Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Ideggyógyászati Szemle - 1981;34(12)
Tartalom
Ideggyógyászati Szemle
1981. DECEMBER 01.
[Rövid áttekintése a Duna Szimpóziumoknak]
[A szerző rövid áttekintést ad a dunai szimpóziumokról, azok történetéről és kezdeményezőiről.]
Ideggyógyászati Szemle
1981. DECEMBER 01.
Pszichopatológiai tünetek és szociális hátterük vizsgálata kérdöívtesztek statisztikai elemzésével
A klinikai gyakorlat betegségtünetei különböző egészséges populációban is megtalálhatók. A fiatalabb és szociálpszichológiai szempontból kevésbé megterhelt egyedek között kevesebb, míg a többoldalúan és jobban megterhelt egyedek között több teszt-tünet fordul elő. A tesztek kérdései bizonyos átfedéseket tartalmaznak, melyek főleg a testi tünetek, vegetatív működés-zavarok, indulati kifejeződések területén találhatók. A hangulati életre utaló tesz- és a hazugság (etikai-morális értékítélet) - teszt-részlete bizonyult a legstabilabbnak. A teszt tünetek és a szociális háttér összefüggéseinek vizsgálatában a matematikai statisztikai információ-sűrítés során 5 faktort vetettük össze a szociális mutatókkal. Megállapítottuk, hogy minden faktorral összefüggést mutat a nem, az életkor, és a munkaidőn túli keresőtevékenység és a gyermekek száma. Legalább négy faktorral függ össze a családi állapot, a betegségek gyakorisága és a munkahelyi vélemény. Három és annál kevesebb faktorral függ össze a munkahelyi tevékenység, lakás és közlekedési tényező, míg az iskolai végzettség és jövedelem jelen vizsgálatban faktorfüggetlennek bizonyult. A pszichometriai teszt-tünetek és a szociális háttér tényezők összefüggésének vizsgálata egészséges populációban a preventív pszichiátriai gondozás, a hatékonyabb szociális tervezés eszköze lehet.
Ideggyógyászati Szemle
1981. DECEMBER 01.
A pislogási reflex megváltozása hátsó koponyagödri daganatos betegeknél
A szerzők 37 hátsó koponyagödri térfoglaló folyamat miatt kezelt betegnél a n. supraorbitális és n. faciális ingerlésével kiváltott pislogási reflex válaszok változását értékelve megállapítják, hogy a kisagydaganatok általában indirekt módon, a hátsó koponyagödri tömegeltolódás révén, s ennek megfelelően kismértékben és reverzibilisen módosítják a válaszokat. A kisagy-hídszögleti és a hídbéli daganatok eseteiben azonban direkt károsodás alterálja a pislogási reflexet, s általában marandandó módon. Megfigyeléseik szerint a facio-faciális pislogási reflex vizsgálatával a nukleáris és a perifériás faciális paresis is jól elkülöníthető.
Ideggyógyászati Szemle
1981. DECEMBER 01.
Az intraoperatív neurográfia jelentősége
A szerzők 1978 óta alkalmazzák a neurográfia intraoperatív módszerét. Összesen 21 idegen végezték el a vizsgálatot. Klinikai tünetekben megnyilvánuló szövődményt nem észleltek. Ismertetik a módszer technikáját és rámutatnak a vizsgálat jelentőségére.
Ideggyógyászati Szemle
1981. DECEMBER 01.
Post partum psychosisok: katamnesztikus vizsgálatok 1936-1980
A szerzők 223 beteg katamnesztikus vizsgálatáról számolnak be, akiknél az első pszichés tünetképződés a szüléstől számított 6 hónapon belül kezdődött. Ismertetik a tüneti megoszlást és részletesen elemzik a genetikai tényezők szerepét. Az affektív és schizophrén pszichózisok csoportjában magasabb genetikai terheltséget találtak, mint az irodalomban közölt, szüléstől függetlenül kezdődött megfelelő pszichozisokban. A genetikai terheltség egyrészt a pszichozis korábbi manifesztációjával járt, másrészt az affektív csoportban a további kórlefolyásra volt kihatással, amennyiben I. fokú genetikai terheltség esetén a prognózis szignifikánsan rosszabb volt, mint a genetikailag negatív esetekben.
Ideggyógyászati Szemle
1981. DECEMBER 01.
Terápiás lehetőségek vibrációs szindrómában szenvedők plexus brachiális-leziója esetén
A szerzők 26 vibrációs expozícióban dolgozó beteg plexus brachiális lézióját dekompressziós eljárásokkal (célzott vállövi gyógytorna, eredménytelenség esetén I. borda-resectio) kezelték. A gyógyeredményt elektrofiziológiai módszerekkel (EMG, idegvezetési sebesség mérése) is ellenőrizték. A konzervatív kezelés szubjektíve az esetek közel 1/3-ában, objektíve felében eredményezett javulást. A műtét objektíve valamennyi esetben eredményes volt, szubjektíve 5 betegből 3 javult tartósan. Eredményeik alapján javasolják vibrációs expozícióban dolgozók felsővégtagi panaszai esetén a vállövi neurovaszkuláris kompresszió jeleinek keresését és pozitív esetben az ismertetett dekompreszsziós eljárások alkalmazását.
Ideggyógyászati Szemle
1981. DECEMBER 01.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.