Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 86
Ideggyógyászati Szemle
1974. JANUÁR 01.
Az elmebetegek atropin- coma-, görcs- és tranquillans-kezelésének időszerű kérdései
A szerzők összefoglalják az elmegyógyászatban alkalmazott kezelések mechanizmusával foglalkozó irodalom adatait, a kezelések nem kívánatos mellékhatásait. 283 elmebeteg (schizophrenia, reactiv psychosis, symptomás psychosis, circularis psychosis, epilepsiás psychosis) különböző kezelésekkel (Atropin-coma, Insulin-coma, convulsiv kezelés, „kombinált” kezelés, tranquillansok), elért therapiás eredményeit vetik össze a kezelések közben kialakult EEG-változásokkal. Az egy évet meghaladó tünet és panaszmentességet alapul véve megállapítják, hogy a legjobb therapiás hatása (82%) az Atropin-coma+ convulsiv (kombinált) kezelésnek van. A különböző kezelések utáni EEG frekvencia analysissel is bizonyítják, hogy a kombinált kezelés relative csekély mértékű agykárosodást okoz. Részletezik a circularis psychosis és az epilepsiás psychosisok, magatartászavarok therapiás befolyásolhatóságát. Megállapítják, hogy az Atropin-coma kezelés a circularis psychosist lényegesen nem javítja, az epilepsiás psychosisokban viszont kiemelkedően jó a hatása.
Ideggyógyászati Szemle
1973. OKTÓBER 01.
Művészi megnyilatkozások, pubertáskori schizophreniás zajlás során
Kóros lelki reactiók inspirálta művészi megnyilatkozások mindig érdeklődés tárgyai a psychiatriában. őszintébbek ezek a kimondott szónál és mindennél hívebben tükrözik, nem csak az értelem, de az érzelmek torzulásait. Ebből a szempontból érdemel figyelmet az itt ismertetésre feldolgozott eset.
Ideggyógyászati Szemle
1973. OKTÓBER 01.
Gondolatok a symptomás schizophrenia pathomechanismusáról, a temporalis epilepsiákkal való összefüggés vetületében
M. Bleuler 1972-ben 14 pontban foglalta össze azokat a criteriumokat, amelyek szükségesek a schizophrenia diagnosisának felállításához. A schizophrenia kórisme ellentmondásosságára utal önmagában az a tény is, hogy e 14 pont több mint fele nem azt határozza meg, hogy mi a schizophrenia, hanem azt, hogy mit nem tarthatunk annak; a további criteriumok is csak a schizophrenia fogalom körvonalait vonják meg.
Ideggyógyászati Szemle
1972. NOVEMBER 01.
Psychotikusok readaptatiójának dialektikája. Egy szociológiai schizophrenia-theoria kísérlete
Az elmebetegek sorsának alakulásában történelmi változások tanúi és végrehajtói vagyunk. Ez mélyreható társadalmi átalakulásokkal egyidejű. Érdekes, hogy az elmebetegek helyzetének egy korábbi nagy változása is társadalmi forradalmak idején történt.
Ideggyógyászati Szemle
1972. NOVEMBER 01.
A schizophrenia nosologiai problémájának fejlődéstörténetéről és megoldásának lehetőségéről
A legtöbb olyan betegségkép, amit ma a schizophreniák csoportjába sorolnak, eredetileg önálló kórforma volt. A Dementhia praecox, a katatonia, a hebephrenia, a Dementia paranoides, a Dementia simplex, az idiopathiás amentia stb. kórformája kezdetben egyaránt elkönyvelhető volt önálló nosologiai egységként. A schizophrenia-fogalom történeti alakulása két egymással ellentétes, de kihatásait tekintve egyaránt káros következményekkel járó tendenciát mutat. Egyfelől, a psychogenetikai értelmezés és az élményaspektus túlsúlyra jutása, ill. abszolutizálása a schizophrenia-fogalom alaptalan általánosításához és a schizophreniák alakkörének mértéktelen kibővítéséhez vezetett. Ennek a tendenciának az érvényesülésével egyre inkább mindenütt fellelték a schizophreniát. Másfelől, a formai jellemzőknek és a magatartás-aspektusnak az elhanyagolásával egyre inkább elvesztették a kórformák határozott, valósághű és egyértelmű körülhatárolásának a bázisát. Ennek az utóbbi tendenciának az érvényesülésével egyre kevésbé tudták megmondani, hogy mi az, amit a legkülönfélébb esetekben schizophren-ként fellelnek és egyre kevésbé voltak képesek az egyes kórformák, alcsoportok és állapotképek meghatározására. Ennek a két tendenciának az együttes hatására a schizophreniák csoportja egyszerre vált heterogénné, alaktalanná, diffuzan-homogénné és sokértelművé.
