Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1958. FEBRUÁR 01.

Kísérlet a schizophreniák új klinikai beosztására agypathologiailag értékelhető tünetek alapján

ANGYAL Lajos

M. Bleuler „Forschungen und Begriffswandlungen in der Schizophrenie-Lehre" c.-ü. 1951-ben megjelent referatumában említi, hogy ma már a különböző psychiatriai iskolák nézetei, iránya és nomenklaturája a sch. kérdésében annyira önállóvá vált, hogy gyakran komoly tekintélyek sem értik meg egymást.

HUN 1958;11(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1957. OKTÓBER 01.

A schizophrenia kutatásának mai helyzetéről és problémáiról

DR HUSZÁK István

Egy betegség nosologiai egységének megállapítása csak a pathogeneticus factorok, vagy a pathologiai processus ismeretével lehetséges. Mivel mindez schizophreniáknál nem tisztázott, ezért e betegség beosztása is csak klinikai tünetek alapján történhetett.

HUN 1957;10(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1954. JÚNIUS 28.

Eosinophil sejtszám viselkedése schizophreniás esetekben különböző shock kezelések hatására

VARGHA Miklós, TASS Gyula, HUSZÁK István

1. Processus stadiumban lévő schizophrenia 28 esetéből 21 esetben (75%) a keringő absolut eo. számot a normálisnál alacsonyabbnak találtuk. 2. A schizophrenia különböző megjelenési formáiban (kataton hebphren paranoid stb.), egységes viselkedést mutatnak. A betegek egy részénél elektrogörcs, insulin stb. hatására kóros reactios typusok, mint amilyen a merev nem reagáló és ataxiás typusok. Mindkét kóros reakciós typus a schizophrenia minden formájában előfordul és a 28 esetből 25--ben (90%) megtaláltuk. 3. Régi defect esetekben nagyobb számmal normális sejtszámot és megterhelésre normális reactiot kaptunk. A 27 régi defect, részben leukotomia utáni schizophren esetek nagy részében normális sejtszámot (73%) és normális reakciót kaptunk. Vizsgálataink szerint nagy adag C vitamin adása után is átmenetileg a kezdeti eo. szám és az eo. reakció normálissá válik. Az eo. szám változása és a psychés állapot változásai között párhuzamot találtunk, azaz a betegségi tünetek javulásával a kezdeti eo. sejtszám emelkedett a megterhelésre normális reakció jelentkezett. A leukotomia és a feltételes reflexmechanizmus alapján történő eo. reakciók vizsgálata kapcsán észlelt eo. szám reakció cortex és ezen keresztül a környezet jelentőségére utal.

HUN 1954;7(03)

Ideggyógyászati Szemle

1953. NOVEMBER 20.

Az u. n. acut halálos katatonia elektrogörcs kezelése

VARGHA Miklós, KOVÁCS Béla

A schizophrenia nosolgiai egységének felbontását több oldalról megkísérelték. A psychopathologia alapon történő, részletekbe menő differenciálás hasznos lehet abból a szempontból, hogy szorosabb kapcsolatot találjuk a szerteágazó biochemiai, pathophysiologiai, morphologiai részeredmények és a psychopathologiai kép között. A morphologiai elváltozások (Miskolczy, Hechst (Horányi), Josephy, Fünfgeld), mint azt Miskolczy is hangsúlyozza, a schizophrenia csak bizonyos alakjaiban adnak egységes képet. A köztiagy területeknek viszonylagos épsége (Stief, Hechst (Horányi)) a klinikai tünetek egy részével áll ellentétben, úgyhogy azt mondhatjuk, hogy a morphologiai elváltozások - akár az agy, akár a máj (Gaupp) stb. elváltozásaira gondolunk - nem tudták sem a schizophrenia egységét bizonyítani, sem pedig a különböző megjelenési formák hovatartozáságát tisztázni. A biochemiai, pathophysiologiai kutatás az adatgyűjtés szakában van, mint azt Riebelling is, a legfrissebb összefoglaló referátumában megállapította.

HUN 1953;6(04)

Ideggyógyászati Szemle

1952. DECEMBER 22.

Schizophreniás neologizmus érdekes esete

MÁRIA Béla

A schizophreniás neologizmus ritka esetét ismertetjük, ahol a beteg általa képzett nagyobb beszédegységeket produkál. A neologizmus leépülési jelenség és kifejlődése emlékeztet a gyermeki és az álombeli nyelvezetekre, azoktól azonban minőségileg különbözik. A neologisztikusan képzett nyelvet műnyelvnek nevezzük. Megkülönböztethetünk "értelmezhető" és "nem értelmezhető" műnyelvet. Az irodalomban leírt néhány esetben a műnyelv a kóros vallásosság talaján fejlődött ki. Megkíséreljük esetükben észlelt neologizmus patogenetikus magyarázatát adni. A schizophreniás beszédzavarok és így a neologizmusok megoldatlan kérdéseire is a pavlovi második jelzőrendszer törvényszerűségének behatóbb vizsgálata fogja megadni a választ.

HUN 1952;5(04)

Ideggyógyászati Szemle

1952. JÚLIUS 29.

Schizophrenia a gyermekkorban

LÓRÁND S. Blanka

Az eddig elterjedt psychiatriai felfogás szerint a schizophrenia gyermekkorban ritkán fordul elő, sőt akadtak egyes szerzők, mint Vogt és Weichbrodt, akik a serdülés kora előtt való felléptét egyenesen tagadták. Ha azonban a gyermekkori psychosisokkal foglalkozó régebbi irodalmat kriktikailag áttekintjük, arra a meggyőződésre jutunk, hogy nem annyira a gyermekkori schizophrenia ritka, mint inkább annak felismerése, illetve helyes kórismézése: a régebb leírásokban ugyanis lépen-nyomon találkozunk mai felfogásunk szerint typusos gyermekkori schizophrenia képekkel.

HUN 1952;5(02)