Ideggyógyászati Szemle

Traumás eredetű reversibilis internuclearis ophthalmoplegia

TEMESVÁRI Péter1

1969. MÁRCIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1969;22(03)

18 éves fiatalembernél trauma után - egyéb mikrotünetek mellett — gyors regressiót mutató internuclearis ophthalmoplegia keletkezett. A feltételezett pathomechanismus átgondolása után a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy banálisnak tűnő traumákban, amik a koponyát vagy gerincet nem is érik, bizonyos praedisponáló tényezők esetén tünetszegény vagy csak sejthető klinikai tüneteket okozó agytörzsi laesiók is létrejöhetnek, amiknek a későbbi elkülönítő kórismézésben, vagy szakvéleményezésben lehet jelentőségük.

AFFILIÁCIÓK

  1. Fővárosi János kórház ideg-elmeosztály

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A pseudopapillitis fluorescein angiographias diagnosticája

WEINSTEIN Pál, BROOSER Gábor

A fluorescein angiographia igen alkalmas a pangásos papilla és pseudopapillitis elkülönítő kórisméjére. Pangásos papillában a papilla fluorescál, pseudo papillitisben ez a fluorescentia a papillán nem mutatható ki.

Ideggyógyászati Szemle

Tonsillectomiát követő nyaki nyirokkeringési zavar hatása az EEG-re

OBÁL Ferenc, SZABON József, BÖRCSÖK Edit, FÖLDI Mihály

Tonsillectomia hatására az EEG lassúbbodás irányában tolódik el, mert e műtét a nyaki nyirokáramlás átmeneti zavarára és ezáltal múló subklinikus lymphostatikus encephalopathiára vezet.

Ideggyógyászati Szemle

Erőszakos nemi bűncselekmények elemzése különös tekintettel elmekórtani vonatkozásokra

SZABÓ Miklós, BURIS László

Szerzők a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete erőszakos nemi bűncselekményekkel kapcsolatos orvosszakértői véleményeinek adatait dolgozták fel az 1955-1965. évekre vonatkozóan. A bűncselekmények elkövetői közt legnagyobb gyakorisággal a 21—30 év közöttiek szerepelnek. A bűntettesek 55,89%-ánál volt észlelhető valamilyen mentalis defectus. Az ilyen eltérést nem mutatóknál jelentős mértékben szerepelnek olyan factorok, melyek a nemi bűncselekmények elkövetésénél motívumként szerepelhetnek. A bűncselekmények áldozatainak nagy többsége fiatalkorú, 37,29%-a elmebeteg volt. Szerzők a sexualis bűncselekményeknél fontosnak tartják minden esetben részletes elmeorvosszakértői vizsgálat végzését az elkövetők és a bűncselekmény áldozatai vonatkozásában egyaránt.

Ideggyógyászati Szemle

Wegener-granulomatosis az idegrendszer részvételével

HALMAY Zsuzsa, VATHY István

Szerzők Wegener-granulomatosis esetet ismertetnek, amelyben a typusos pathologiai elváltozásokon kívül az agyhártyák és az agyállomány kiterjedt vasculitisét és granulomás gyulladását, valamint granulomatosus perineuritist észleltek. Attekintik a Wegener-granulomatosis idegrendszeri érintettségére vonatkozó irodalmat.

Ideggyógyászati Szemle

Megjegyzések a gyermekkori amentiform psychosis mechanizmusához

ZSADÁNYI Ottó, KLEININGER Ottó, GŐDÉNY Sára

Egy 11 éves gyerek, aetiologiailag nem tisztázható, klinikailag amentiform psychosisnak minősített kórképet elemeznek a szerzők. EEG, PEG, Psychologiai-test vizsgálatsorozat eredményeit vetik össze a klinikumnak közel 2 éves követés alatt. Véleményük szerint a jelenleg rendelkezésre álló technikai feltételek miatt sem bacteriologiai-virologiai, sem psychogen stress-hatás nem igazolható, így talán pubertáskori hormon-zavar eredményezett olyan anatomiai functionalis átmeneti harmónia-zavart, mely klinikai psychosisban, anatomiai-elektromos vonatkozásban bihemispherialis asynchroniában jutott kifejezésre. Feltételezik, hogy az interhemispherialisan tobábbított informatio asynchronia - amit pubertáskori hormon-zavarral is összefüggésbe hozhatónak látszik - a külvilág reális felismerésének zavarát eredményezheti és átmeneti psychés zavarokat okozhat. Ezt látszik igazolni az anatomiai, elektromos (PEG, EEG.) aktivitás egyensúlyának visszatérése, és a maradványtünet nélküli gyógyulás.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkező késői meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

JARABIN András János, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, MOLNÁR Anna Fiona, GION Katalin, FÖLDESI Imre, KISS Geza Jozsef, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

Ideggyógyászati Szemle

[A kolinészteráz-gátlók és a memantin használata Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban]

BALÁZS Nóra , BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

[Az öregedő társadalmakban a dementia morbiditása és mortalitása jelentős ütemben növekszik, kifejezett terhet róva így az egészségügyre, a gazdaságra és a társadalom egészére egyaránt. A betegek és gondozóik életminőségét és életkilátásait a mihamarabbi diagnózis és az elérhető kezelések megkezdése nagymértékben meghatározza. A rendelkezésre álló kolinészteráz-gátlók és a memantin megközelítőleg két évtizede az Alzheimer-kór terápiájának alappillérei, de az évek során egyre több tapasztalat gyűlt össze a nem Alzheimer-kór okozta egyéb dementiát okozó kórképekben való alkalmazásról is. Munkánk célja, hogy átfogó összefoglalót adjunk a kolinészteráz-gátlók és a memantin használatáról, jellemzőiről és hatásairól Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban.]

Nővér

A sebkezelés fejlődésének története

SZABÓNÉ Révész Erzsébet

A sebellátás kezdete több ezer évre nyúlik vissza. Ahhoz, hogy a ma használatos nedves sebkezelés ilyen hatékony lehessen, rögös út vezetett. A sebkezeléshez szükséges lokális folyamatok ismerete, a sebek ellátásához szükséges anyagok hatékonyságának feltérképezése, a sérülés okozta vérzéscsillapítás és traumás sokk kezelése, a sebesülés során bejutott kórokozók elpusztítása, a sebellátás során az optimális higiéniai viszonyok biztosítása, a krónikus sebek esetében az alapbetegség kezelése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy ma hatékony ellátást tudjunk biztosítani. Az évezredek során zajló sorozatos háborúk nagyban segítették a sebkezelés fejlődését, hiszen napjainkban is sok olyan fejlesztés ismert, amelyet a mindennapi gyakorlatban való elterjedése előtt a hadsereg már használt.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.