Ideggyógyászati Szemle
1972. SZEPTEMBER 01.
Antidiuretikus hormon mobilisatio és hatás Haloperidollal kezelt schizophreniásokon
Hét schizophreniás betegen megvizsgálták Haloperidol kezelés előtt és alatt az osmotikus ingerrel provokált endogen antidiuretikus hormon hatását. A Haloperidol a betegek antidiuretikus válaszát nem befolyásolta. Ezen az alapon nem találtak magyarázatot a Haloperidol kezelés és diabetes insipidus feltételezett összefüggésére vonatkozóan.
Ideggyógyászati Szemle
1972. JÚLIUS 01.
Az életet veszélyeztető heveny elmezavarokról és kezelésükről
Szerzők az életet veszélyeztető heveny elemezavarokról és kezelésükről fejtik ki nézeteiket, saját megfigyeléseiket közlik. Az irodalom adatai és tapasztalataik alapján hangsúlyozzák a kórfolyamat korai felismerésének és korai „activ" kezelésének fontosságát. Arra a megállapításra jutnak, hogy az „acut" életveszélyes katatonia" klinikailag jól körülhatárolható, gyógyítható exogen reactio is lehet, nem feltétlenül a schizophrenia megnyilvánulási formája. A jelenleg használatos „activ" kezelési eljárások közül egyedül az elektroshockot találták kielégítőnek, de kiemelik, hogy alkalmazását csak végső megoldásként tartják megengedhetőnek.
Ideggyógyászati Szemle
1971. DECEMBER 01.
A pneumoencephalographia értéke schizophreniánál
Úgy véljük, hogy addig, amíg a pneumogramm térszűkítő folyamatok tekintetében nagy biztonsággal értékes felvilágosítást ad, a schizophren képeknél ennek a vizsgálati módszernek akkor van helye, ha a kórkép tisztázásánál olyan problémák merülnek fel, melyeket pneumographiás vizsgálattal lehet bizonyítani vagy kizárni.
Ideggyógyászati Szemle
1971. JÚNIUS 01.
A schizophrenia és az epilepsia elkülönítő kórisméjének nehézségeiről
Egy eset ismertetésével szerzők felhívják a figyelmet a schizophrenia és az epilepsia differentialis diagnosisának nehézségeire. Betegük klinikai tünetei schizophreniának felelhetnek meg. EEG vizsgálat alkalmával photogen, frekvenciaspecifikus, klinikai nagyrohamokat is előidéző epilepsiát figyeltek meg. Antiepilepsiás kezelésre mind a schizophreniás tünetek, mind az epilepsiás rendellenességek megszűntek. Ez arra utal, hogy a két betegség azonos idegrendszeri functio-zavarral függhet össze. Felhívják a figyelmet arra, hogy az elmebetegség diagnosisában igen hasznos lehet az EEG vizsgálat.
Ideggyógyászati Szemle
1971. JANUÁR 01.
Tapasztalatok a schizophrenia és a munkaképesség kapcsolatáról
Összefoglalva a mondottakat tehát e pillanatban úgy tűnik, hogy az új gyógyszerek és az aktív gondozás meghátrálásra kényszerítik a schizophreniát legalábbis a munkaképesség vonatkozásában. A munkaképességet illetően pedig ez idő szerint úgy látjuk, hogy ez általában nincs szükségszerűen függő viszonyban valamely betegségtől, hanem bizonyos személyiségtényezők határozzák meg. A 15ülönböző betegségek azonban módosíthatják, súlyos esetben döntő módon. Ugy gondoljuk, hogy a schizophrenia azokat a személyiségtényezőket tangálja, amelyek közelállnak a munkaképesség determinálásához. Módosító hatása mindkét irányban érvényesülhet, így akár a fokozott teherbírás felé, akár a munkátlanság irányában.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.