Ideggyógyászati Szemle - 1980;33(06)

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

[Az agyi sérülések klinikai differenciáldiagnózisa]

H. Reisner

[Az agyi ischaemia klinikai képét az esemény egyes formáinak differenciáldiagnózisa alapján mutatjuk be. Kizárólag a klinikai vizsgálati kritériumok segítségével több mint egy év alatt meg lehet különböztetni a véres és a vértelen inzultusokat az esetek több mint 90 százalékában. A pontos megkülönböztetés, különösen a terápiás intézkedések meghozatalához számos nem invazív és invazív diagnosztikai módszer alkalmazása szükséges. ]

PDF| ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

[A büntetőjogi beszámíthatóság értékelésének megfelelő referenciaparadigmájára vonatkozó kérdéssel kapcsolatban]

S. Haddenbrock

[A szerző a hiányzó vagy korlátozott beszámítási képesség metodológiai kérdéseivel foglalkozik. Rövid történeti áttekintést ad. Foglalkozik a jogi-pragmatikus betegség-fogalommal, melyet - véleménye szerint - az NSZK-ban, hazánkban is túlságosan tágan fogalmaztak meg (minden pszichésen abnormisra vonatkozik, mely beteges, betegségszerű, betegségértékű). Kritikusan tesz említést a felújított antropológiai „szabadság” fogalomról. — A cselekmény normál-pszichológiai megérthetőségét, a cselekmény normál motivációját fontos tényezőnek tartja a beszámíthatóság szempontjából, de azt is, hogy a bűnelkövető a bűncselekményét fel tudja-e dolgozni, képes-e „bűnhődni”, „vezekelni”.]

PDF| ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

Törvényszéki-pszichiátriai és -pszichológiai eredmények a fiatalkori bűnözés okainak és társfeltételeinek kutatásában az NDK-ban

HANS Szewczyk

A szerző abból a mások által is megerősített megfigyelésükből indul ki, hogy csak a fiatalkori bűnözők kisebb részének zavartalan a fejlődése és kizárólag szituatív tényezők segítenek a bűncselekményük elkövetésében, - a többség a szociális fejlődés zavarának, nevelési nehézségeknek és magatartászavaroknak kifejezett jegyeit mutatja. — Mindezek megjelenési formáját és a disszocialitás fogalmát részletesen is tárgyalja.

PDF| ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

A heveny szénmonoxid-mérgezés hatása a központi idegrendszerre

DR BALOGH István, DR SZEGEDY László, DR SÓTONYI Péter, DR SOMOGYI Endre

Szerzők a központi idegrendszerben heveny szénmonoxidmérgezésben vizsgálták a borostyánkősav dehidrogenáz, a citokróm oxidáz citokémiáját. Lantánium nitrát és ruténium vörös módszerekkel tanulmányozták a permeabilitás változásait. A citokróm oxidáz aktivitásának csökkenését, valamint 3 perces behatásra a borostyánkősav dehidrogenáz aktivitásának fokozódását észlelték. Utóbbit sejtszintű kompenzációs folyamat részjelenségének tartják. Az alkalmazott permeabilitási vizsgálatokkal, bár jelentős zavar volt megfigyelhető, a mitokondriális membrán viszonylag stabilisnak tűnt. Kalcium kimutatási módszerekkel intramitokondriálisan a kimutatható kalcium reakciócsapadékának növekedését találták. Véleményük szerint, egybehangzóan a megelőző ultrastruktúrális vizsgálatok eredményeivel, az adott szénmonoxid koncentráció mellett a döntően hipoxiás patomechanizmus mellett nem hanyagolható el a hisztotoxikus tényezők patogén hatása sem.

PDF| ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

[Vizsgálatok a gyermekkori éjszakai pszichomotoros epilepszia alvás- és aminosavritmusáról]

J. Vesper, P. Wiechert, M. Rost

[Pszichomotoros epilepsiában az alvásviszonyok vizsgálata mellett megállapítható, hogy az alvás-ébrenléti rendszerben és az aminósav anyagcserében, ezek bioritmusos változásaiban az éberségi stádiumok meghatározó szerepet játszanak. Különösen jelentős az éjszaka első felében a mély-alvás. Ebben a stádiumban az össz-aminósav tevékenység maximuma állapítható meg, különösen kifejezett a fenilanalin, tirozin és leocin (2, 3,4, 5, és 6 ábra). Az éjszakai epilepsiás rohamokban ezek a kapcsolatok jelentősen változtak. Az aminósav koncentrációk alkalmi vizsgálatainak eredményei a szérumban kérdésesek, hogy ha ezt a hosszmetszeti és ritmust követő vizsgálatok nem követik és a nosologiai kritériumokat nem veszik figyelembe (7, 8 ábra). Az éjszakai alvás többirányú neurofiziológiai és kémiai vizsgálatai jól mutatják a funkcionális változásokat nemcsak fiziológiás, hanem patológiás feltételek mellett is. A további vizsgálatok feltétlenül szükségesek.]

PDF| ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

[A serdülőkori pszichózisok elektrosokk-terápiájának problémájáról]

M. H. Friedrich, W. Leixnering

[A tanulmány a bécsi gyermek- és fiatalkorú Neuropszichiátriai Egyetemi Klinika 28 fiatalkorú pszichózisa kezelésének elemzése során foglalkozik az elektrosokk-kezelés és farmakoterápia indikációjának kérdésével. Az eredményeket 5 éves megfigyelési idő tapasztalataink felhasználásával állítja össze. Az elektrosokk- és neuroleptikus kezelés során a neuroleptikumok hatásos adagja alacsonynak tartható. Ez kevésbé korlátozza a tanulási és kontaktus készséget, mint ha csak neuroleptikumokat kapnának a betegek. Fölösleges az antiparkinzonos szerek alkalmazása. Megfelelő családi terápiával kiegészítve a szociális beilleszkedés eredményes.]

PDF| ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

Módszertani levél* a neurotikus betegek gyógykezeléséhez

A neurotikus betegek gyógykezelése - értelemszerűen - vonatkozik az alkalmi kóros pszychogen reakciókra és szervesen kiegészíti a psychoszomatikus betegségek gyógykezelését is. A gyógykezelés szempontjainak és módszereinek jelen leírásában nem a hazai gyakorlatot, hanem a korszerű követelményeknek hazai feltételek mellett is realizálható minimális szintjét kívánjuk megfogalmazni.

PDF| ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS