Ideggyógyászati Szemle - 1980;33(02)

Ideggyógyászati Szemle

1980. FEBRUÁR 01.

Az agy szénhidrát-anyagcseréje és a cerebrospinális folyadék összetétele

MOLNÁR L.

Amikor ma a liquorvizsgálatról beszélünk, meg kell jegyezni, hogy a klinikusok még mindig messzemenően alábecsülik a liquorvizsgálat értékét. A liquor védi a CNS-t a fizikai, pl. termikus, traumás hatásokkal szemben. Továbbá jól ismert, hogy a liquor fehérje- és sejttartalma számos betegségben megváltozik, és bizonyos neurológiai vagy belgyógyászati betegségek diagnózisa nem állítható fel liquorleletek nélkül.

Ideggyógyászati Szemle

1980. FEBRUÁR 01.

Pszichiátriai betegek Semap-(penfluridol)-kezelése

DR SIMKÓ Alfréd, DR DONÁSZY Marianne, DR LITVAI Gizella

A kúra során jelentkező depresszív állapotok gyakorisága 27% volt, de ezek lárváit formáinak előfordulása is gyakori, pontosan meg nem állapítható. A depresszív képek eredetükre nézve különbözőeknek bizonyultak: többségük befolyásolásában a triciklikus antidepresszív terápia hatásos volt, s utóbbiak miatt az alapkezelés megszakítására nem került sor.

Ideggyógyászati Szemle

1980. FEBRUÁR 01.

Parlodel alkalmazása generációs pszichózisban

DR PETŐ Zoltán, DR SZEREDAY Zoltán, DR PALLAG Lajos, DR SAS Mihály

A laktáció idején kialakult pszichózisban a tejelválasztás megszüntetésére 6 esetben alkalmaztunk Parlodelt. A gyógyszer gyorsabban szüntette meg a tejelválasztást mint a korábbi módszerek. Mellékhatást, szövődményt nem észleltünk, így a pszichiátriai-kezelés könnyebbé, biztonságosabbá és gyorsabbá vált.

Ideggyógyászati Szemle

1980. FEBRUÁR 01.

Az idős korban kezdődő epilepszia tünetcsoportjáról és etiológiájáról — különös tekintettel a vascularis kóreredetre

DR TARISKA Péter, DR RAJNA Péter, DR GERÉBY György

A szerzők ismertetik hatvan olyan beteg kortörténetének feldolgozásával szerzett tapasztalataikat, akik első rohama 60 éves, vagy annál idősebb korukban jelentkezett. Legjelentősebb az agy vérátáramlási zavarára visszavezethető epilepsziák csoportja. 32 betegnél akut, 15-nél krónikus agyi keringészavarban jelölték meg az epilepsziás roham okát. Megállapítják, hogy az akut átáramlási zavar idején először jelentkező epilepsziás rohamban célszerű tartós antikonvulzív gyógyszerelést beállítani. Nagyjelentőségű a megfelelő időben elvégzett EEG-vizsgálat, amely jellegzetes elektroklinikai tünetcsoportokat tárhat fel. Érintik a betegcsoport főbb nozológiai problémáit, az alkalmi epilepsziás tünetek lehetőségét, illetve az agyi keringészavar és az epilepszia között ok-okozati kapcsolat kimondásának nehézségeit. Adataikat az irodalom kisszámú ezirányú közlésével hasonlítják össze, vizsgálják más szerzők és saját eredményeit általánosíthatóságának buktatóit.

Ideggyógyászati Szemle

1980. FEBRUÁR 01.

Diastematomyelia „latens”

DR SCHÉDA Vilmos

A szerző a gerincvelő harántmetszeti tünetcsoportjának egy esetét mutatta be; a kórok diastemetomyelia volt, mely csupán felnőttkorban okozott tüneteket. Ezt a késői tüneteket okozó formát az irodalomban eddig csak három betegnél ismertették.

Ideggyógyászati Szemle

1980. FEBRUÁR 01.

BESZÁMOLÓK A Montreali Neurológiai Intézetben eltöltött kétéves tanulmányút

DR NAGY Zoltán

A Montreali Neurológiai Intézet és a Mc Gill Egyetem Pathológiai Intézetének közös meghívása alapján a Medical Research Council of Canada (MRC) ösztöndíjasaként dolgoztam Montrealban 1977 nyarát követően két évet.

Ideggyógyászati Szemle

1980. FEBRUÁR 01.

BESZÁMOLÓK A brüsszeli pszichiátria helyzete

DR BOJTOS Attila, DR SZABÓ Péter

1979 novemberében az Université libre de Bruxelles és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem között fennálló szerződés keretében egy hetet tölthettem Brüsszelben és meglátogathattam a különböző pszichiátriai intézeteket, kapcsolatot teremthettem vezető szakemberekkel.

Ideggyógyászati Szemle

1980. FEBRUÁR 01.

Csoportpszichoterápiás kiképzés az NDK-ban

DR TRINGER László, DR TAKÁCH Gáspár

Abból a felismerésből kiindulva, hogy a csoportdinamikai folyamatok elsajátításának egyik leghatékonyabb módszere a sajátélmény-szerzés, az NDK-ban 1972-től kezdődően a csoportpszichoterapeutaképzésben az önismereti csoportmódszert helyezték előtérbe. Az első próbálkozások után 1975-től kezdődően ezt a képzési formát rendszeressé tették és szilárd szervezeti alapokra helyezték.