Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 38

Ideggyógyászati Szemle

1976. MÁJUS 01.

Az artéria ophthalmica szuperszelektív angiographiája

DR GÁCS Gyula

A szerző a carotis interna katéterezésével végzett szelektív a. ophthalmica angiographia módszerét ismerteti. Az eljárással elektive feltüntethető az a. ophthalmica és ágai, valamint anastomosisai az a. carotis externa rendszerével.

Ideggyógyászati Szemle

1975. OKTÓBER 01.

Subarachnoidalis vérzést okozó „moya-moya" betegség

DR. JULOW Jenő, DR. NAGY István

A szerzők egy 43 éves nőbetegen subarachnoidalis vérzést és jobb oldali pyramis tüneteket okozó moya-moya syndromát diagnosztizáltak. A moya-moya érhálózatot a beszűkült carotis interna miatt a thalamo-strialis arteriáknak az arteria carotis externa ágaival alkotott érhálózata képezte. A beteg subarachnoidalis vérzése után négy hónappal az értágító kezelést követően panaszmentessé vált.

Ideggyógyászati Szemle

1975. SZEPTEMBER 01.

Alvás alatti szemmozgások vizsgálata horizontális tekintésbénulás esetében

DR. DÖME László, DR. BRASCH András

A szerzők 31 éves nőbetegnél , akinél feltehetően gyulladásos alapon létrejött FLM laesio következtében bilaterális internucle3;.ris ophthalmoplegia alakult ki, alvás alatti szemmozgásokat regisztráltak. Ugy találták, hogy az FLM laesio, amely klinikailag teljes horizontális tekintésbénulást hozott létre, látszólag nem befolyásolta az első alvási stadiumokban lejátszódó lassúbb szemmozgásokat. Ezek között voltak horizontális irányúak is, lényegében oldalratekintő bulbus-állásokat eredményezve. Ugyanakkor az FLM laesio a gyors szemmozgások irányára döntő befolyással volt, amennyiben ezek között horizontális szemmozgás nem fordult elő.

Ideggyógyászati Szemle

1975. JÚLIUS 01.

Az a. carotis interna és externa ágainak szelektív angiographiája

DR. GÁCS Gyula

Az a. carotis interna percutan, ill. transfemoralis katéterrel végzett serioangiographiája az ideggyógyászati és idegsebészeti diagnosztika igényeit a legutóbbi időkig kielégítette. Az intracranialis erek szelektív angiographiás vizsgálatát megfelelő' módszer hiánya is gátolta.

Ideggyógyászati Szemle

1974. DECEMBER 01.

„Rete mirabile” anastomosis, mint az agyi collateralis keringés kielégítő útja

DR. GÁCS Gyula, DR. RIHMER Antal

Szerzők egy multiplex agyi érelzáródásos eset angiograminjainak, tünettanának, ill. kórlefolyásának elemzése kapcsán vizsgálják az a. meningea media és a felszíni agyi erek közötti transduralis, ún. „rete mirabile” anastomosisok functionalis jelentőségét. Megállapítják, hogy e collateralisok kis átmérőjük ellenére jó általános keringés mellett esetenként tünetmentességet is eredményező kisegítő keringést szolgáltathatnak és utalnak a hasonló a. carotis externa-interna összeköttetést létrehozó shunt-műtétekkel való analógiára.

Ideggyógyászati Szemle

1974. FEBRUÁR 01.

Guyon alagút syndroma

DR. KÓMÁR József

A szerző három eset kapcsán ismerteti a kórkép klinikai tüneteit, aetiologiáját és gyógykezelését. Rámutat arra, hogy a syndroma bizonyos formái atrophia musculorum spinalis progressiva és sclerosis lateralis amyotrophica kezdeti tüneteit utánozhatják, ami kiemeli az elkülönítő kórisme fontosságát. 3 esete közül kettő gyógyult. Egy betegen neurolysist végeztek.

