Ideggyógyászati Szemle

A schizophreniás gondolkodászavar kérdéséhez

DRIETOMSZKY Jenő1

1959. MÁRCIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1959;12(03)

Normál-psychológia ismérvek és psychopathológiai kutatási eredmények tükrében kíséreltük meg egy schizophreniás betegünk tüneteinek, magatartásának elemzését. Betegünknél az érzelmi functiók relatív megtartottsága mellett a gondolkodásnak igen előrehaladott formai zavara volt megfigyelhető. Vizsgálat tárgyává egy meghatározott szituációban adott teljesítményét tettük, és úgy értékeltük ezt a productiót, hogy az érzelmi functiók megtartottsága adott lehetőséget a teljesítmény relatíve jó kivitelezésére. Sőt, a viszonylag jó teljesítményben mutatkozó hibát is, a megtartott, de irregularis emotionalis reactios-készséggel kíséreltük meg indokolni. Külön ki kívántuk emelni, a munkatherápia megfelelő esetben való alkalmazásának fontosságát, oly értelemben, hogy talán megengedhető az az általánosítás, hogy az érzelmi élet relatív épségét mutató esetekben mindenképpen megkísérelhető az, annál is inkább, mivel — mint ez esetünk is példázza — a rendszeres foglalkoztatás elhagyása — még ilyen esetben is — a gondolkodászavar elmélyülését, azaz, a kórkép progressioját eredményezi.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem Psychiatriai Klinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az öregkori elmebetegségek kórszövettani jellegzetességei

MISKOLCZY Dezső

El kell ismernünk, hogy a haladottabb korban fellépő idegrendszeri betegségek, pontosabban elmebetegségek, mai osztályozásához éppen a histopathológiai kutatások révén jutottunk el. Az anatómiai substratum ismerete alapján sikerült az öregkori dementiák sorából az arteriosklerotikus dementiát kiemelni.

Ideggyógyászati Szemle

A haemispherectomiában részesült betegek EEG. vizsgálata

JUHÁSZ Pál, OBÁL Ferenc

Öt olyan beteg sorozatos EEG. vizsgálatáról számolunk be, akik közül 3-nál epilepsiát és oligophréniát fenntartó infantilis hemiplegia, 2-nél diffúz malignus glioma miatt történt haemispherectomia. Az atrophiás cerebrumra a lapos polyrhythmusos, dysrhythmiás görbe jellemző, melynél a sensoros ingerek electromos felelete elmarad, az alvás stadiumok nem követhetők. Az „ép” oldal műtét előtti electromos görcspotenciáljai nem jelenthetnek műtéti contraindicatiót, ha az atrophiás oldal electromos epilepsiás kisülései kifejezettebbek. Műtét után az epilepsia klinikai manifestaciói is javulnak, kedvező esetben a beteg rohammentes lesz. (Ha az ép oldal műtét előtti görcs potenciáljai secundár kisülések.) Kóros struktúrák eltávolítása biztosíthatja az egyébként ép képletek műtét előtti kóros electromos tevékenységének normalizálódását.

Ideggyógyászati Szemle

Chronicus schizophren betegen LSD intoxicatioban mutatkozó psychopathologiai változások

IRÁNYI Jenőné

Egy chronicus schizophren betegen sorozatos LSD kísérletek során meg győződhettünk, hogy az LSD intoxicatio a beteg alaptüneteit nem változtatta meg. Az egészséges egyénen is kiváltható LSD psychosis ötvöződött a beteg alaptüneteivel. Az ötvöződött képen belül azonban észlelhettük az LSD-nek egy olyan alap psychosist módosító hatását is, mely extensitásbeli és intensitásbeli változásban nyilvánult meg anélkül, hogy qualitativ különbség kifejlődött volna. Az irodalomban említenek egymást követő napon való adagoláskor kifejlődő fokozódó LSD tolerantiát (L. S. Cholden: schizophreneknél: H. Ishell: narcománoknál). Vizsgálataink alapján IV. A. Stoll, valamint Anderson és Rawnsley kísérleti eredményei erősíthetők meg. A toxicus tünetek sem mennyiségileg, sem minőségileg nem álltak arányban a dózisok nagyságával és a beteg alaptünetei is dózistól függetlenül fokozódtak, illetve halványultak. Model psychosis kialakulásakor többféle constellativ tényező (az alkalmazott dózis, a biológiai és psychopathológiai status, valamint a kísérleti situatio változása) kölcsönhatást gyakorló erejével kell számolni.

Ideggyógyászati Szemle

Beszámoló a Román Népköztársaságban eltöltött 2 hónap tapasztalatairól

VELOK Gyula

Szerző beszámol a Román Népköztársaságban eltöltött 2 hónap tapasztalatairól.

