Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 85
Ideggyógyászati Szemle
1982. NOVEMBER 01.
[Az endorfinok patogenetikai szerepéről az endogén pszichózisokban]
[Az endogén pszichózisok patogenezisének tanulmányozása jelenleg nagy jelentőséggel bír. E pszichózisok nosográfiai felosztásának és pszichopatológiai tüneteik specifikumának nyitott kérdéseivel foglalkozik. l Ennek fényében az endogén ópiátoknak a mentális zavarokban való lehetséges részvételéről szóló jelenlegi vita mind a biológusok, mind a klinikusok figyelmét felkelti, és lendületet ad az endorfinok pszichopatológiai állapotokban betöltött funkcionális szerepének vizsgálatához.]
Ideggyógyászati Szemle
1982. OKTÓBER 01.
Schizoform pszichózisok sclerosis multiplexben
A szerzők a klinikán kezelt 560 sclerosis multiplexben szenvedő beteg között 5 olyan esetet észleltek, ahol az alapbetegséghez schizoform pszichózis társult. A közlemény a kórtörténeti adatokat, a kórlefolyást és a feltételezett etiológiai hátteret ismerteti. A családfaelemzés alapján a betegek többségénél pszichozis irányában terheltséget tudtunk kimutatni. A pszichotikus tüneteket az alapbetegségből adódó sajátos élethelyzet és a személyiségszerkezeti sajátosságok színezték. A két betegség társulása rossz prognózist jelent.
Ideggyógyászati Szemle
1982. OKTÓBER 01.
Post partum pszichózisok endogén elmebetegekben
A szerzők affektív és schizophrén pszichózisban szenvedő betegekben előforduló post partum pszichózisok gyakoriságát, genetikai és szociális sajátosságait elemzik 160 beteg katamnesztikus vizsgálata alapján. A betegek két csoportra oszthatók annak alapján, hogy az endogén pszichózis post partum pszichózissal indult (I. csoport), vagy nem post partum kezdetü endogén pszichózisban a későbbiekben kialakult post partum epizód (II. csoport). Anyagukban az affektív betegek 40,2 %-ában, a schizophrének 12,5 %-ában az első pszichotikus tünetek post partum kezdetűek. A különbség statisztikailag szignifikáns és a gyermekszülés fokozott jelentőségére utal az affektív pszichózisok kiváltásában. A két csoport között nem találtak különbséget a vizsgált jellemzőkben. A mindkét csoportban egyaránt magas genetikai terheltség jelentőségét elemzik a post partum pszichózisok kialakulásában.
Ideggyógyászati Szemle
1982. MÁJUS 01.
A liquor cerebrospinalis katekolamin szintjeinek változásai akut monoaminooxidáz bénító, 1-dopa és lithium só adása után
A szerzők a liquor cerebrospinalis katekolamin anyagcseréjének változásait vizsgálták 1-dopa, JumexR, NuredalR és lithium karbonát egyszeri beadása után. Vizsgálataikat 115, központi idegrendszert nem érintő, endogen pszichozisban nem szenvedő, anyagcsere betegség nélküli betegen végezték. L-dopa terhelés után a liquorban jelentős dopamin és 3,4-dihidroxifenilecetsav (DOPAC) emelkedést találtak. A lithium karbonát a dopamin emelkedést csökkentette. A JumexR (10 mg) a moradrenalin szintet csökkentette, az 1-μopa ezt a hatást gátolta. A NuredalR a katekolamin szintet nem befolyásolta. A szerzők elemzik a fenti katekolamin anyagcsere változásokat és a klinikai hatások közötti összefüggéseket.
Ideggyógyászati Szemle
1982. JANUÁR 01.
Post partum psychosisok: katamnesztikus vizsgálatok
A szerzők ismertetik szülés után 6 hónapon belül kialakult pszichés dekompenzációkban a szomatikus és szociális tényezők szerepére irányuló vizsgálataik eredményeit. A szomatikus sajátosságokra vonatkozóan 223 betegtől, a szociális tényezőkre vonatkozóan pedig 177 betegtől nyertek értékelhető katamnesztikus adatokat. A neurotikus és schizophrén csoportokban nagyobb arányban fordultak elő multiparák a pszichotikusok között, mint primiparák, ez utóbbiak az organikus és affektív csoportban voltak nagyobb számban. A schizophrén csoportban az újszülöttek között szignifikánsan nagyobb volt a fiú gyermek száma. A szomatikus szövődmények szignifikáns emelkedése csak az organikus pszichózisok csoportjában fordult elő. A schizophrén pszichozisok csoportjában szignifikánsan nagyobb számban fordultak elő a gyermekkori család széttöredezettségére (,,broken home") utaló adatok, melyek jelenléte esetén mind a neurotikus, mind a schizophrén csoport prognózisa szignifikánsan rosszabb volt.
