Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 86
Ideggyógyászati Szemle
1982. NOVEMBER 01.
Schizophren beteg élményeinek pszichopatológiai elemzése
A szerző esetelemzés kapcsánmegkísérli:bemutatni,hogy az ún. hagyományos és a dinamikus pszichiátriai szemlélet jól ötvözhetők a schizophren tévelyfolyamat, különösen az énzavarok és az affektív tévelyszükséglet feltárásakor. Mai ismereteink szerint az endogén faktor feltételezése szükséges a schizophrenia keletkezésének magyarázatához. Viszont a tünetek tematikája, hosszmetszeti kialakulása, feszültségháttere, élethelyzettel való kapcsolata jól felderíthető a dinamikus szemléletű pszichopatológiai elemzés során.
Ideggyógyászati Szemle
1981. SZEPTEMBER 01.
A generációs folyamatokkal összefüggő pszichózisok kórlefolyásáról és kezeléséről
Tapasztalataink alapján az a nézetünk, hogy a generációs folyamatok idején jelentkező pszichózisok nem alkotnak nozológiai egységet. Leggyakrabban schizophreniás megbetegedést igazol a kórlefolyás. A generációs folyamatok provokálják az elmebetegséget és befolyásolják a kórlefolyást. Prognosztikai, következtetések levonásához legalább három éves követési idő szükséges intakt premorbid személyiség esetén kedvezőbb a kórlefolyás, különösen, ha normális lefolyású újabb szülés is előfordul az anamnézisben.
Ideggyógyászati Szemle
1979. MÁJUS 01.
Schizophreniák maradvány-tünetegyütteséről
A residuális dimenzió spektruma elméletileg a psychopathológiai tünetektől az anthropológiai jellemzőkig terjed. Cyclophren (Leonhard értelmében) és hebephren betegek ötéves, személyes, kontrollált katamnesztikus vizsgálata során ezt a két szélső tartományt elemeztük. Klinikai defektust csak a hebephren csoportban találtunk. A cyclophren betegek csak az insufficientia-syndroma és az anthropológiai jellemzők tekintetében különböznek a normális kontrollszemélyektől. A cyclophrenek residuális syndromája azt mutatja, hogy — szemben az eddigi ismeretekkel — teljes gyógyulás többnyire nem következik be náluk. Az anthropológiailag jellemző lezárt korlátozottság úgyszólván a hebephrenek klinikai defektusának kiegészí- tése. Ezzel szemben a cyclophrenek bezáruló korlátozottsága mintegy az insufficientia- syndromájuk másik oldala. A residuális dimenzió nosospecificitása további vizsgálatot igényel.
Ideggyógyászati Szemle
1977. AUGUSZTUS 01.
Kísérlet a schizophreniák genetikai determinációjának populációgenetikai aspektusból történő megközelítésére
A schizophrenia aetiológiájára vonatkozó szociálpszichiátriai, dinamikus pszichiátriai és biológiai (morfológiai: alkattani, dermatoglyphiai, agyszövettani, cytogenetikai; biokémiai, pata-, fiziológiai: immunológiai, endocrinologiai, elektroencephalographiás, félteke-dominanciabeli, reflexológiai, a hyper-arousalra vonatkozó; örökléstani: család- és ikerkutatási, epidemiologiai-populáció-geneticai) megközelítések felvázolása és az öröklődés mono- és polygénes, valanúnt multifaktoriális, sőt esetlegesen többféle öröklésmenet elméletének ismertetése és kritikája után a szerző egy biológiai alapra épített, de transzkulturális és szociálpszichiátriai megközelítéseket is magábafoglaló kutatási tervezetbe illeszkedve beszámol a schizophrenia klasszifikációjának problémáiról és nozológiailag homogén csoportokra törekedve a Leonhard-féle diagnosztikát követi. Ily módon megvizsgált 161 férfi beteget és ennek 464 rokonát.
Ideggyógyászati Szemle
1977. MÁJUS 01.
Schizophreniás hallucinosis neuroleptikus regressziójának érdekes esete
A szerző egy vizuális és verbalhallucinosisban szenvedő 54 éves schizophreniás férfibeteg Haloperidol és Melleril kombinált kezeléséhez csatlakozó regreszszív élményváltozásáról számol be. Ez utóbbi sajátos fokozatokban a vizuális és akusztikus érzékcsalódások leépülésére, végül kialvására utal. E jelenségeket ezideig kizárólag az akusztikus szférában írták le. A szerző kazuisztikai tapasztalata a kóros élményalakzatok neuroleptikus lebomlásának eme törvényszerűségét a vizuális szférában is igazolta.
