Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 86
Ideggyógyászati Szemle
1970. DECEMBER 01.
A psychologiai tesztek helye a schizophrenia diagnosticájában
Szerző ismerteti a psychológiai tesztek alkalmazásával kapcsolatos vita főbb szempontjait. Irodalmi adatok és saját tapasztalatai alapján néhány - főként a Rorschach-tesztre támaszkodó - példa elemzésével bemutatja, hogy a perceptiós és cognitiv functiók schizophreniára jellemző torzulásai a diagnostikai segédeszközként alkalmazott tesztek segítségével gyakran megbízhatóbban azonosíthatók, mint a csak verbalis teljesítményt elemző interjú módszerrel.
Ideggyógyászati Szemle
1970. MÁJUS 01.
A H. 0. D. teszt indexeiben észlelt perceptualis zavar és a szociabilitás-jellemzők összefüggései idült schizophreniában
A szerzők chronikus schizophrenek csökkent társaskapcsolatot teremtő képességét vizsgálták, a H. 0. D. kérdőíves kártyaválogatási teszt és Moreno-féle szociometriás eljárás kombinált alkalmazásával. Feltevésük szerint a H. 0. D. teszt magas preceptualis indexével jellemzett perceptualis dysfunctio összefüggésben áll a szociometriás vizsgálat során megállapított alacsony szociabilitással. A perceptualis pontszám (magas-alacsony) szerint alkotott két elméleti csoport szociostructurájának tanulmányozása alapján, lényeges eltérést találtak, az izolált betegek száma, a párkapcsolatok, lánckapcsolatok és sztárpozícióban levő személyek száma között a két csoportnál. Az alacsony perc. pontszámot elérők csoportjában a zárt structura alakulásának tendenciája észlelhető. A szerzők véleménye szerint az egyszerűen kezelhető H. 0. D. teszt adatai szoros összefüggést mutatnak a szociometriai felmérés adataival, azaz jelzik az interpersonalis perceptio zavarát, ezáltal tartós információt nyújtanak a csoport és munkaterápiai eljárások szervezésénél a lényegesen munkaigényesebb és sok hibalehetőséggel járó szociometriás vizsgálat elvégzése nélkül is.
Ideggyógyászati Szemle
1968. ÁPRILIS 01.
A porphyrin anyagcsere zavara schizophreniában
Schizophrenek (Sch) indol anyagcseréjének papír-chromatographiás vizsgálata közben megfigyeltük (1), hogy izopropilalcohol-lN ammónia (5:1) rendszerben chromatographálva, a különböző tryptophan metabolitok mellett 0.0 Rf értéknél egy barnás-vörös, olajos consistentiájú anyag is izolálódik. Az anyag Ehrlich-reagenssel nem reagál és nem azonosítható a tryptophan vagy phenyl alanin normális vagy kóros metabolitjainak egyikével sem (2—6). UV-ben intensív orange-vörös színnel fluorescál.
Ideggyógyászati Szemle
1967. AUGUSZTUS 01.
Beszámoló a fenilisopropilmetilpropinilaminnal végzett therapiás kísérletekről
A szerzők tájékozódó jellegű therapiás kísérleteket végeztek 46 chronikus schizophreniában szenvedő betegen, a Knoll és munkatársai által előállított új fenilalkilamin származékok egyikével, a fenil-isopropil-metil propinilamin-HCl-dal. Megállapítják, hogy az E 250-nel jelzett thymoanalepticum a chronikus schizophreneknél is hatásosnak ígérkező gyógyszer; legalább is az esetek egy részében. Mivel az ő, klinikopharmakologiai vizsgálatokat célzó, chemosokk-szerű kísérleti módszerük is vezetett therapiás eredményekhez, arra következtetnek, hogy a napi dosis individuális és fokozatosan emelkedő beállításával, illetve az optimális dosis intermittáló szedésével vagy az E 250 nek más psychopharmakonokkal történő, kombinált vagy alternáló adásával több esetben jobb eredmény érhető el. Az új thymoanalepticumot - másokhoz hasonlóan - főként endogen depressio, illetve a psychogen kórformák közül exhaustiv depressio esetén látták és vélik a leghatékonyabbnak. Mindezek mellett az E 250 psychodiagnostikai exploratiós kísérletekre, illetve az exploratív (analytikus) és a csoportos psychotherapia támogatására is alkalmasnak látszik.
Ideggyógyászati Szemle
1967. MÁJUS 01.
Schizophrenia vagy schizophreniák
Szerzők a ,,schizophrenia” fogalmának szakmai-történeti, valamint elvi meg alapozottságú fejlődésének alakulását elemezve Nyirő állásfoglalását teszik magukévá, miszerint "...nem beszélhetünk schizophreniáról, csak schizophreniákról...” Sternberg conceptiójának értelmében állásfoglalásukat úgy szűkítik le, hogy a kérdés lényegi megválaszolásához a nosologiai szemlélet, valamint a Leonhard-i rendszertan elengedhetetlen követelmény.
Ideggyógyászati Szemle
1967. MÁJUS 01.
Adatok az endogen psychosisok EEG-vonatkozásaihoz
Szerzők az irodalom, valamint saját vizsgálataik alapján igyekeznek körülírni a hagyományos klinikai elektroencephalographia helyét az endogen psychosisókban. Összefoglalják a BOTE Psychiatriai Klinikáján 5 év alatt vizsgált, válogatás nélküli schizophreniás beteganyag EEG-vizsgálati eredményeinek megoszlását.
