Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1971. JANUÁR 01.

A liquor cerebrospinalis makrophagjairól (Fény- és elektronmikroszkópos tanulmány)

DR. GUSEO András

A szerző a liquor-sejtek ~lektronmikroszkópos vizsgálatára a fibrinbeágyazás módszerét alkalmazta, amelynek segítségével a sejtek szerkezetének jobb megőrzése és ezáltal functiójuk pontosabb megismerése vált lehetővé. Gennyes meningitis esetében vizsgálta a monocyták makrophaggá alakulását és három fázist különít el. Megfigyelései megegyeznek a monocytáknak szövetkultúrában végzett tenyésztése során nyert tapasztalatokkal. Részletesen elemzi a phagocytosis kialakulását, a nagy vacuolumok létrejöttét. Vizsgálta agylágyulásban a szemcséssejtek liquorba jutásának lehetőségét, azonosítja ezeket a liquorban található makrophagokkal. Eosinophil leukocyták vvt-phagocytosisát és qlast-typusú sejtek phagocytáló tevékenységét ismerteti.

HUN 1971;24(01)

Ideggyógyászati Szemle

1970. OKTÓBER 01.

Qualitativ liquorsejtkép-változások diagnostikus jelentősége meningitisekben

DR. PÉTER Ágnes, DR. KOVÁCS Ferenc

80 meningitises betegnél Sayk módszerével 210 meningogrammot készítettünk. A meningogrammok elemzésénél a liquor sajátos sejtformáinak, elsősorban a lymphoid sejtek megjelenésének sajátságait, a lympho-plasmocytaer cytologiai syndroma jelentőségét, a tarka sejtkép differential-diagnostikus jellegzetességeit kerestük. Eseteink meningogrammjain világos plasmájú lymphoid sejteket alig észleltünk. Régebbi munkáinkban blastoknak jelölt basophil lymphoid sejteket bacterialis és abacterialis meningitises betegek liquorában egyaránt kimutattuk. Granulocytaer pleocytosis kíséretében lymphoid sejteket elégtelenül kezelt meningitis tuberculosa és purulens meningitisek cytologiai képében találtunk; abacterialis meningitisek subacut fazisában viszont az esetek igen nagy százalékában lympho-plasmocytaer reactio keretén belül láttunk lymphoid sejteket. Megfigyeléseink szerint tehát önmagukban a lymphoid sejtek nem specifikusak, de a kísérő cytologiai reactióval összefüggésben bizonyos mértékig utalnak a kórfolyamat aetiologiájára. Az irodalomban virus meningitisekre jellegzetesnek említett tarka sejtképet; mono-reticularis reactiót, endothel-sejteket, phagokat - nem észleltük. További megfigyelést igényel annak tisztázása, milyen tényezők határozzák meg, hogy vírus meningitist kísérően lympho-plasmocytaer reactio, vagy mono-reticularis reactio alakul-e ki a liquorban. Abacterialis meningitiseknél a tarka sejtkép sajátos formáját észleltük, melyre a leukocytaer invasio és nagy histiocytaer sejtformák tűntek jellegzetesnek. Ezt a cytologiai képet collagenosist kísérő meningitis, granulomatosus meningoencephalitis és Boeck-sarcoidosist kísérő meningitisnél mutattuk ki. Utóbbi esetünk adatokat szolgáltat a meningealis sarcoidosis cytologiai elváltozásaival kapcsolatosan kialakult vitához. Munkánkban hangsúlyozni kívántuk a hosszmetszeti meningogrammok diagnostikus jelentőségét chronikus meningitiseknél.

HUN 1970;23(10)

Ideggyógyászati Szemle

1970. FEBRUÁR 01.

Meningoencephalitis necrotisans Behcet-féle betegségben

DR. SZENDRŐI Mária, DR. DOMBAY Margit

A szerzők 21 éves ferfi neuropathologiai vizsgálatának leleteit közlik, aki Behcet-kór 3 éves fennállása után meningoencephalitis tüneteiben halt meg. A kórszövettani képet chronikus leptomeningitis, adventitialis kereksejtes beszűrődés és a capsula interna, diencephalon, mesencephalon, pons, nyúltvelő és hippocampus területén számos necrosis jellemezte.

