Ideggyógyászati Szemle - 1972;25(07)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚLIUS 01.

Frenolon hatása a patkány-nagyagy és patkánymáj anyagcseréjére

DR LIPCSEY Attila, FEKETE Istvánné

Vizsgálatainkból a következő egyértelmű következtetések adódnak: 1. Az emberi therapiában használatos szokásos dosisban alkalmazva a Frenolont, a patkány-nagyagy piroszőlősav utilisatiójára és oxigén-fogyasztására lényeges változást nem kaptunk. 2. Az említett dosisoknál a patkánymáj oxigén-fogyasztásában és piroszőlősav felhasználásában kjsfokú gátlást kaptunk. 3. Chronikus kísérleteinkben a patkánymáj oxigén-fogyasztásában és piroszőlősav utilisatiójában kifejezett gátlást mértünk. Hangsúlyozzuk, hogy eredményeink nem vihetők át közvetlenül emberi anyagra, azonban úgy véljük, hogy eredményeink figyelmet érdemelnek a therapia alkalmazásánál.

HUN 1972;25(07)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚLIUS 01.

Az életet veszélyeztető heveny elmezavarokról és kezelésükről

DR ENGÁRT Gizella, DR NAGY A. Tibor, DR SZABÓ Miklós

Szerzők az életet veszélyeztető heveny elemezavarokról és kezelésükről fejtik ki nézeteiket, saját megfigyeléseiket közlik. Az irodalom adatai és tapasztalataik alapján hangsúlyozzák a kórfolyamat korai felismerésének és korai „activ" kezelésének fontosságát. Arra a megállapításra jutnak, hogy az „acut" életveszélyes katatonia" klinikailag jól körülhatárolható, gyógyítható exogen reactio is lehet, nem feltétlenül a schizophrenia megnyilvánulási formája. A jelenleg használatos „activ" kezelési eljárások közül egyedül az elektroshockot találták kielégítőnek, de kiemelik, hogy alkalmazását csak végső megoldásként tartják megengedhetőnek.

HUN 1972;25(07)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚLIUS 01.

Vakbuzgó vallásos eszmék hatására elkövetett önmegvakítás és nemiszervcsonkítás

DR PAP Zoltán

A közlemény vakbuzgó vallásos eszmék hatása alatt elkövetett két öncsonkítás kórlélektani elemzésével foglalkozik. A bűn és bűnhődés, a paráznaság és az elkárhozás gondolatával vívódva, a lelki üdvösségük megmentése érdekében a nő megvakítja magát, a férfi levágja a nemi szerveit. Mindketten ugyanahhoz a szektához, az igazhívők evangéliumi gyülekezetéhez tartoznak. Szó van a szekták misztikus szertartásairól, a vallásos elragadtatás: lelkiállapotáról, a suggestio útján terjedő psychés epidemiákról, az önbüntető, öncsonkító vezeklési formákról és a vakbuzgó hívők rendellenes elmeállapotának psychopathologiai jellemzéséről.

HUN 1972;25(07)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚLIUS 01.

Előzetes közlemény a familiaris psychosisokban végzett dermatoglypha vizsgálatokról

DR MOLNÁR Sándor

Eredményeink másik és főleg elméleti jelentőségét abban látnánk, hogy megfelelő számú adat összegyűjtése és feldolgozása után egyes, nem tisztázott természetű familiaris kórképek idegrendszeri (tehát ectodermalis), ill. izom- (tehát mesodermalis) eredete is eldönthetővé válna. Amennyiben a szóban forgó familiaris betegségben a kórképet hordozók bőr-paraméterei nagyobb mértékben hasonlítanak egymáshoz, mint az egészséges és beteg családtagok hasonló paraméterei, úgy a kórkép feltehetően ectodermalis, ill. idegrendszeri eredetűnek volna tekinthető (pl. myotonia congenita, familiaris myotoniák és myastheniák, familiaris izom-atrophiával járó képek stb.).

HUN 1972;25(07)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚLIUS 01.

Az Atropin-coma kezelés alkalmazásáról a psychiatriai gyakorlatban

DR ZSADÁNYI Ottó

Az irodalmi adatokból, valamint saját megfigyeléseinkből gyértelműen levonható a következtetés, hogy az Atropin-coma veszélytelen és egyéb kezelési módokkal kombinálható. Előnye, hogy jó therapiás hatás mellett sem okoz olyan durva idegrendszeri károsodásokat, amelyek a legtöbb psychiatriai kezelés esetén kialakulnak. Tapasztalataink szerint egyéb kezelésekkel - pl. convulsióval - kombinálva sem idéz elő EEG-vel kimutatható idegrendszeri laesiót, más szervek működését sem befolyásolja károsan.

HUN 1972;25(07)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚLIUS 01.

Carotis angiographiával kimutatott collateralisok és anastomosisok értékelése agyi érélzáródásos kórképekben

DR POÓR Gyula, DR GÁCS Gyula

Szerzők a carotis angiographiánál ábrázolódó collateralisok és anastomosisok jelentőségét vizsgálják. Ismertetik az agyi érelzáródásos kórképekben a tünetek, a lefolyás és az angiographiás jelek között tapasztalt összefüggések változatosságának okait, valamint a collateralisok teljesítményének értékelésekor figyelembe veendő szempontokat. A kimutatott collateralisok prognostikai értéke nemcsak jellegüktől, hanem a vizsgálat időpontjától is függ. Eseteikkel szemléltetik a klinikai képnek a collateralisoktól függő változatos módosulásait.

HUN 1972;25(07)