Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 85
Ideggyógyászati Szemle
2002. ÁPRILIS 20.
A stroke neuropszichiátriai következményei
Az agyi érkatasztrófák neuropszichiátriai következményeit többnyire kevés figyelem övezi. Stroke-ot követően gyakran észlelhető hangulatzavar, máskor a kognitív hanyatlás jelei, szorongás, ritkán viharos schizoform vagy paranoid állapotok jelentkeznek. A leggyakoribb, s az orvos számára leginkább hozzáférhető poststroke pszichiátriai zavar a depreszszió, amely nehezíti a rehabilitációt, negatív hatást gyakorol a kórlefolyásra, valamint az agyi érkatasztrófák rövid és hosszú távú mortalitására is.
Ideggyógyászati Szemle
1996. JANUÁR 20.
Pszichotikus epizód Sclerosis multiplexben
A szerzők egy húszéves, sclerosis multiplexben szenvedő nőbeteg kórtörténetét ismertetik. A betegség 1990-ben kezdődött, amikor három shub zajlott le, cerebellaris-, pyramis-, illetve opticus tünetekkel. Négyéves remissziót követően 1994-ben schizophreniaszerű pszichózis lépett fel, mely neuroleptikumok adására egy hét alatt megszűnt. Az irodalmi adatok alapján összefoglalják a sclerosis multiplex és a pszichiátriai tünetek lehetséges kapcsolatát, a differenciáldiagnosztika és a terápia kérdéseit.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Akut-fázis fehérjék viselkedése pszichotikus állapotokban
Szerzők 27 pszichotikus nőbetegnél végzetek ún. akut-fázis fehérjék meghatározást szérumban. Összehasonlították a pszichózis akut szakában és a stabilizáció időszakában mért értékeket azzal a céllal, hogy, vajon a heveny pszichotikus állapot minősül-e ezzel a módszerrel megközelíthető „stressz-reakciónak". Az eredmények - részben irodalmi adatokkal egyezően - a feltevést nem támasztották alá, de újszerű adatokhoz vezettek. Pszichotikus állapotokban a mért fehérjék koncentrációja csökken. A paranoid csoportnál az alfa-2-makroglobulin, az affektív csoportnál pedig a cöruloplazmin és az alfa-1-ac-glikoprotein mutatja ezt a tendenciát. Úgy tűnik, az akut-fázis fehérjék értékelése - akár más biológiai markerekkel együtt - hasznosítható részadatokat szolgáltathat a pszichiátriában.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Farmakoterápiás protokollok a pszichiátriában
Bevezetés 1. Organikus és gerontopszichiátriai kórképek. 2. Schizophreniás pszichózisok paranoid állapotok és affektív zavarok. 3. Az alkohol és gyógyszer okozta psychosisok, dependenciák és abúzusok. 4. Szedatohipnotikumok, anxiolyticumok. Megjegyzés a tervhez
Ideggyógyászati Szemle
1992. NOVEMBER 01.
AZ INVOLÚCIÓ PSZICHÓZISAINAK VIZSGÁLATA RÖVID PSZICHIÁTRIAI BECSLŐ SKÁLÁVAL
A DSM-111-R szerint osztályozva, a szerzők 23 késői szkizofréniás, 13 paranoid, 43 major depressziós, 6 disztímiás és 3 pszichoorganikus szindrómával kezelt nőbeteget vizsgáltak a Rövid Pszichiátriai Becslő Skálával (BPRS), akiknek a betegsége 45 éven felül kezdődött.
Ideggyógyászati Szemle
1991. JÚNIUS 01.
A monoszimptómás hypochondriás pszichózis egyik megjelenési formájáról, a sajátszag-tébolyról
A szerzők 7 ritka kórképként interpretált, saját-testbűzüktől szenvedő beteget ismertetnek. Megfigyelésük szerint a betegség nem annyira ritka, mint a pszichiátriai irodalom állítja, mert a betegek nagy része szomatikus specialistákat keres fel panaszaival, és mivel nem hosztilisek, hanem konvencionális magatartásúak, ritkán kerülnek pszichiáterhez. E betegek jelentős hányada jól kezelhető neuroleptikummal.