Ideggyógyászati Szemle
1976. JÚNIUS 01.
A hemisphaerialis dominantia a schizophreniában játszott szerepének vizsgálata neurolepticumok extrapyramidalis kíséröjelenségeinek felmérésével
A két hemisphaerium különböző mértékű sérülékenysége és a schizophren megbetegedés közötti összefüggést a szerzők a neurolepticumok kísérő jeleinek a klinikai mérésével vizsgálták. Statisztikailag értékelhető különbözőséget csak a schizophreniák egyik csoportjába, a szisztematikus schizophreniák csoportjába tartozó betegeknél észleltek a két oldal között. Ez az oldalkülönbség a hipotézissel ellentétes irányú: a tónusfokozódás a domináns féltekének megfelelő oldalon volt nagyobb. Ennek a leletnek megfelelően árnyaltabb hipotézist adnak a neuroleptikus kezelés során kialakult tónusdifferencia endogen psychosisokban játszott szerepére vonatkozóan és a kérdés komplex, nosologiai szempontot is tartalmazó megközelítésének szükségességére hívják fel a figyelmet.
Ideggyógyászati Szemle
1976. FEBRUÁR 01.
A családi szerep-struktúra és a schizophrenia prognózisának összefüggései
A szerzők 36 schizopren beteg családját vizsgálták Scott módosított eljárásával. Szoros összefüggést találtak a családi szerep-struktúra két típusa és a betegség prognózisa között. Az ún. családközpontú és kórházközpontú betegek családjai eltérnek egymástól az egészség és betegség viselkedésben megnyilvánuló attributumainak megoszlásában és struktúráltságában. A schizophrenia pathogenesisének rendszerszemléletű modelljének segítségével hívják fel a figyelmet az eltérő családszerkezet sajátosságaiból adódó rehabilitációs lehetőségekre.
Ideggyógyászati Szemle
1975. MÁRCIUS 01.
Psychopharmakonok klinikai alkalmazásáról, különös tekintettel a nosologia és a rehabilitáció kérdéseire. I. rész: A psychopharmakonok nosotrop hatásáról
Elterjedt nézet, hogy a gyógyszerekre jellemző, valamelyik organikus psychosyndroma formájában jelentkező, vagyis az organizmus psychopharmakonokra nézve aspecifikus reakciójában és megváltozásában álló psychés hatások mellett az endogen psychosisok állapotképének és lefolyásának lényegi befolyásolásában álló pharmakogen pathomorphosis létezését is elismerik. Némelyek észlelése szerint nem csupán a psychosisok struktúrájának és megjelenésének az adott psychosis határait meg nem haladó változása következik be, hanem az alakváltás során új típusú psychosis bontakozik ki a gyógyszeres kezelés hatására. Szélső esetben ez azt jelenti, hogy az endogen psychosisok alakkörén belül az egymástól legtávolabb, eső kórképek egymásba való átmenetelét is valószínűsítik , vagyis a schizophrenia depressziót eredményező és a cyclothymia schizophreniába torkolló alakváltásnak a lehetőségét is feltételezik.
Ideggyógyászati Szemle
1974. ÁPRILIS 01.
Infantilis schizophrenia
A szerzők az infantilis schizophrenia 12 esetét elemzik aetiologia, symptomatologia, kórlefolyás, kimenettel és therapiás effectus szempontjából. Az esetekből arra lehet következtetni, hogy a gyermekkorban jelentkező betegség tünettanában, lefolyásában a kor pathoplastikus factorai, valamint a fejlődő gyermeki személyiségben a betegség okozta mélyreható destructio következtében a felnőtti kórformáktól különbözik. A korán és lappangva kezdődő esetek kifejezetten rosszindulatú lefolyást mutatnak a mentális fejlődés és a szociális adaptatio szempontjából egyaránt. 3 esetben a remissio valamilyen foka elérhető volt; ezen esetek a korai felismerés fontosságát jelzik. A rendelkezésünkre álló összes psychiatriai kezelési módokat az életkor figyelembevétele mellett alkalmazni kell. A közölt esetek sematikus és környezeti hatások szerepe mellett az örökletes tényezők jelentőségére utalnak. Ez 12-ből 4 esetben biztosan kimutatható. A vizsgálatok adatokat szolgáltatnak ahhoz az elmélethez is, mely szerint az sch. és a mániás depressiós psychosis öröklési menete a statisztikai értékelés tükrében nem teljesen divergál.
Ideggyógyászati Szemle
1974. FEBRUÁR 01.
Az elmebetegek coma-, görcs- és tranquillans-kezelésének időszerű kérdései
A szerzők elemzik a schizophrenia, a reactiv psychosis, a symptomás psychosis és a circularis psychosis diagnosissal kezelt betegek serumában és liquorában mért cukor, lactat, pyruvat mennyiségének, a lactat/pyruvat arány és a pH értékeinek Atropin-coma, tranquillansok, ES, Tetracor és „kombinált” kezelés hatására bekövetkező változásait. Arra a következtetésre jutnak, hogy az Atropin-coma az agy szénhydrát-anyagcseréjét nem, a convulsiv kezelések ezzel szemben kórosan megváltoztatják. A „kombinált” kezelés fokozza a szén- hydrát-anyagcsere anaerob folyamatait, de a változás kisebb fokú, mint a görcskezelések idején, ugyanakkor ezzel a kezelési módszerrel érhető el kiemelkedően jó therapiás eredmény.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.