben lehetséges a két kórfolyamat együttes előfordulása, (c) Felhívják a figyelmet a schizophren psychosist gyakran színező, nem epilepsiás „pseudo -paroxysmusokra". (d) Hangsúlyozzák, hogy végleges véleményt mely a helyes kórismét es a követendő therapiát is meghatározza - csak esetenként, a jelenségek gondos analysise után lehet nyilvánítani.

Ideggyógyászati Szemle

1960. JÚLIUS 01.

Klinikai tapasztalatok Tofranillal

ANGYAL Lajos, FENYVESI Tamás

1. A tanulmány 135 eset Tofranil kezeléséről számol be, a betegek közül 119 a depressiós, 16 a schizophrenias csoportba tartozik. 2. Endogén depressióban a kúra 68%-ban teljes gyógyuláshoz, további 12%-ban lényeges javuláshoz vezetett. Psychoreactiv depressióban a gyógyulás 45%, a lényeges javulás pedig 19% volt. Egy lethalis kimenetelű suicid esetünk kapcsán nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a fokozott felügyelet szükségességére és az ambuláns kezelésre alkalmas esetek gondos kiválasztására. 3. Kellő időben megkezdett T. kúra segítségével több beteg kezdődő depressiv phasisát sikerült visszaszorítani. Egy hypertonias beteg chronikus reserpin kezelés kiváltotta súlyos depressioját a T. négy hét alatt teljesen megszüntette. 4. Az endogén depressio egyetlen psychés alapja, a kóros lehangoltsági állapot, T. — kezelésére az eseteknek mintegy 4/5-ében gyógyul. A kóros lehangoltsági állapot oldódásával egyidejűleg nemcsak a vitális depressiv, tünetek szűnnek meg, hanem minden psychés beavatkozás nélkül, önmaguktól, gyakran „schlagartig” megszűnnek a depressio másodlagos psychés tünetei is. 5. Lényegesen kedvezőtlenebbek az eredmények azokban az esetekben, amikor a depressiv syndroma organikus bántalom talaján bontakozik ki. 6. 19 schizopren betegen a T. eredménytelennek bizonyult, súlyos psychés szövődményeként izgalmi állapotok kirobbanását is észleltük. 7. Szerzők a már más közleményekben is leírt, jelentéktelen vegetatív mellékhatásoktól és a 37%-ban észlelt mérsékelt eosinophyliától eltekintve a T.-nek semmi káros somatikus mellékhatását nem észlelték és véleményük szerint a T. alkalmazásának depressiv esetekben ellenjavallata nincs. Az affectiv formakörhöz tartozó betegeknél túladagolás, vagy speciális személyi dispositió esetében normális adagolás is, különböző fokú maniform izgalom fellépéséhez vezethet. Organikus talajon kifejlődő depressiv syndroma vagy schizophren gátlásos állapot T.-al való áttörésére az alapbetegségnek izgalmi tünetekkel jellemzett formái robbanhatnak ki.