Ideggyógyászati Szemle
1967. MÁRCIUS 01.
Alkoholizmus és endogen psychosisok
A chronikus alkoholizmus nem nosologiai kategória, hanem klinikai gyűjtő fogalom: a habitualis iszákosság, illetve a valódi és a symptomás alkoholizmus különböző, co-pathogen faktorok együttes hatására felépülő syndromáit foglalja össze. Szerzők a symptomás alkoholizmus azon eseteit tették vizsgálat tárgyává, ahol a mindennapos vagy a periodikus alkohol-abusus egyéb pszichiatriai kórképekhez társul. Ezúttal az endogen psychosisok és az alkoholizmus coincidentiáira irányuló tanulmányaikról számoltak be. Az irodalmi adatok és az általuk észlelt 23 eset alapján a schizophrenia és az alkoholizmus közti pathoplastikus kölcsönhatások tipikus formáit illetően ötféle lehetőségre figyeltek fel, amit leírtak és egy-egy példán is bemutattak. Eseteik psychopathologiai elemzése alapján rámutattak egyfelől arra, hogy az atypusos alkoholos psychosisok klinikai képét hogyan módosítja a lappangó schizophrenia, másfelől arra, hogy az idült alkoholmérgezés okozta, sajátos emotionalis incontinentiához és személyiségváltozáshoz vezető organikus psychosyndroma az esetek egy részében elfedi vagy elhárítja a súlyosabb emotionalis eltompulást, az autizmus elmélyülését és a társas kontaktusok kialvását. Ezért az „alkoholista” schizophrenek prognosisa kedvezőbbnek látszik, mint a nem kezelt schizophreneké. A cyclothymia és az alkoholizmus coincidentiáinak a gyakoriságát az eddigi adatoktól eltérően a cyclothymia felől közelítették meg. 100 nem-selectált esetből álló maniás-depressiós beteganyaguk 19 esetében találkoztak alkohol abusussal, s ezek közül nyolc esetben a két kórkép között olyan kölcsönhatás állott fenn, ami alkohol-megszokáshoz, azaz habitualis iszákossághoz vezetett. Az általuk észlelt betegeken a cyclothymia és a dipsomaniás syndroma között szoros, pathogenetikus jellegű kapcsolatra figyeltek fel, valamint arra, hogy az imminens fázishoz társuló abususok és részegségek maniás vagy depressiós exaltatióra emlékeztető, különös formái a helyes diagnosis felismerése és a betegek kellő időben történő gyógykezelése szemponjából is igen fontos jelek. Kiemelték azt, hogy a schizophrenia és az alkoholizmus coincidentiáitól eltérően, ahol az esetek egy részében a kettős betegség prognosisát is módosító, de feltehetően akkor is mindössze pathoplastikus kölcsönhatások állapíthatók meg, az emotionalis élet endogen és endoreactiv zavarai az alkoholizmus-syndromák pathogenesisében is szerepet játszanak, főként a nők körében.
Ideggyógyászati Szemle
1966. NOVEMBER 01.
A schizophrenia és a depressio kimenetelének alakulása a múltban és jelenben
A BOTE Psychiatriai klinika kórrajzaiból,,matched pares” technikával 4X123 (összesen: 492) kórtörténetet dolgoztunk fel különböző évek kórrajzaiból.
Ideggyógyászati Szemle
1966. AUGUSZTUS 01.
Klinikai tapasztalatok egy új neurolepticummal, a Luvatrennel
Egy új butyrophenon származékkal, a Luvatrennel, 18 bennfekvő és 2 járóbeteget kezeltünk, túlnyomórészt egyéb kezeléssel szemben resistens schizophreniásokat. 10 beteget a kezelés eredményeként otthonába bocsáthattunk. Főleg azoknál volt a kezelés hatásos, akiket indítékszegénység, gátoltság, negativismus, incohaerens gondolkodás jellemzett. 4 esetben észleltünk mellékhatást (tüneti Parkinsonismust, ill. collapsus-szerű rosszullétet).
Ideggyógyászati Szemle
1965. AUGUSZTUS 01.
Hypnotikus befolyásolhatóság és befolyásoltatásos téveseszmék schizophreniás betegeknél
1. a suggestiós készség, a legjellemzőbb hypnotikus tünet, a schizophreniás betegséget (mint idült hypnotikus állapotot) is jellemzi. 2. Hypnosisban a valódi ingerek befolyása psychologiai helyettesítés útján jön létre. 3. A helyettesítésre az időleges kapcsolatok tudatosság nélküli, alacsonyabb foka jellemző. Az asszociatiomnestikus, emlékeztető vagy ráeszmélő jelentőségű. 4. A helyettesítés a suggestibilitas alapja. 5. A tudat hypotoniája az asszociatióknak a helyettesítés fokára történő regressióját eredményezi, a tevékenység automatikussá válik, és befolyásoltatottság érzését kelti. 6. A betegnek a befolyásoltatással szembeni ellenállása a növekvő negativizmus feltételei között automatizált ellenállássá változik, negativizmusban a personificatiós ötletek révén pedig befolyásoltatásos téveszmékben jelentkezik. 7. Schizophreniás betegeknél a suggestiós mechanismus alacsonyabb szinten zajlik, és összefüggésben áll a betegség kórlélektani lényegével, az idült hypnotikus állapottal.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.