Ideggyógyászati Szemle - 1965;18(07)

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚLIUS 01.

A pulsus-frequentia és amplitúdó-változásának regisztrálása és annak jelentősége hátsó scala-műtétek közben

OROSZ Éva

Az idegsebészeti beavatkozások közül azok a műtétek a legkényesebbek, melyek a középvonalas struktúrák, supratentorialisan a hypothalamus, infratentorialisan a pons, medulla oblongata közelében történő manipulációkkal járnak. Nemcsak e struktúrák direkt sértése, hanem nyomás, vongálás okozta átmeneti keringési zavarok is olyan következményes oedemával, lágyulással járhatnak, melyek a beteg igen súlyos állapotát, esetleg halálát eredményezhetik. Míg a hypothalamus sérülésének jelei a műtét alatt... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚLIUS 01.

Az „asepticus” meningitisekről

MOLNÁR Sándor

Az asepticus meningitis féregeredetére a vér és liquorsejtkép különböző arányú eosinophiliája esetén kell gondolni, elsősorban az idegrendszerbe is eljutó ascaris lumbricoides, cysticercosis és trichinellosis fennállása esetén. A meningitis részben toxicus, részben neuroallergiás alapon szokott kialakulni. A szervezet, ill. agyállomány gyulladásos, elsősorban gennyes gócai által fenntartott ún. sympathiás, ill. concomittáló meningitis liquorképe mindig az alapbetegség alakulásának függvénye.... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚLIUS 01.

Adatok a középvonali, subfrontalis meningeomák elkülönítéséhez

HULLAY József

Szerző 20 középvonali subfrontalis és praesellaris localisatiót mutató meningeomás esetének műtéti leírását átnézve azt találta, hogy 5 esetben a daganat a lamina cribrosán és a crista gallin, 3 esetben a tuberculum sellaenak megfelelően, de a limbus sphenoidalisra is ráterjedően, 12 esetben pedig — vagyis a leggyakrabban — a planum (jugum) sphenoidalen tapadt. A planumon tapadó meningeomák feltűnő gyakoriságát azért találta figyelemre méltónak, mivel a meningeomákkal foglalkozó közleményekben... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚLIUS 01.

Vasforgalmi vizsgálatok neurológiai betegeken, különös tekintettel a Hallervorden—Spatz-féle betegségre

SZÁNTÓ József, GALLYAS Ferenc

20 neurológiai beteg közül négynél (2 Friedreich-, 1 Wilson-betegség, 1 gargoylismus) izotóp-vizsgálattal kóros általános vasanyagcserét találtunk. Ezzel szemben Hallervorden—Spatz-betegeink általános vasforgalma a pallidum és substantia nigra kóros vasháztartása ellenére normálisnak bizonyult. A vastárolás ezekben a képletekben folyamatos. Ezek a leletek a Hallervorden— Spatz-betegség kórismézésében felhasználhatók.

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚLIUS 01.

A Nuredal (Niamid) alkalmazása a neuropsychiatriában

NAGY A. Tibor, ZSADÁNYI Ottó

Szerzők 52 betegnél végzett Nuredal (Niamid) kúra során nyert tapasztalataikról számolnak be. A depressio egyik magtünetére, a psychomotoros gátoltságra gyakorolt hatást kétségbevonhatatlannak és elsődlegesnek találták s ebben egyúttal a psychotherapia alkalmazási területének bővülését gyanítják. Ezt a lehetőséget a reactiv depressiós kórképek neuroticus depressióvá történő átváltoztathatóságában fogalmazzák meg.