Ideggyógyászati Szemle
1981. DECEMBER 01.
Post partum psychosisok: katamnesztikus vizsgálatok 1936-1980
A szerzők 223 beteg katamnesztikus vizsgálatáról számolnak be, akiknél az első pszichés tünetképződés a szüléstől számított 6 hónapon belül kezdődött. Ismertetik a tüneti megoszlást és részletesen elemzik a genetikai tényezők szerepét. Az affektív és schizophrén pszichózisok csoportjában magasabb genetikai terheltséget találtak, mint az irodalomban közölt, szüléstől függetlenül kezdődött megfelelő pszichozisokban. A genetikai terheltség egyrészt a pszichozis korábbi manifesztációjával járt, másrészt az affektív csoportban a további kórlefolyásra volt kihatással, amennyiben I. fokú genetikai terheltség esetén a prognózis szignifikánsan rosszabb volt, mint a genetikailag negatív esetekben.
Ideggyógyászati Szemle
1981. SZEPTEMBER 01.
A generációs folyamatokkal összefüggő pszichózisok kórlefolyásáról és kezeléséről
Tapasztalataink alapján az a nézetünk, hogy a generációs folyamatok idején jelentkező pszichózisok nem alkotnak nozológiai egységet. Leggyakrabban schizophreniás megbetegedést igazol a kórlefolyás. A generációs folyamatok provokálják az elmebetegséget és befolyásolják a kórlefolyást. Prognosztikai, következtetések levonásához legalább három éves követési idő szükséges intakt premorbid személyiség esetén kedvezőbb a kórlefolyás, különösen, ha normális lefolyású újabb szülés is előfordul az anamnézisben.
Ideggyógyászati Szemle
1981. AUGUSZTUS 01.
[A pszichoterápia integrálása az extramurális pszichiátriai ellátásba, mint a rehabilitáció alapja]
[A modern pszichiátriai ellátás szerteágazó formáiból fejlődtek ki a rehabilitációnak azok a tendenciái, amelyekre a pszichiátriai ellátás decentralizációja, a szektorizált ellátás, az átmeneti intézmények, valamint a pszichiátriai és társadalmi intézményekkel való kapcsolata jellemző. Mindezen rendszerekben a beteg gyakran még ma is tárgyként jelenik meg, aki nem csupán orvosi kezelési eljárásoknak, hanem szociál pszichiátriai technikáknak is tárgya. A fejlődés további lépése az, amikor a beteg szubjektumát is figyelembe vesszük és a beteg a rehabilitációs folyamat aktív részesévé válik. A rehabilitáció így egy szociálizációs folyamat. A fejlődésnek ez a fázisa a személyiségcentrikus pszichoterápiás szemlélet érvényesítése utján lehetséges, amely Rogers, Tausch és Helm munkásságára támaszkodik. A szükséges változtatások mind a szemléletet, mind a rehabilitáció szervezési kérdéseit mélyen áthatják. A pszichoterápiás ellátás nem kizárólag a neurózisok területére, hanem a szenvedélybetegségek, az öngyilkosságon átesettek és endogén pszichózisok ellátására is ki kell, hogy terjedjen. A specializált pszichoterápiás osztályok feladatkörét pedig az oktatás és továbbképzés irányába kell fejleszteni. ]
Ideggyógyászati Szemle
1981. JÚLIUS 01.
A Dantrium spasmusgátló hatásának klinikai vizsgálata sclerosis multiplexes betegekben
A szerző 14 (8 nő és 6 férfi) súlyos spastikus paraparesises, ill. paraplegiás sclerosis multiplexes betegnek különböző dózisokban Dantriumot adott. A Dantrium® a spasmust jól oldotta, képes volt még súlyos flexiós kontraktúrát is oldani. Három esetünkben rövid ideig tartó heveny paranoid pszichózis jelentkezett, egy esetben pedig diarrhoea. Egyéb mellékhatást nem észleltünk. Férfiak esetében, bármilyen súlyos volt is betegségük, e mellékhatást nem észleltük.
Ideggyógyászati Szemle
1981. JÚNIUS 01.
[Részleges teljesítményzavarok gyermekkorban - jelentőségük és korai kezelésük lehetőségei ]
[A gyermek fejlődésének hagyományosan elkülönítik kognitív és emotionalis oldalát. Ebben az általános keretben azonban nagyon gyakran észleljük, hogy a gyermekek jelentős részénél a pszichés funkciók egyes részösszetevői izoláltan károsodnak, ill. hiányosan fejlődnek. Ezt a hiányos fejlődést a környezet általában későn veszi észre, hibásan interpretálja, amelynek következtében a gyermek és környezete közötti kapcsolat zavart szenved és hibásan alakulhat a gyermek személyiségének fejlődése, amely a későbbiekben magatartási zavarokhoz, iskolai teljesítmény zavarokhoz, neurózishoz, sőt pszichózishoz is vezethet. Saját nagy anyaguk alapján a részteljesítmény-zavarok arányát az; átlagpopulációban 14 %-ra becsülik. A teljesítményzavarokat a szerző megkísérli osztályozni és részletesen taglalja ezek; korai felismerésére és korai kezelésére kidolgozott saját programjukat. Ez a program messze túlterjed a gyermekpszichiátriai ellátás szűkebb területén, kiterjed a szülőkkel, családokkal való részletes foglalkozásra, az óvodára, iskolára, óvónőkre és pedagógusokra. A programban részt vesznek a gyermekpszichiátereken kívül más szakemberek is, pl. gyógypedagógusok, logopédusok, gyógytornászok stb. ]
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.