Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 86

Ideggyógyászati Szemle

1970. DECEMBER 01.

A psychologiai tesztek helye a schizophrenia diagnosticájában

DR. SZAKÁCS Ferenc

Szerző ismerteti a psychológiai tesztek alkalmazásával kapcsolatos vita főbb szempontjait. Irodalmi adatok és saját tapasztalatai alapján néhány - főként a Rorschach-tesztre támaszkodó - példa elemzésével bemutatja, hogy a perceptiós és cognitiv functiók schizophreniára jellemző torzulásai a diagnostikai segédeszközként alkalmazott tesztek segítségével gyakran megbízhatóbban azonosíthatók, mint a csak verbalis teljesítményt elemző interjú módszerrel.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁJUS 01.

A H. 0. D. teszt indexeiben észlelt perceptualis zavar és a szociabilitás-jellemzők összefüggései idült schizophreniában

DR. BENSON Katalin, DR. ADORJÁNI Csaba, DR. SCHENKER László

A szerzők chronikus schizophrenek csökkent társaskapcsolatot teremtő képességét vizsgálták, a H. 0. D. kérdőíves kártyaválogatási teszt és Moreno-féle szociometriás eljárás kombinált alkalmazásával. Feltevésük szerint a H. 0. D. teszt magas preceptualis indexével jellemzett perceptualis dysfunctio összefüggésben áll a szociometriás vizsgálat során megállapított alacsony szociabilitással. A perceptualis pontszám (magas-alacsony) szerint alkotott két elméleti csoport szociostructurájának tanulmányozása alapján, lényeges eltérést találtak, az izolált betegek száma, a párkapcsolatok, lánckapcsolatok és sztárpozícióban levő személyek száma között a két csoportnál. Az alacsony perc. pontszámot elérők csoportjában a zárt structura alakulásának tendenciája észlelhető. A szerzők véleménye szerint az egyszerűen kezelhető H. 0. D. teszt adatai szoros összefüggést mutatnak a szociometriai felmérés adataival, azaz jelzik az interpersonalis perceptio zavarát, ezáltal tartós információt nyújtanak a csoport és munkaterápiai eljárások szervezésénél a lényegesen munkaigényesebb és sok hibalehetőséggel járó szociometriás vizsgálat elvégzése nélkül is.

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

A porphyrin anyagcsere zavara schizophreniában

HUSZÁK István, DURKÓ Irén

Schizophrenek (Sch) indol anyagcseréjének papír-chromatographiás vizsgálata közben megfigyeltük (1), hogy izopropilalcohol-lN ammónia (5:1) rendszerben chromatographálva, a különböző tryptophan metabolitok mellett 0.0 Rf értéknél egy barnás-vörös, olajos consistentiájú anyag is izolálódik. Az anyag Ehrlich-reagenssel nem reagál és nem azonosítható a tryptophan vagy phenyl alanin normális vagy kóros metabolitjainak egyikével sem (2—6). UV-ben intensív orange-vörös színnel fluorescál.

Ideggyógyászati Szemle

1967. AUGUSZTUS 01.

Beszámoló a fenilisopropilmetilpropinilaminnal végzett therapiás kísérletekről

KARDOS György, FÜREDI János

A szerzők tájékozódó jellegű therapiás kísérleteket végeztek 46 chronikus schizophreniában szenvedő betegen, a Knoll és munkatársai által előállított új fenilalkilamin származékok egyikével, a fenil-isopropil-metil propinilamin-HCl-dal. Megállapítják, hogy az E 250-nel jelzett thymoanalepticum a chronikus schizophreneknél is hatásosnak ígérkező gyógyszer; legalább is az esetek egy részében. Mivel az ő, klinikopharmakologiai vizsgálatokat célzó, chemosokk-szerű kísérleti módszerük is vezetett therapiás eredményekhez, arra következtetnek, hogy a napi dosis individuális és fokozatosan emelkedő beállításával, illetve az optimális dosis intermittáló szedésével vagy az E 250 nek más psychopharmakonokkal történő, kombinált vagy alternáló adásával több esetben jobb eredmény érhető el. Az új thymoanalepticumot - másokhoz hasonlóan - főként endogen depressio, illetve a psychogen kórformák közül exhaustiv depressio esetén látták és vélik a leghatékonyabbnak. Mindezek mellett az E 250 psychodiagnostikai exploratiós kísérletekre, illetve az exploratív (analytikus) és a csoportos psychotherapia támogatására is alkalmasnak látszik.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

Schizophrenia vagy schizophreniák

DRIETOMSZKY Jenő, BRUNECKER Györgyi

Szerzők a ,,schizophrenia” fogalmának szakmai-történeti, valamint elvi meg alapozottságú fejlődésének alakulását elemezve Nyirő állásfoglalását teszik magukévá, miszerint "...nem beszélhetünk schizophreniáról, csak schizophreniákról...” Sternberg conceptiójának értelmében állásfoglalásukat úgy szűkítik le, hogy a kérdés lényegi megválaszolásához a nosologiai szemlélet, valamint a Leonhard-i rendszertan elengedhetetlen követelmény.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

Adatok az endogen psychosisok EEG-vonatkozásaihoz

FRATER Rózsa, KÖRNYEY Edit

Szerzők az irodalom, valamint saját vizsgálataik alapján igyekeznek körülírni a hagyományos klinikai elektroencephalographia helyét az endogen psychosisókban. Összefoglalják a BOTE Psychiatriai Klinikáján 5 év alatt vizsgált, válogatás nélküli schizophreniás beteganyag EEG-vizsgálati eredményeinek megoszlását.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁRCIUS 01.