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

Encephalodystrophia progressiva paranatalis

CSERMELY Hubert

Szerző a paranatalis asphyxia subacut és idült stadiumának histopathologiai képét elemzi 3 észlelése alapján. Idült stadiumban a kéreg és kéregalja szivacsos fellazulására a „status mikrocysticus” elnevezést ajánlja, mely elkülönítendő a van Bogaert és Leigh typus ,,status spongiosus”-ától. A status mikro cysticus functionalis vagy organikus vascularis laesio következménye. Végül az Alpers kórral foglalkozik és véleménye szerint az eddigi észlelések nagyrésze nem felel meg Alpers kórnak.

Ideggyógyászati Szemle

1969. SZEPTEMBER 01.

Izom-enzymek genetikai jelentősége

LIPCSEY Attila, SZABADI Elemér, FEKETE Istvánné

Négy családban recessiv x-chromosomalis dystrophia musculorum progressivában szenvedő betegeknél és családtagjaiknál végeztünk enzym-vizsgálatokat. Genetikai szempontból a KFK-activitásának mérését tekinthetjük a legértékesebbnek. A módszer jól alkalmazható egyrészt az átvivők kimutatására, másrészt a dystrophia musculorum progressiva praeklinikus szakában.

Ideggyógyászati Szemle

1969. MÁJUS 01.

A spinalis izom-atrophia fiatalkori pseudomyopathiás (Kugelberg-Welander féle) formájáról három eset észlelése kapcsán

BEKÉNY György

Szerző a spinalis izom-atrophia (SI) juvenilis pseudomyopathiás (Kugelberg-Welander-féle) formáját ismertette 3 eset észlelése kapcsán. A juvenilis SI-t a dystrophia musculorum progressivától izomfasciculatiók jelenléte és a neurogen EMG és izom-biopsiás lelet alapján különíthetjük el. A pseudomyopathiás SI felismerésének az izom-dystrophiáénál jóval kedvezőbb prognosisa ad gyakorlati jelentőséget. A Kugelberg-Welander-féle juvenilis és a Werdnig-Hoffmann-féle infantilis SI nem tekinthető különálló genetikus typusnak. 2. esetünkben a SI 11 éves korban kezdődött. A 14 éves korban végzett izombiopsiában a neurogen atrophián kívül ún. myopathiás elváltozásokat és lymphorrhagiákat is találtunk. E háromféle kórszövettani tünetegyüttes viszonyát illetően feltételezésekre szorulunk. A SI-tól függetlennek tarthatóak az elsődleges izomelváltozások. Ez utóbbiak, tehát a lymphorrhagiák és az izomrost degeneratio közös (autoimmun?) patomechanizmusúak lehetnek. Második esetünkben a 4 éves észlelés alatt gyógytorna és sportolás hatására a korábbi állandó izomerő-csökkenés helyett fokozódott az izomerő. 3. esetünkben a juvenilis SI-hez myositis társult. Feltehetően a két elváltozás véletlen összetalálkozásáról volt szó. Szerző táblázatban foglalja össze a Kugelberg-Welander-féle SI és a dystrophia musculorum progressiva felszálló formájának elkülönítésében felhasználható adatokat.

Ideggyógyászati Szemle

1969. MÁRCIUS 01.

Traumás eredetű reversibilis internuclearis ophthalmoplegia

TEMESVÁRI Péter

18 éves fiatalembernél trauma után - egyéb mikrotünetek mellett — gyors regressiót mutató internuclearis ophthalmoplegia keletkezett. A feltételezett pathomechanismus átgondolása után a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy banálisnak tűnő traumákban, amik a koponyát vagy gerincet nem is érik, bizonyos praedisponáló tényezők esetén tünetszegény vagy csak sejthető klinikai tüneteket okozó agytörzsi laesiók is létrejöhetnek, amiknek a későbbi elkülönítő kórismézésben, vagy szakvéleményezésben lehet jelentőségük.