Ideggyógyászati Szemle

Az alvás és a nikotinsav vascularis hatása

KASSAI György

A nikotinsav vascularis reakciójára vonatkozó irodalom ismertetése után szerző indokoltnak tartotta, hogy megvizsgálja egy alapvető központi eredetű működésnek, az alvásnak hatását az eddig tisztán periferiás eredetűnek tartott reakcióra.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Az időskorú veseelégtelenségben szenvedő betegek epidemiológiája és kezelésük aktuális kérdései Magyarországon

SZEGEDI János, KISS István

Az időskorúak száma, valamint az ezzel együtt járó időskori vesebetegség és veseelégtelenség jelentősége világszerte növekedett, a krónikus vesebetegség népbetegség lett. A népesség fogyásával párhuzamosan folytatódik a lakosság elöregedése. A férfiak magasabb halandósága miatt időskorban a nők aránya nagyobb. Előrejelzések szerint 2060-ra minden harmadik magyar lakos 65 éves vagy idősebb lesz. A születéskor várható élettartam férfiaknál 1990-2015 között 6,95 évvel (1990-ben 65,13 év, 2015-ben 72,08 év), nőknél 4,9 évvel (1995- ben 73,7 év, 2015-ben 78,6 év) növekedett Magyarországon. A krónikus vesebetegség a lakosság 10-14%-át érinti, az összes krónikus beteg 1%-a végstádiumú veseelégtelenségben szenved. 2015 végén 3,52 millió beteg részesült vesepótló kezelésben az egész világon (2,42 millió hemodialízis-, 329 000 peritonealisdialízis-programban volt kezelve, 704 000 transzplantált vesével élt). A krónikus veseelégtelenség rizikófaktorai között a kor, hypertonia, a diabetes mellitus és az obesitas kiemelkedő jelentőségű. Időskorban a vese anatómiája, funkciója is megváltozik, lehetőséget teremtve a ve - seelégtelenség kialakulására. Világszerte emelkedik az idős, dializált vesebetegek száma, ebben szerepet játszik az, hogy emelkedik a várható élettartam, javul az életkilátás, az idős betegek megélik a veseelégtelenség állapotát. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy nő a vesebetegség, veseelégtelenség okaként szereplő hypertoniás, diabeteses időskori betegek száma. A nemzetközi adatok szerint az incidens ESRD-s betegek között a 65-74 év közötti betegek száma 68-2784 között volt, a 75 éven felüliek száma pedig 142-1660 volt 1 millió lakosra számítva. Magyarországon a 65-74 év közöttiek száma 778, a 75 éven felülieké 677 beteg volt egymillió lakosra számítva. 2015-ben a 65 év felettiek aránya a dializált incidens betegek között 58,9% a prevalens betegek között 50,3% volt. A 75 év felettiek aránya az incidens betegek között 28,2%, a prevalens betegek között 22,6% volt. A dialízisprogramban kezelt betegek között az időskorúak aránya régión ként is különbözött. Az időskorban megkezdett dialíziskezelés speciális ismereteket és teammunkát igényel, hasonlóképpen a kezelés elutasítása kérdéséhez. E teammunka fejlesztése a megfelelő szakemberek (orvosok, ápolók), a társszakmák képviselőivel együtt képezik az alapját a megfelelő klinikai gyakorlatnak.