Alkoholizmus és endogen psychosisok

KARDOS György, MÁRIA Béla

A chronikus alkoholizmus nem nosologiai kategória, hanem klinikai gyűjtő fogalom: a habitualis iszákosság, illetve a valódi és a symptomás alkoholizmus különböző, co-pathogen faktorok együttes hatására felépülő syndromáit foglalja össze. Szerzők a symptomás alkoholizmus azon eseteit tették vizsgálat tárgyává, ahol a mindennapos vagy a periodikus alkohol-abusus egyéb pszichiatriai kórképekhez társul. Ezúttal az endogen psychosisok és az alkoholizmus coincidentiáira irányuló tanulmányaikról számoltak be. Az irodalmi adatok és az általuk észlelt 23 eset alapján a schizophrenia és az alkoholizmus közti pathoplastikus kölcsönhatások tipikus formáit illetően ötféle lehetőségre figyeltek fel, amit leírtak és egy-egy példán is bemutattak. Eseteik psychopathologiai elemzése alapján rámutattak egyfelől arra, hogy az atypusos alkoholos psychosisok klinikai képét hogyan módosítja a lappangó schizophrenia, másfelől arra, hogy az idült alkoholmérgezés okozta, sajátos emotionalis incontinentiához és személyiségváltozáshoz vezető organikus psychosyndroma az esetek egy részében elfedi vagy elhárítja a súlyosabb emotionalis eltompulást, az autizmus elmélyülését és a társas kontaktusok kialvását. Ezért az „alkoholista” schizophrenek prognosisa kedvezőbbnek látszik, mint a nem kezelt schizophreneké. A cyclothymia és az alkoholizmus coincidentiáinak a gyakoriságát az eddigi adatoktól eltérően a cyclothymia felől közelítették meg. 100 nem-selectált esetből álló maniás-depressiós beteganyaguk 19 esetében találkoztak alkohol abusussal, s ezek közül nyolc esetben a két kórkép között olyan kölcsönhatás állott fenn, ami alkohol-megszokáshoz, azaz habitualis iszákossághoz vezetett. Az általuk észlelt betegeken a cyclothymia és a dipsomaniás syndroma között szoros, pathogenetikus jellegű kapcsolatra figyeltek fel, valamint arra, hogy az imminens fázishoz társuló abususok és részegségek maniás vagy depressiós exaltatióra emlékeztető, különös formái a helyes diagnosis felismerése és a betegek kellő időben történő gyógykezelése szemponjából is igen fontos jelek. Kiemelték azt, hogy a schizophrenia és az alkoholizmus coincidentiáitól eltérően, ahol az esetek egy részében a kettős betegség prognosisát is módosító, de feltehetően akkor is mindössze pathoplastikus kölcsönhatások állapíthatók meg, az emotionalis élet endogen és endoreactiv zavarai az alkoholizmus-syndromák pathogenesisében is szerepet játszanak, főként a nők körében.

Ideggyógyászati Szemle

1966. NOVEMBER 01.

A schizophrenia és a depressio kimenetelének alakulása a múltban és jelenben

VARGA Ervin, HAITS Géza

A BOTE Psychiatriai klinika kórrajzaiból,,matched pares” technikával 4X123 (összesen: 492) kórtörténetet dolgoztunk fel különböző évek kórrajzaiból.

Ideggyógyászati Szemle

1966. AUGUSZTUS 01.

Klinikai tapasztalatok egy új neurolepticummal, a Luvatrennel

CZOPF József, KÉZDI Balázs

Egy új butyrophenon származékkal, a Luvatrennel, 18 bennfekvő és 2 járóbeteget kezeltünk, túlnyomórészt egyéb kezeléssel szemben resistens schizophreniásokat. 10 beteget a kezelés eredményeként otthonába bocsáthattunk. Főleg azoknál volt a kezelés hatásos, akiket indítékszegénység, gátoltság, negativismus, incohaerens gondolkodás jellemzett. 4 esetben észleltünk mellékhatást (tüneti Parkinsonismust, ill. collapsus-szerű rosszullétet).

Ideggyógyászati Szemle

1965. AUGUSZTUS 01.

Hypnotikus befolyásolhatóság és befolyásoltatásos téveseszmék schizophreniás betegeknél

J. Nicsev

1. a suggestiós készség, a legjellemzőbb hypnotikus tünet, a schizophreniás betegséget (mint idült hypnotikus állapotot) is jellemzi. 2. Hypnosisban a valódi ingerek befolyása psychologiai helyettesítés útján jön létre. 3. A helyettesítésre az időleges kapcsolatok tudatosság nélküli, alacsonyabb foka jellemző. Az asszociatiomnestikus, emlékeztető vagy ráeszmélő jelentőségű. 4. A helyettesítés a suggestibilitas alapja. 5. A tudat hypotoniája az asszociatióknak a helyettesítés fokára történő regressióját eredményezi, a tevékenység automatikussá válik, és befolyásoltatottság érzését kelti. 6. A betegnek a befolyásoltatással szembeni ellenállása a növekvő negativizmus feltételei között automatizált ellenállássá változik, negativizmusban a personificatiós ötletek révén pedig befolyásoltatásos téveszmékben jelentkezik. 7. Schizophreniás betegeknél a suggestiós mechanismus alacsonyabb szinten zajlik, és összefüggésben áll a betegség kórlélektani lényegével, az idült hypnotikus állapottal.