HUN 1970;23(2)

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

Lumbalis anaesthesia súlyos idegrendszeri szövődményeiről

JOÓ Béla, TAKÁCS Piroska

Míg első esetünkben a bal alsó végtag petyhüdt paresise és neuralgiás fájdalmai minden bizonnyal közvetlen idegrendszeri sérülés következménye, addig második esetünkben kizárhatjuk az idegrendszer közvetlen sérülését. A műtét utáni heves főfájás, szédülés, hányinger, fülzúgás minden bizonnyal meningealis izgalom következménye volt. A tünetek a kisagy hídszögletben levő liquor felszaporodására utalnak (meningitis serosa, circumscripta). A bénulás úgy keletkezhet, hogy a meningealis irritatióhoz másodlagos izzadmánnyal arachnitis társul. A következményes tünetek agyidegizgalomra vezethetők vissza, aminek oka az aseptikus meningitis. Az irodalmi adatok szerint az abducens bénulás az érzéstelenítést követő 2-12. nap között jelentkezik. Esetünkben a 11. napon . A legtöbb esetben a bénulás napok vagy néhány hét alatt megszűnik. Lehetséges és mint esetünk bizonyítja, maradandó bénulás. Ilyenkor talán allergiás mechanismus is szerepet játszhat a súlyosabb meningitis kiváltásában.

HUN 1969;22(10)

Ideggyógyászati Szemle

1967. OKTÓBER 01.

Liquorcytologiai problémák idegrendszeri carcinománál

PÉTER Ágnes, SZEGEDY László, HUSZÁR Ilona

Szerzők 3 idegrendszeri carcinoma esetet ismertetnek, ahol a liquorban daganatgyanús sejteket találtak. 1. esetükben bronchuscarcinoma agyi áttéténél normális sejtszám mellett lymphocytákhoz hasonló tumor-sejteket mutattak ki. 2. betegünknél az agyhártyákat is infiltráló, rosszindulatúan elfajult plexus papilloma klinikailag chronikus meningitist okozott és a liquorcytologiai kép utalt csak a kórfolyamat daganatos eredetére. 3. betegünknél cervix-carcinoma áttéte cauda syndromát eredményezett. A liquorban rosszindulatúság jeleit mutató epithelialis sejteket észleltek. Szerzők a liquor daganatsejtjei döntő sajátságainak a polychromasiát, az anisocytosist, illetve anisonucleosist és a polymorhpismust jelölik. A liquor sejtkép gyulladásos és daganatos elváltozásainak differential-diagnosztikus jellegzetességeit elemzik és képanyaggal demonstrálják.

HUN 1967;20(10)

Ideggyógyászati Szemle

1967. ÁPRILIS 01.

Eosinophil granulocytak a liquorban

PÉTER Ágnes, KOVÁCS Ferenc

Eosinophil sejteket a liquorban kis százalékban bacterialis és a bacterialis infekcióknál egyaránt kimutattunk. Intenzív liquoreosinophiliát csak a bacterialis folyamatoknál találtunk. Ilyenkor allergiás pathomechanizmust tételeztünk fel. Irodalomban egyedülálló a leukocytaer reakcióval kísért liquoreosinophilia 1. esetünkben kollagenosis keretében fellépő meningitisnél, 3. esetünkben a granulomatosus menongoencephalitisnél. Ezt a sajátos liquorcytologiai reactiót az idegrendszer immun-allergias syndromával járó betegségei csoportjából külön kiemeltük. Az eosinophil sejtek felszaporodásával járó immunoallergias liquorcytologiai syndromákat a plasmasejtek részvétele szerint három csoportra osztottuk. A reakcióválasz típusát meghatározó faktorok még tisztázásra várnak. Irodalmi adatokat kiegészíti periarteritis nodosában szenvedő betegünk, meningogrammjában 26% eosinophilsejttel. Kazuisztika érdekességű 4. sz. esetünk, akinél myelographia után lépett fel liquoreosinophilia.

