Ideggyógyászati Szemle - 1974;27(1)

Ideggyógyászati Szemle

1974. JANUÁR 01.

Az idegrendszer virusbetegségeinek kóroktani vonatkozásai

DR. FORNOSI Ferenc

A címben megadott téma többféleképpen tárgyalható. Nagyon kézenfekvő lenne felsorolni, milyen vírusok támadják meg az idegrendszert, milyen tüneteket észleltek, hogyan, milyen módszerekkel lehet a vírus-eredetet igazolni. Egy ilyen összeállítás rendkívül hasznos lenne, főleg a gyakorlat számára, s hogy mégsem ezt a megoldást választottam, annak két oka van. Az egyik, hogy olyan részletkérdéseket kellene ismertetnem, melyek egy előadás keretében — ha egyáltalán beleférnének — túlságosan fárasztók lennének, a másik, hogy ez a tárgyalási mód nem adott volna lehetőséget a virológiában újonnan kialakuló szemlélet fejlődési tendenciáinak érzékeltetésére. Arra pedig, hogy az idegrendszer és a vírusok kapcsolatának következményeit elvi síkon ismertessem, már csak azért sem vállalkozhattam, mert ehhez mind a virológiában, mind a neuropathologiában egyaránt járatosnak kellene lennem. Ezért engedjék meg, hogy szabadabb kezet biztosító, valami hybrid-szerű megoldásban, a virológiához több, a neurológiához kevesebb kötöttséggel fűződve könnyítsem meg feladatomat, elsősorban arra keresve választ, vajon ma helyén való-e az idegrendszer vírusbetegségeinek kóroktani vonatkozásait mint külön problémát felvetni?

HUN 1974;27(1)

Ideggyógyászati Szemle

1974. JANUÁR 01.

Az elmebetegek atropin- coma-, görcs- és tranquillans-kezelésének időszerű kérdései

ZSADÁNYI Ottó, MOLNÁR Klára, ENGÁRT Gizella

A szerzők összefoglalják az elmegyógyászatban alkalmazott kezelések mechanizmusával foglalkozó irodalom adatait, a kezelések nem kívánatos mellékhatásait. 283 elmebeteg (schizophrenia, reactiv psychosis, symptomás psychosis, circularis psychosis, epilepsiás psychosis) különböző kezelésekkel (Atropin-coma, Insulin-coma, convulsiv kezelés, „kombinált” kezelés, tranquillansok), elért therapiás eredményeit vetik össze a kezelések közben kialakult EEG-változásokkal. Az egy évet meghaladó tünet és panaszmentességet alapul véve megállapítják, hogy a legjobb therapiás hatása (82%) az Atropin-coma+ convulsiv (kombinált) kezelésnek van. A különböző kezelések utáni EEG frekvencia analysissel is bizonyítják, hogy a kombinált kezelés relative csekély mértékű agykárosodást okoz. Részletezik a circularis psychosis és az epilepsiás psychosisok, magatartászavarok therapiás befolyásolhatóságát. Megállapítják, hogy az Atropin-coma kezelés a circularis psychosist lényegesen nem javítja, az epilepsiás psychosisokban viszont kiemelkedően jó a hatása.

HUN 1974;27(1)

Ideggyógyászati Szemle

1974. JANUÁR 01.

A nagyított cerebralis serioangiographia

DR. PÁLVÖLGYI Richárd

A szerző rövid áttekintést ad a nagyított cerebralis angiographia elméletéről, kivitelezéséről, indicatiójárói és diagnostikai értékéről.

HUN 1974;27(1)

Ideggyógyászati Szemle

1974. JANUÁR 01.

A carbamylcholin és a succinylcholin neuromuscularis hatásának histokémiai és elektronmikroszkópos vizsgálata

DR. KOVÁCS Annamária, DR. TARISKA Péter

A szerzők megvizsgálták, milyen változást idéz elő a CCh és a SCh a patkány m. flexor digitorum brevis-ében és diaphragmájában levő motorikus véglemezek AChE-reactiójában és elektronmikroszkópos szerkezetében. 2,5 mg/kg CCh i.p. adását követően a motorikus véglemezek AChE activitása a kontrolihoz viszonyítva fokozódik, granularizálódik, s az axonterminalis habos, fellazult szerkezetűvé válik. Elektronmikroszkóposán a mitochondriumok felduzzadtak, destruálódtak, bennük lamellaris szerkezet kialakulását lehet észlelni. 1 mg/kg SCh i.p. előkezelés hatására a véglemezek AChE activitása fokozódik, szerkezetük azonban nem változik. Elektronmikroszkóposan a synaptikus vesiculák felszaporodása és tömörülése jellemző. Ezek alapján a szerzők feltételezik, hogy a CCh és SCh hatásmechanizmusában a postsynaptikus támadáspont mellett a praesynaptikus effectusok is jelentős szerepet töltenek be.

HUN 1974;27(1)