Ideggyógyászati Szemle

Tapasztalatok a schizophrenia és a munkaképesség kapcsolatáról

DR. PANETH Gábor1

1971. JANUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1971;24(01)

A schizophren betegek sorsában az elmúlt másfél évtized során bekövetkezett legfontosabb változás, hogy míg addig életük sok-sok évét is elmegyógyintézetekben töltötték, a psychofarmakonok elterjedése óta általában csupán rövid ideig vannak kórházban. Ez a betegek számára kopernikuszi fordulat mélyreható változásokkal járt foglalkoztathatóságukban is. Azelőtt a betegek egy része dolgozott csupán, filléres ellenszolgáltatás fejében elmeintézetek műhelyeiben vagy családi ápolási telepeken.

AFFILIÁCIÓK

  1. XXI. ker. Tanács Mentál-hygiéniai Intézete

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A liquor cerebrospinalis makrophagjairól (Fény- és elektronmikroszkópos tanulmány)

DR. GUSEO András

A központi idegrendszerben lezajló gyulladásos és reactív folyamatokban a liquorban a legkülönbözőbb alakú és nagyságú phagocytákkal találkozunk amelyek eredetére vonatkozóan a nézetek még ma is különbözőek. A sejtek polymorphismusára vezethető vissza az a sokféle megjelölés, amely vagy az alaki, vagy a tartalmi tulajdonságokat helyezi előtérbe, mint pl. pecsétgyűrű-, sarló-, szivacssejt, stb., vagy cyto-, erythro-, leuko-, sidero-, pigmento-, melano-, lipophagok stb. Egy másik osztályozás a sejtek eredetét veszi alapul és beszél monocyta, histiocyta, reticulohistiocyta elemekrők.

Ideggyógyászati Szemle

Az alfa-methyl-dopa (Dopegyt) hatása az extrapyramidalis mozgászavarokra

DR. TÓTH Szabolcs

Vogt, Carlsson és Sano 1954 és 59 között az agy egyes regioinak catecholamin tartalmát meghatározták. Ezzel a lépéssel kezdett világossá válni a Dopamin szerepe a motoros működésben. Az alapvető megfigyelést Ehringer és Hornykiewicz tették 1960-ban, amikor Parkinson-syndromás betegekben meghatározták a Dopamin eloszlását az agyban. Megállapították, hogy ezeknek a betegeknek az agya kevesebb Dopamint tartalmaz, mint az ilyen betegségben nem szenvedőké.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok az adenosintriphosphat hatásához cerebrovascularis kórképekben

DR. BOCZÁN János, DR. SZAMOSI Mária

Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint a fejlett országok egyik legfontosabb egészségügyi problémáját a vascularis károsodások teszik. A halálokok között a daganatok és a szívbetegségek után gyakoriságban az agy keringési betegségei következnek. Az ictus-syndromák után kialakuló neurologiai tünetegyüttesek leggyakoribb összetevői a paresisek és az aphasiák.

Ideggyógyászati Szemle

G/G centrikus fusio, (46, XY, G-, t(21q22q )+) két Down-beteg gyermekben és a családtagok vizsgálatának adatai

DR. OSZTOVICS Magda, DR. MÁTTYUS Adorján, DR. CZEIZEL Endre

A Dowg-syndroma a gyakori veleszületett fejlődési rendellenességek közé tartozik. Újszülöttek közötti gyakorisága 1 :500-ra tehető. A betegség genetikai háttere az esetek túlnyomó többségében a G csoportbeli chromosomák, rendszerint a 21. pár szétválásának elmaradása az anyai, ritkábban az apai ivarsejt reductiós osztódása során.

Ideggyógyászati Szemle

A csecsemőkori atrophia késői hatása a cerebralis elektromos tevékenységre

DR. SZEGŐ Lívia, DR. KASSAI Stefánia, P. MIRTSE Márta, DR. PUSKÁS Júlia

Útánvizsgálatokat végeztünk elektroencephalographiai módszerrel is kiegészítve 76 olyan gyermeknél, akik csecsemőkorban súlyos atrophiás állapoton estek át.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A műtői hatékonyság vizsgálata perioperatív APN szemszögből

MADARÁSZ Ildikó, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, PUSZTAI Dorina, ROZMANN Nóra, BERTA Gábor, HARANGOZÓ Csilla, KOZMANN Krisztina

Az egészségügyi ellátórendszeren belül a műtőknek is folyamatosan nagy hangsúlyt kell fektetni a biztonságos, hatékony, minőségi munkavégzésre. A hazai és nemzetközi szakirodalomban a műtők optimális kihasználtságát feltáró kutatások eredménye számos tényezőre hívja fel a figyelmet. A perioperatív időszakok hatékonyabb kihasználásának következtében több operációt lehetne végrehajtani és ezáltal csökkenteni a várólisták idejét. A folyamatok hatékonyságának növelése érdekében több ponton is kiemelkedő szerepet kaphatnak az APN-ek. A tapasztalatok szerint jelentősen növekszik az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő emberek száma, illetve a műtétre várakozók száma is egyre emelkedik, amit tovább növel a jelenleg is tartó SARS-CoV-2 (Covid-19-) járvány kialakulása. Mindezek következménye, hogy csökken a betegek elégedettsége. A műtéti ellátás során a perioperatív APN munkája nagymértékben képes hozzájárulni a betegelégedettség pozitív irányú változásához, tudásából és képzettségéből adódó többfunkciós szerepét kamatoztatva aktívan részt vesz a műtői munkában, az előjegyzett napi műtéti program zavartalan lebonyolításában, és hozzájárul az elmaradt, tervezett műtétek számának csökkenéséhez.

