Ideggyógyászati Szemle

Jobboldali teljes hemihypertrophia schizophreniával társult esete

ADORJÁNI Ferenc1, BŐHM Tivadar1

1959. OKTÓBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1959;12(10)

A hemihypertrophia (hh.) a test egyik felének megnagyobbodása a másik testfélhez viszonyítva. Teljes hh.-nál ez a megnagyobbodás a koponyától a lábbujjakig terjed és a csontokat, lágyrészeket egyaránt magában foglalja. Az első hh.-val foglalkozó klinikai tanulmányt Wagner (37) közölte 1839 ben, majd Friedberg (6) írt le 1867-ben keresztezett hypertrophiát (h.). Gesell (9, 10). 1921 és 1927-ben ismertette az addig megjelent esetek irodalmát, majd Lenstrup (20), Wakefield és Hines (38), Petre (26), Schwartzmann és munkatársai (36), E. Toussaint Aragon (1), Sayer és Fatherre (32), Rugel (29), Ward és Lerner (39) ismertették betegeiket. Sylver és Gruskay (34) szerint az irodalomban 1957-ig nem kevesebb mint 130 esetet közöltek.

AFFILIÁCIÓK

  1. Országos Ideg-és Elmegyógyintézet III/B Női Elmeosztály

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Vasalis mechanimusokról a subacut progressiv panencephalitisek pathologiai variatioinak keletkezésében

TARISKA István

15 klinikailag és pathológiailag vizsgált esete alapján a szerző úgy véli, hiányoznak a biztos alapok a Dawson-féle inclussios, a Pette-Döring-féle pan-, és a van Bogaert-féle subacut sclerotisaló leukó-encephalitis elkülönítése s ezért elnevezésükre a subacut progressív panencephalitist javasolja. A betegség (-csoport) széles pathológiai variatiós spektruma, szerinte nem az alapvető gyulladásos folyamat közvetlen következménye, hanem komplikáló anoxiás-vasalis zavarok terméke. 3 eset bemutatásával demonstrálja az anoxiás-vasalis hatást pár napos kéregírtástól és transuddatios károsodástól a több éves-hónapos ulegyriáig. Az anoxiás-vasalis károsodás formalgenesise tekintetében bonyolult, egymást kölcsönösen befolyásoló szívműködési, vérkeringési, légzési, valamint localis koponya üregen belüli értamponade együttes hatását veszi fontolóra, amelyekhez még májműködési zavar okozta cytotoxikus hatások is társulhatnak.

Ideggyógyászati Szemle

A vér fehérjefrakcióinak változásai a nagyagykéreg részleges eltávolítása és a központi idegrendszer egyes területeinek (hypothalmus, formatio reticularis) sértése után

MAROS Tibor, KOVÁCS Endre, MÓDY Jenő, LÁZÁR László

A szerzők megfigyelték, hogy a központi idegrendszer különböző részeinek sértése milyen változásokat okoz a vér fehérjefrakcióiban. 57 kutyára vonatkozó kísérletes vizsgálataik azt igazolják, hogy a nagyagykéreg részleges eltávolítása e tekintetben csak átmeneti változásokat hoz létre. Ezek az átmeneti változások nem specifikusak, hanem inkább a műtéttel járó általános trauma következményei. A hypothalamus sértése tartós eltolódásokat eredményez az alfa- és a beta globulinokban, míg a raphe mesencephalival szomszédos formatio reticularis elektromos roncsolása az albuminok abszolút és relatív csökkenését és az alfa 2 és gamma globulin-frakciók jelentékeny emelkedését hozza létre. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a hypothalamusban és az agytörzsi formatio reticularis mentén a fehérjeháztartás irányítását végző központok és pályák vannak, amelyeknek közelebbi elhatárolása további kutatásokat igényel.

Ideggyógyászati Szemle

A pénzbeli dotáció szerepe az elmebetegek therápiás foglalkoztatásánál

TÖRÖK István, LESCH Gyula

Már régi tapasztalati tény, hogy az ésszerű foglalkoztatás jótékony hatással van az elmebetegekre. Régi tradícióval rendelkező intézetek, mint a szovjet intézetek vagy a lengyel Berenice, a keletnémet Goerden, a nyugatnémet Gütersloh és Lengerich, a csehszlovák intézetek és még sok más, a tapasztalatok alapján kidolgozott therápiás jellegű és rendszerű foglalkoztatást alkalmaznak. Nálunk, sajnos, a therápiás foglalkoztatás még igen gyerekcipőben jár. Pedig ez nemzetgazdasági szempontból is hasznos volna.

Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

PERÉMY Gábor

Szerző ismerteti az alábbi művet: Klinische Psychotherapie innerer Krankheiten.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Nővér

Egy országos felmérés eredményei az alapellátás területén

HIRDI Henriett Éva, KÁLMÁNNÉ Simon Mária, BALOGH Zoltán

Az országos felmérés célja az egészségügyi alapellátásban dolgozó szakdolgozók foglalkoztatásának és keresetének közelmúltbeli nemzeti tendenciáinak azonosítása, valamint annak meghatározása, hogy a fizetések és a bérek növekedése összefügg-e a foglalkoztatás változásával. A keresztmetszeti vizsgálat 2021. május 17. és 2021. június 17. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, vegyes praxisokban, illetve fogorvosi alapellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával (N=2007). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A szerzők az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel 2007 és SPSS 22.0 szoftverek segítségével, leíró statisztikai módszerekkel elemezték. A felmérésben résztvevők nagy tapasztalattal rendelkeznek, 80%-uk több mint 16 éves tapasztalatról számolt be. Az alapellátási területen dolgozó ápolók 7,9%-a rendelkezik főiskolai vagy annál magasabb végzettséggel. A többség (89,5%) teljes munkaidőben dolgozik alkalmazottként (95,4%). A háziorvosi szolgálatokban alkalmazott ápolók területi ellátási kötelezettség szerinti foglalkoztatásán alapuló jövedelmi különbségei jelen felmérés alapján bizonyítottak, ami ösztönözheti az egészségpolitikai döntéshozókat arra, hogy végezzék el a bérek méltányossági újraértékelését, azonosítsák és enyhítsék a bérekben mutatkozó egyenlőtlenségeket. A kutatás megállapításai azt is mutatják, hogy az illetményeknek az egyes ápolók képesítéséhez való hozzáigazítása segítség lehetne az ápolók toborzásában és megtartásában.

Hivatásunk

Már a bértábla szerint kapnak fizetést a védőnők

SÓFALVI Luca

Alapellátás: még várat magára a teljes bérrendezés A kórházakban és szakrendelőkben dolgozó nővérek fizetését sikerült rendezni a szakdolgozói bértáblával, amelynek hatálya július 1-je óta a védőnőkre is kiterjed, ám közel 8000 körzeti ápolóra, 3000 fogászati szakasszisztensre, 2500 foglalkozás-egészségügyi szakápolóra, továbbá az ügyeleten és az otthoni szakápolásban dolgozó szakápolókra, azaz a szakdolgozók egyötödére most sem vonatkozik.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19-asszociált Guillain–Barré-szindróma első hazai esete

AL-MUHANNA Nadim, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna, JARECSNY Tamás, FOLYOVICH András

A Guillain–Barré-szindróma (GBS) sporadikus, viszonylag ritka betegség. Legsúlyosabb formájában légzési elégtelenséghez és halálhoz vezethet. Jelenleg még nem ismert a Covid-19-betegek GBS-megbetegedési kockázata, pedig a SARS-CoV-2-fertőzés elhúzódó pulmonalis károsító hatása a GBS okozta potenciális légzészavarhoz társulva nagy gyakorlati jelentőséggel bírhat. Az irodalom nem egységes a tekintetben, hogy a GBS a SARS-CoV-2 vírus direkt vagy indirekt következménye-e. A szerzők betegük kórtörténetét ismertetik, akit hazánk első Covid-19- fertőzésen átesett GBS-betegének tartanak. Az irodalomban közölt esetekhez hasonlóan az időbeli egybeesés miatt itt feltételezhető a Covid-fertőzés trigger szerepe. Eddig egyetlen betegben sem sikerült PCR-vizsgálattal liquorból kimutatni a SARS-CoV-2 vírust, így ebben a betegben sem.