HUN 1967;20(04)

Ideggyógyászati Szemle

1965. SZEPTEMBER 01.

Liquor cytodiagnosztikai tapasztalataink

PÉTER Ágnes

Liquorcytologiai vizsgálatainkkal biztos diagnosztikus segítséget leukaemias betegünknél kaptunk csak. Bischoff kiemeli, hogy a meningogramm specifikus lehet még tumor metastasis, retotheliosis, subarachnoidealis vérzés és parasitáknál. Eseteinkben granulomatosus és gyulladásos elváltozások sejtképei között éles határt vonni nem tudtunk. Bakterialis és a bakterialis meningitises betegeinknél a granulocyták és a plasmasejtek részvételét illetően jelentős eltérést, aetiologiától függően bizonyos morphologiai törvényszerűségeket találtunk. Néhány virus eredetű gyulladásos idegrendszeri megbetegedésnél feltűnően intenzív plasmocytaer reactiót figyeltünk meg, fiatal éretlen sejtalakokkal egyidejűleg, melyek a Bischoff-féle cytologiai reactiotypusokba besorolhatók nem voltak. Ő ugyanis a plasmocytaer reactiót chronikus granulomatosus képekre tartja jellegzetesnek. Wieczorek felvetette a phagok és a reticulumsejtek közti functionalis összefüggés kérdését előfordulásuk egyidejűsége alapján. Mi felvetnénk ugyanez okból a plasmasejtek és a reticulumsejtek közti functionalis összefüggés kérdését, melyet úgy gondolunk a plasmocellularis reticulumsejtek (6. á.) előfordulása is bizonyít. Néhány eset kapcsán a szakirodalomban mi elemeztük először panencephalitises betegek liquorcytologiai képét.

HUN 1965;18(09)

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚLIUS 01.

Az „asepticus” meningitisekről

MOLNÁR Sándor

Az asepticus meningitis féregeredetére a vér és liquorsejtkép különböző arányú eosinophiliája esetén kell gondolni, elsősorban az idegrendszerbe is eljutó ascaris lumbricoides, cysticercosis és trichinellosis fennállása esetén. A meningitis részben toxicus, részben neuroallergiás alapon szokott kialakulni. A szervezet, ill. agyállomány gyulladásos, elsősorban gennyes gócai által fenntartott ún. sympathiás, ill. concomittáló meningitis liquorképe mindig az alapbetegség alakulásának függvénye. Annak változását követi a liquornak mind a quantitativ, mind a qualitativ sejtképe, mind pedig — kisebb mértékben — a fehérjeértékek szintje is.

HUN 1965;18(07)

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁRCIUS 01.

Amnesticus syndroma Härtel-féle alkohol-injekció következtében

PAP Zoltán, ADLER Péter

Súlyos trigeminus neuralgiában szenvedő betegről számoltunk be, akinél Härtel módszerével a Gasser-dúcba adott alkohol egyrésze feltehetőleg a cisterna chiasmatisba került és steril meningitist, az infundibulum környékén enkephalitist okozott a mammillaris testek súlyos károsodásával. Ennek heveny eszméletzavar, lázas delirium, lassan feltisztuló ködös tudatállapot és maradandó amnesticus syndroma lett a következménye. A neuralgia azonban - az I. ág területén ma is meglevő kellemetlen fonákérzést nem számítva — megszűnt. Az esetet nem csak psychológiai szempontból, az emlékezeti zavar miatt tartjuk érdekesnek, hanem a belőle levonható tanulság miatt is. Bár a Dandy és a Frazier-Spiller-féle trigeminus műtét sem mondható teljesen veszélytelennek, nem is szólva a Sjöquist-féle intramedullaris traktotomiáról, ma már tényleg más a helyzet, mint Fedor Krause idejében volt. Härtel idézett bizakodó kijelentése, mit 1924-ben tett, ma már sokat vesztett jogosultságából. Eljárásának javaslatát a sebészeti beavatkozások, éppen úgy, mint a Kirschner-féle elektrokoagulatióját is, szűkebb területre korlátozták. Alkalmazásánál, a kétségtelenül megállapítható kedvező eredmények ellenére is, mindig számot kell vetnünk a nem kívánatos következményekkel. Javaslatát ezért intracraniális műtétre nem alkalmas, vagy abba bele nem egyező betegekre korlátozandónak tartjuk, akiket más beavatkozással fájdalommentessé tenni nem sikerül.

HUN 1963;16(03)

Ideggyógyászati Szemle

1961. NOVEMBER 01.

Agyalapi lipoma esete

JÓZSA László

A szerző meningitis basilaris tüneteit utánzó intracranialis lipoma esetét ismerteti. Ennek kapcsán áttekinti a koponyaüri lipomák irodalmát, ismerteti a közölt esetek localisatióját és foglalkozik a genesissel.

HUN 1961;14(11)