Lege Artis Medicinae

A wuhani és delta vírusvariánsok által okozott Covid-19 terápiájában alkalmazott természetes anyagok és gyógynövények a klinikai vizsgálatok tükrében

CSUPOR Dezső

A gyógynövények alkalmazása a Covid-19 megelőzésében és kezelésében a világjárvány kezdete után nem sokkal megkezdődött. Egyes országokban (például Kína) hivatalosan deklarált cél volt a gyógynövények ilyen irányú hasznosítása. A terápiában alkalmazott növényeket in silico vizsgálatok, preklinikai adatok vagy a népi gyógyászati tapasztalatok extrapolációja alapján választották ki. A világ más részein a gyógynövények zömét a hivatalos orvosláson kívül, jellemzően étrend-kiegészítőként alkalmazzák a Covid-betegek. Cik­künkben a gyógynövénykészítményekkel vég­zett randomizált kontrollált klinikai vizsgálatokat tekintjük át, bemutatva a növényi készítmények helyét a Covid-19 terápiájában. Összesen 17 vizsgálatot azonosítottunk, amelyek többségében a betegség tüneteire kifejtett hatást tanulmányozták. Bár a vizsgált készítmények legtöbbje hatásosnak bizonyult legalább egy végpont szempontjából, a vizsgálatok minősége (többségében nyílt vizsgálat, standar­di­zá­lat­lan összetételű termékek) nem teszi le­hetővé a hatásossággal kapcsolatos pozitív megállapításokat.

Hypertonia és Nephrologia

Egészségügyi szakmai irányelv, a felnőttkori idült vesebetegség diagnózisa és kezelése

A bizonyítékokon alapuló egészségügyi szakmai irányelvek az egészségügyi szakemberek és egyéb felhasználók döntéseit segítik meghatározott egészségügyi környezetben. A szisztematikus módszertannal kifejlesztett és alkalmazott egészségügyi szakmai irányelvek, tudományos vizsgálatok által igazoltan, javítják az ellátás minőségét. Az egészségügyi szakmai irányelvben megfogalmazott ajánlások sorozata az elérhető legmagasabb szintű tudományos eredmények, a klinikai tapasztalatok, az ellátottak szempontjai, valamint a magyar egészségügyi ellátórendszer sajátságainak együttes figyelembevételével kerülnek kialakításra. Az irányelv szektorsemleges módon fogalmazza meg az ajánlásokat. Bár az egészségügyi szakmai irányelvek ajánlásai a legjobb gyakorlatot képviselik, amelyek az egészségügyi szakmai irányelv megjelenésekor a legfrissebb bizonyítékokon alapulnak, nem pótolhatják minden esetben az egészségügyi szakember döntését, ezért attól indokolt esetben dokumentáltan el lehet térni.

Ideggyógyászati Szemle

Nézetváltozások az epilepszia keletkezéséről és mechanizmusáról. Rendszeralapú megközelítés

HALÁSZ Péter, SZÛCS Anna

Az epileptogenesis útjainak vizsgálata a rend­szerepilepszia-koncepció mentén. Irodalmi áttekintés és saját tapasztalatok alapján ismertetjük a deklaratív memóriarendszer, az alvás/ébredés és a perisylvian kommunikációs rendszer epilepsziás átalakulását, majd az epileptogenesis folyamatát bemutatjuk az agyi sérülések és a poszttraumás epilepszia modelljén is. Az ismertetett rendszer-epilepsziák kiala­kulásában közös lépések ismerhetők fel a plaszticitás és a NREM-alvás alatti szinaptikus homeosztázis felfoko­zó­dásában, ami egyben rávilágít az alvás döntő szerepére epilepsziában. Megkíséreljük körvonalazni a rend­szerepilepszia-koncepciót, és az egymással összefüggő plaszticitás – alvási szinaptikus homeosztázis „kisiklása” formájában rámutatunk az epileptogenesis lehetséges közös patomechanizmusára.

Hypertonia és Nephrologia

Az angiotenzinreceptor-neprilysin inhibitor (ARNI) kezelés lehetősége hypertoniában

KÉKES Ede

A natriureticus peptid (NP) egy fontos endokrin, autokrin és parakrin rendszer, amely állandó interakcióban van a RAAS-sal és a szimpatikus idegrendszerrel annak érdekében, hogy a cardiorenalis homeosztázis folyamatosan biztosított legyen. Kóros körülmények között – amennyiben a szívben nyomás/volumen terhelés alakul ki vagy változik az értónus, illetve megbomlik a nátrium-víz háztartás egyensúlya – az NP-rendszer elindítja a szervezet védekezőmechanizmusát. A neutrális endopeptidáz (NEP) inaktiválja a vasodilatator NP-ken túl a bradikinint, másrészt a vasoconstrictor hatású angiotenzin-II-t és endothelin-I-et is. Ebből az ismeretből indult ki a gondolat, hogy a NEP-hatás gátlása (NEPg) potenciális kedvező lehetőséget nyújt a szívelégtelenség és a hypertonia kezelésében, csak az angiotenzin-II-serkentő hatást szükséges blokkolni. Hosszas keresés után jutottak el egy kettős hatású molekulához, amelyben érvényesült a NEP-gátlás (szakubitril) és az angiotenzin-II AT1- receptor-antagonista valzartán (ARNI) kedvező hatása. Számos klinikai vizsgálat igazolta, hogy az ARNI önmagában és más antihipertenzív szerekkel kombinálva szignifikánsan csökkenti az SBP-t és a DBP-t hypertoniás betegekben. Hatása izolált szisztolés hypertoniában és krónikus vesebetegségben is érvényesül. ACEinhibitorral együtt adni nem szabad. Az eddigi klinikai tapasztalatok alapján jogos remény van, hogy a közeljövőben az ARNI-t is besorolják az alkalmazható antihipertenzív szerek közé.