Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1981. FEBRUÁR 01.

[Az élet második felének téveszmés pszichózisai]

VON G. Hoffmann, W. Schöny, B. Hammer

[Két ok miatt láttuk fontosnal, hogy az élet második felében (első megnyilvánulás) a 45. életév után jelentkező, téveseszmeképződéssel járó psychosisok egy csoportját kiemeljük. Egyrészt szeretnénk a keresztmetszeti kép pontos regisztrálása alapján elérni a psychiatriai syndromák e nagy csoportjának felosztását, amely a későbbi hosszmetszeti vizsgálatot is megengedi. Másrészt nyilvánvaló volt, hogy útmutatások nyerhetők a differenciált therápia részére, ha külön osztjuk az organikus alapú psychisisokat (az organikus psychosyndroma elemei klinikai-psychiatriailag megfoghatóak), a késői schizophrenikákat (gondolkodászavar, strukturált téveszmék, befolyásoltatásos elemek előtérben állása) és thymopathiákat (a hangulat és indíték elhatárolható eltolódása).]

ENG 1981;34(02)

Ideggyógyászati Szemle

1980. NOVEMBER 01.

A generációs pszichózisok tüneteinek alakulása [katamnesztikus feldolgozás]

DR SZABÓ Erzsébet, DR MOLNÁR Gábor

Betegeink tüneteinek elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy a kóros megnyilvánulások társulása igen változatos. Az első pszichózis vagy gazdag tünetekben, vagy igen színtelen a klinikai kép. A heves pszichomotoros nyugtalanság vagy gátoltság elfedheti az érzékcsalódásokat, és a kóros gondolattartalmakat nem tudjuk explorálni. Ezzel magyarázható, hogy a betegek egy részénél az ismétlődő pszichózisok (tüneti pszichózisok) tüneti képe színesebbé válik.

HUN 1980;33(11)

Ideggyógyászati Szemle

1980. AUGUSZTUS 01.

A pszichózisok néhány jellegzetessége Dél-Jemenben

DR SZABADOS Pál, DR FAZEKAS András, DR HASSAN Kassim

A szerzők 1974—76-os években Adenben neuropszichiátriai működésük során szerzett tapasztalataikat közlik, összefüggést keresve a neuropszichiátriai betegek kórformái és tünetei, - valamint a környezeti hatások, a szociokulturális tényezők között.

HUN 1980;33(08)

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

[A serdülőkori pszichózisok elektrosokk-terápiájának problémájáról]

M. H. Friedrich, W. Leixnering

[A tanulmány a bécsi gyermek- és fiatalkorú Neuropszichiátriai Egyetemi Klinika 28 fiatalkorú pszichózisa kezelésének elemzése során foglalkozik az elektrosokk-kezelés és farmakoterápia indikációjának kérdésével. Az eredményeket 5 éves megfigyelési idő tapasztalataink felhasználásával állítja össze. Az elektrosokk- és neuroleptikus kezelés során a neuroleptikumok hatásos adagja alacsonynak tartható. Ez kevésbé korlátozza a tanulási és kontaktus készséget, mint ha csak neuroleptikumokat kapnának a betegek. Fölösleges az antiparkinzonos szerek alkalmazása. Megfelelő családi terápiával kiegészítve a szociális beilleszkedés eredményes.]

ENG 1980;33(06)

Ideggyógyászati Szemle

1980. FEBRUÁR 01.

Parlodel alkalmazása generációs pszichózisban

DR PETŐ Zoltán, DR SZEREDAY Zoltán, DR PALLAG Lajos, DR SAS Mihály

A laktáció idején kialakult pszichózisban a tejelválasztás megszüntetésére 6 esetben alkalmaztunk Parlodelt. A gyógyszer gyorsabban szüntette meg a tejelválasztást mint a korábbi módszerek. Mellékhatást, szövődményt nem észleltünk, így a pszichiátriai-kezelés könnyebbé, biztonságosabbá és gyorsabbá vált.

HUN 1980;33(02)

Ideggyógyászati Szemle

1978. JÚLIUS 01.

A testileg megalapozható heveny pszichózisok*

DR. KUNCZ Elemér

A szerző a testi betegségeken alapuló heveny pszichózisokat tárgyalja a szakirodalomban egymást követő felfogások történeti áttekintésével. Hangsúlyozza a tudatzavarokban a rétegszerű lebomlás regressziós jelenségeit, valamint a személyiség módosító szerepét.

HUN 1978;31(07)

Ideggyógyászati Szemle

1978. ÁPRILIS 01.

Proskinetikus tünetek motilitás-pszichózisban, mint akcentuáló személyiségvonások

DR. PETHŐ Bertalan, DR. KARCZAG István

A szerzők proskinetikus tüneteket észleltek motilitás-pszichózis keretében. Esetükben a proskinetikus tünetek az egyébként infantilis személyiség egyik jellemzőjének, nem pedig a pszichózis velejáróinak bizonyultak. Felvetik a kérdést, hogy vajon mennyiben és milyen jellemvonás-konstellációban fordulnak elő proskinetikus ( és általában kataton tünetek) akcentuáló személyiségvonásként.

HUN 1978;31(04)

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

Az indukált vagy symbiotikus pszichózisok szociálpszichológiai megközelítése

DR VERES Zsuzsa

Feltűnő volt betegeinknél az, hogy az addig relatíve jól működő életterük, interperszonális kapcsolataik fokozatos beszűkülésével, az ezzel együttjáró fokozott egymásrautaltságukkal, kibontakozó súlyos izolációjukkal szinte egyidőbe esett pszichózisuk tetőzése, valamint hospitalizációjuk szükségessége.

HUN 1977;30(10)

Ideggyógyászati Szemle

1977. AUGUSZTUS 01.

[A fizikailag igazolható pszichózisok kialakulása és diagnózisa]

W. Werner

[A következő áttekintésben megkíséreljük röviden ismertetni a szervesen a szervi eredetű pszichológiai változások diagnosztizálása.]

ENG 1977;30(08)

Ideggyógyászati Szemle

1976. ÁPRILIS 01.

[A funkcionális pszichózisok szindrómás tipológiája]

P. Pichot

[A pszichiátria két különböző modellt használhat a megfigyeléssel gyűjtött tüneti elemek összetettségének egyszerűsítésére. Az első az egymással párhuzamosan változó tünetek csoportosításából áll, hogy több elemi tünetet egyetlen általánosabb jellegű tünettel helyettesítsenek.]

ENG 1976;29(04)