Ideggyógyászati Szemle

Parkinson-szindróma és kognitív zavarok

SZIRMAI Imre, KOVÁCS Tibor

Parkinson-betegségben szenvedők gondolkodási - elsősorban exekutív - műveletei a kórkép előrehaladásával romlanak. Károsodik a beszéd, a szóképzés, a munkamemória, a problémamegoldás, a tervezési készség és a flexibilitás. A gondolkodás zavarainak többsége a beszéd-, tartás-, egyensúly- és járászavarok súlyosságával arányos, és nem reagál DOPA-szubsztitúcióra. Parkinson-kórban károsodnak a dorsalis, ventralis és mesolimbicus dopaminerg pályák, a coerulocorticalis noradrenerg rendszer, a szerotoninerg rapherendszer és a kolinerg rendszerek is. A Parkinson-kórhoz csatlakozó subcorticalis dementia a dorsolateralis és az elülső cingularis körök működészavarával is magyarázható. A figyelemzavart az elülső cingularis régió dopaminhiánya okozhatja. A Parkinson-kórban corticalis Lewytesteket, valamint Alzheimer-kórra jellemző neurofibrillaris kötegeket és neuritplakkokat is leírtak. Ezeken felül az átlagpopulációhoz képest körülbelül azonos arányban fordul elő cerebrovascularis betegség. Mindezeknek jelentőségük lehet a dementia változatos tüneteinek létrehozásában. Parkinsonszindrómával járó degeneratív betegségekben (Parkinsonbetegség, progresszív supranuclearis paresis, corticobasalis degeneráció, multiszisztémás atrophia) is kialakulhat eltérő súlyosságú dementia. A szerzők kérdésfelvetése az volt, hogy van-e kapcsolat a Parkinson-szindróma súlyossága és a gondolkodászavar között. Alzheimer-kórban, corticalis Lewy-test-betegségben és a frontotemporalis dementiákban nincs összefüggés a dementia és a Parkinson-szindróma súlyossága között. Corticalis Lewytest- betegségben a Parkinson-szindróma megelőzheti a dementiát, de 18%-ban a dementia alakul ki előbb. Progresszív supranuclearis paresisben is súlyosan károsodnak a monoaminerg neurotranszmitter rendszerek. Frontotemporalis dementiában a Parkinson-szindrómával járó esetekben a substantia nigra, a locus coeruleus és a nucleus basalis degenerációját és neurofibrillaris kötegeket találtak nagy számmal. Vascularis Parkinson-szindrómában a tremor és a rigor ritka, a pseudobulbaris tünetek, azaz a dementia, a járászavar, az incontinentia viszont jellegzetesek, a levodopakezelés általában hatástalan. Itt a substantia nigra sejtjei nem pusztulnak, de periventricularis leukoaraiosis és lacunák találhatók a subcorticalis fehérállományban és a törzsdúcokban.

Ideggyógyászati Szemle

Schizophreniás neologizmus érdekes esete

MÁRIA Béla

A schizophreniás neologizmus ritka esetét ismertetjük, ahol a beteg általa képzett nagyobb beszédegységeket produkál. A neologizmus leépülési jelenség és kifejlődése emlékeztet a gyermeki és az álombeli nyelvezetekre, azoktól azonban minőségileg különbözik. A neologisztikusan képzett nyelvet műnyelvnek nevezzük. Megkülönböztethetünk "értelmezhető" és "nem értelmezhető" műnyelvet. Az irodalomban leírt néhány esetben a műnyelv a kóros vallásosság talaján fejlődött ki. Megkíséreljük esetükben észlelt neologizmus patogenetikus magyarázatát adni. A schizophreniás beszédzavarok és így a neologizmusok megoldatlan kérdéseire is a pavlovi második jelzőrendszer törvényszerűségének behatóbb vizsgálata fogja megadni a választ.

Ideggyógyászati Szemle

Eosinophil sejtszám viselkedése schizophreniás esetekben különböző shock kezelések hatására

VARGHA Miklós, TASS Gyula, HUSZÁK István

1. Processus stadiumban lévő schizophrenia 28 esetéből 21 esetben (75%) a keringő absolut eo. számot a normálisnál alacsonyabbnak találtuk. 2. A schizophrenia különböző megjelenési formáiban (kataton hebphren paranoid stb.), egységes viselkedést mutatnak. A betegek egy részénél elektrogörcs, insulin stb. hatására kóros reactios typusok, mint amilyen a merev nem reagáló és ataxiás typusok. Mindkét kóros reakciós typus a schizophrenia minden formájában előfordul és a 28 esetből 25--ben (90%) megtaláltuk. 3. Régi defect esetekben nagyobb számmal normális sejtszámot és megterhelésre normális reactiot kaptunk. A 27 régi defect, részben leukotomia utáni schizophren esetek nagy részében normális sejtszámot (73%) és normális reakciót kaptunk. Vizsgálataink szerint nagy adag C vitamin adása után is átmenetileg a kezdeti eo. szám és az eo. reakció normálissá válik. Az eo. szám változása és a psychés állapot változásai között párhuzamot találtunk, azaz a betegségi tünetek javulásával a kezdeti eo. sejtszám emelkedett a megterhelésre normális reakció jelentkezett. A leukotomia és a feltételes reflexmechanizmus alapján történő eo. reakciók vizsgálata kapcsán észlelt eo. szám reakció cortex és ezen keresztül a környezet jelentőségére utal.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a traumás confabulosis kérdéséhez

POHL Ödön, HAITS Géza

Szerzők négy esetük ismertetése során a posttraumás confabulosis olyan sajátos alakját írják le, ahol a confabulosis az amnestikus syndroma cardinalis tüneteinek visszafejlődése után még hosszú időn át fennállott, szinte önálló életet élt, a kórkép vezető tünetévé lépett elő. Részletesen foglalkoznak eme betegek sajátos — a klasszikus psychopathologia kóros tudatváltozás typusaival nem jellemezhető — tudatállapotával, és vizsgálják az ismertetett jelenségek pathomechanismusát.