Ideggyógyászati Szemle
1989. DECEMBER 01.
ldiopátiás-generalizált epilepsziához csatlakozó absence status: három eset ismertetése
Az absence status néhány órától napokig-hetekig tartó, kivételesen azon túl is elhúzódó állapot, amit klinikailag fluktuáló, különböző mélységű és tartalmú tudatzavar jellemez. Ez néha annyira felszínes, hogy csak psychologiai vizsgálatokkal vehető észre, máskor dezorientált ködös állapotnak, ismét máskor gátoltságnak, stupornak felel meg [2, 16], de előfordulnak egyéb, akár az endogen pszichozisok tüneti képét utánzó esetek is [13].
Ideggyógyászati Szemle
1986. DECEMBER 01.
Az alkoholos hallucinózisok kórlefelyása és genetikai vonatkozásai
A szerzők 83 alkoholos hallucinózis miatt kezelt beteg katamnesztikus vizsgálatának eredményeit dolgozták fel. Anyagukban az alkoholos hallucinózis az alkoholos pszichózisok 1,9%-át tette ki. A kórlefolyás és a családban előforduló schizophrénia gyakoriság alapján az alkoholos hallucinózisok heterogén csoportot képeznek. A kórlefolyás alapján elkülöníthető egy schizophrén pszichózisba átmenő, magas családi schizophrén terheltséggel rendelkező, egy organikus dementiába torkolló és egy teljes remisszióval járó alcsoport. A két utóbbi csoportban a családi schizophrénia gyakoriság nem tér el lényegesen az átlagnépességben talált értékektől. A családban előforduló alkoholizmus gyakoriságra vonatkozó adatok megegyeznek a krónikus alkoholizmus és delirium tremens miatt kezeltek családjában észleltekkel. A megnövekedett öngyilkossági gyakoriság pedig az alkoholistákban becsült értékekhez áll közel.
Ideggyógyászati Szemle
1986. MÁJUS 01.
[A cikloid pszichózis függetlensége a skizofréniától és az affektív pszichózis]
[Rövid áttekintést adunk a cikloid pszichotikus zavarok szkizofrén és mániás-depressziós zavaroktól való függetlenségét alátámasztó bizonyítékokról. A különböző területekről származó, egybecsengő eredmények alátámasztják azt a nézetet, hogy a cikloid pszichózis fogalma egyfajta vakfoltot jelentett a skizofrénia és a bipoláris mániás-depresszív pszichózis jelenlegi felfogásába nem illeszkedő pszichotikus állapotok helyes azonosítására irányuló megoldáskeresés során. A cikloid pszichózisnak a skizoaffektív pszichózissal való azonosításától és annak veszélyétől is óva intünk, hogy az előbbi követi az utóbbi fogalom nosológiai bizonytalanságait. ]
Ideggyógyászati Szemle
1985. OKTÓBER 01.
A kórkimenetel differenciált prediktív validálása endogén pszichózisokban
Az endogén pszichózisok (n=228) kontrollált követéses katamnesztikus (follow through) vizsgálatának (,,Budapest 2000”) keretében a prediktív tényezőket öt katamnesztikus faktor (közöttük egy tisztán szociális adaptációzavarokat képviselő faktor) viszonylatában mértük fel az egész beteg-populációban, majd különböző osztályozások szerint differenciáltan. Megállapítottuk, hogy némelyik tényező prediktív szerepe ellentétesen alakul különböző kórkimeneteli dimenziók mentén, sok tényező prediktív jelentősége pedig nozo, ill. csoportspecifikusan alakul, a teljes betegpopulációban mutatkozó prediktív jelentőséggel gyakran ellentétesen, vagy ezt gazdagítva. Elméleti és gyakorlati jelentősége miatt kiemeljük a pszichózissal, ill. kóros személyiséggel való terheltség differenciális prediktív jelentőségét, az ES-kezelések csekély, de kedvező prediktív jelentőségét; a tartós neuroleptikus terápia tébolyképződést csökkentő, viszont gátoltságot és depresszivitást fokozó szerepét és a bipoláris I típusú kórlefolyás nagy és differenciális prediktív jelentőségét. Az index-pszichózis szindrómái gyakran perzisztálnak, nem ritkán azonban poláris váltást előlegeznek különböző csoportok vonatkozásában. A kórkimeneteli dimenziók különböző betegség-kategóriákon belül változó prediktív összefüggéshálózatát út-elemzések alapján rajzoltuk meg.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.