Ideggyógyászati Szemle

1960. MÁJUS 01.

200 andaxin kezelés tanulságai

KARDOS György, SIMKÓ Alfréd

Félév alatt (1959 első felében) 200 betegen végeztünk Andaxin kezelést. Tapasztalataink szerint az Andaxin kitűnő hatású az abnormis élmény reactiókban, főleg ha a praemorbid személyiség nem mutat abnormis, „psycho pathiás” vonásokat ; utóbbi esetben is kedvezőbb a hatása, mint a Hibernal (chlorpromazin) és a Rausedyl (rauwolfia) csoport tagjaié, amiben fontos szerepet játszik az, hogy a mellékhatások kisebb számúak és lényegesen enyhébbek. Az ambuláns psychiatriában az is jelentős szempont, hogy a szer nem toxikus, gyakorlatilag veszélytelen, öngyilkossági kísérletekre nem alkalmas. Schizophreniás betegeknél a chlorpromazinok hatásosabbak, de az Andaxinnal való kombinatio előnyösnek látszik, ha a klinikai kép (itt főleg defect-syndromákra gondolunk) előterében szorongó vagy ellenségesen feszült ingerlékenység áll, illetve akkor, ha parkinsonoid syndroma vagy akathizis szerű, kényszeres hyperkinesis alakult ki. Hasznos kiegészítője lehet az Andaxin az idült alkoholisták, a cerebro scleroticus betegek és a parkinsonosok gyógykezelésének. Valószínű, hogy depressio esetén Tofranillal, mániás állapotokban pedig chlorpromazinnal való együtt-adása lesz a legeredményesebb alkalmazási mód. Mellékhatásai kis-számúak és veszélytelenek. Ezek közül kiemeltük a kezelés kezdetén jelentkező „adynámiát”, az eseteknek mintegy 5%-ában előforduló, enyhe allergiás reactiókat, és végül három, nem eléggé tisztázott ,,tónus-vesztéses” esetet.

Ideggyógyászati Szemle

1959. OKTÓBER 01.

Jobboldali teljes hemihypertrophia schizophreniával társult esete

ADORJÁNI Ferenc, BŐHM Tivadar

A hemihypertrophia (hh.) a test egyik felének megnagyobbodása a másik testfélhez viszonyítva. Teljes hh.-nál ez a megnagyobbodás a koponyától a lábbujjakig terjed és a csontokat, lágyrészeket egyaránt magában foglalja. Az első hh.-val foglalkozó klinikai tanulmányt Wagner (37) közölte 1839 ben, majd Friedberg (6) írt le 1867-ben keresztezett hypertrophiát (h.). Gesell (9, 10). 1921 és 1927-ben ismertette az addig megjelent esetek irodalmát, majd Lenstrup (20), Wakefield és Hines (38), Petre (26), Schwartzmann és munkatársai (36), E. Toussaint Aragon (1), Sayer és Fatherre (32), Rugel (29), Ward és Lerner (39) ismertették betegeiket. Sylver és Gruskay (34) szerint az irodalomban 1957-ig nem kevesebb mint 130 esetet közöltek.

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁRCIUS 01.

A schizophreniás gondolkodászavar kérdéséhez

DRIETOMSZKY Jenő

Normál-psychológia ismérvek és psychopathológiai kutatási eredmények tükrében kíséreltük meg egy schizophreniás betegünk tüneteinek, magatartásának elemzését. Betegünknél az érzelmi functiók relatív megtartottsága mellett a gondolkodásnak igen előrehaladott formai zavara volt megfigyelhető. Vizsgálat tárgyává egy meghatározott szituációban adott teljesítményét tettük, és úgy értékeltük ezt a productiót, hogy az érzelmi functiók megtartottsága adott lehetőséget a teljesítmény relatíve jó kivitelezésére. Sőt, a viszonylag jó teljesítményben mutatkozó hibát is, a megtartott, de irregularis emotionalis reactios-készséggel kíséreltük meg indokolni. Külön ki kívántuk emelni, a munkatherápia megfelelő esetben való alkalmazásának fontosságát, oly értelemben, hogy talán megengedhető az az általánosítás, hogy az érzelmi élet relatív épségét mutató esetekben mindenképpen megkísérelhető az, annál is inkább, mivel — mint ez esetünk is példázza — a rendszeres foglalkoztatás elhagyása — még ilyen esetben is — a gondolkodászavar elmélyülését, azaz, a kórkép progressioját eredményezi.

Ideggyógyászati Szemle

1958. OKTÓBER 01.

A succinylcholinchlorid alkalmazása az elektroshock kezelésben

DR POLLNER György, DR PÁSZTOR Emilné

Csaknem negyed százada, hogy Meduna László intézetünk falai közt alkalmazni kezdte a gyógyszeres úton kiváltott görcskezelést a schizophrenia gyógyításában.