Ideggyógyászati Szemle - 1963;16(03)

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁRCIUS 01.

A subacut panencephalitisek periodikus eeg-komplexusának reactivitása, pharmacologiai befolyásolása és a légzéssel való összefüggése

FENYŐ Egon, HASZNOS Tivadar

1. Az általunk alkalmazott ingerekkel sem a periodikus komplexusok alakját, sem azok periodicitását befolyásolni nem tudtuk. Úgy látszik, hogy a periodikus eeg-jelenségek penencephalitisben stabil periodicitás esetén külső ingerekkel már nem provokálhatók. 2. Intravénás Evipan hatására a barbiturat-anaesthesia kezdeti stadiumára jellegzetes gyors aktivitást egyik betegünknél sem láttuk. Az Evipan hatásra bekövetkező gyors aktivitás hiányát a panencephalitises kérgi laesioval hozzuk összefüggésbe. 3. Megimide injectio után a görcspotentiálok kezdetben csak a periodikus komplexusnak megfelelő szakaszon léptek fel. Ennek alapján jogosnak látszik az a következtetés, hogy a periodikus komplexus fokozott ingerlékenységi állapotot jelent, ami a görcspotentiálok megjelenését facilitálja. 4. Statisztikailag igen erősen significans eltérés van az inspiratiós és expiratiós szak alatt fokozott gyakorisággal fellépő eeg-komplexusok száma között. Ha feltételezzük, hogy az inspiratoros és expiratoros bulbopontin neuronok kisülése facilitálja a panencephalitises eeg-komplexus megjelenését, akkor kézenfekvő az a következtetés, hogy a periodikus komplexus kialakulásáért felelős primaer anatomiai laesio a formatio reticularis bulbopontin szakasza, vagy legalábbis egy azzal intenzív kapcsolatban álló rendszer lehet. 5. Intravénás Relaxil G hatására az esetek egy részében a görbe jellegzetes periodicitása megszűnt és a panencephalitis végstádiumára jellemző diffúz, polymorph delta tevékenység alakult ki. A Relaxil-hatás alapján arra gondoltunk, hogy a periodikus komplexus autorhytmiticitását szabályozó struktura a diffuz thalamikus rendszer lehet. Ezek szerint a periodikus komplexus jelenléte a diffúz thalamikus rendszer viszonylagos épségét feltételezi. 6. Tárgyaltunk a panencephalitises periodikus komplexus, a K-komplexus és a Forbes-féle secundaer válasz közötti különbséget és ezek alapján úgy gondoljuk, hogy a periodikus komplexust nem lehet azonosítani sem a Forbes-féle secundaer válasszal, sem a K-komplexussal.

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁRCIUS 01.

Schizophren beteg naplójának szöveganalízise

KUNCZ Elemér, THORDAI István

Szerzők 33 éves nőbeteg — 70 kézírásos oldal terjedelmű, egy év idő tartamot átfogó – naplóját vizsgálják, mely alkalmas a zárt, autisztikus élmény világban való elmerülés és az öngyógyítási tendentiák egyes fázisainak követésére. Megállapítják, hogy egyrészt a napló, mint forma, írásban rögzített monológnak felel meg, mely által a külvilágtól elzárkózó beteg a saját egyedüllétét csalja meg, másrészt a bizarr szófordulatokban és fogalmi változásokban egy bizonyos autonomiára való törekvést, az önmegőrzési tendentiák szerepét lehet felismerni.

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁRCIUS 01.

Amnesticus syndroma Härtel-féle alkohol-injekció következtében

PAP Zoltán, ADLER Péter

Súlyos trigeminus neuralgiában szenvedő betegről számoltunk be, akinél Härtel módszerével a Gasser-dúcba adott alkohol egyrésze feltehetőleg a cisterna chiasmatisba került és steril meningitist, az infundibulum környékén enkephalitist okozott a mammillaris testek súlyos károsodásával. Ennek heveny eszméletzavar, lázas delirium, lassan feltisztuló ködös tudatállapot és maradandó amnesticus syndroma lett a következménye. A neuralgia azonban - az I. ág területén ma is meglevő kellemetlen fonákérzést nem számítva — megszűnt. Az esetet nem csak psychológiai szempontból, az emlékezeti zavar miatt tartjuk érdekesnek, hanem a belőle levonható tanulság miatt is. Bár a Dandy és a Frazier-Spiller-féle trigeminus műtét sem mondható teljesen veszélytelennek, nem is szólva a Sjöquist-féle intramedullaris traktotomiáról, ma már tényleg más a helyzet, mint Fedor Krause idejében volt. Härtel idézett bizakodó kijelentése, mit 1924-ben tett, ma már sokat vesztett jogosultságából. Eljárásának javaslatát a sebészeti beavatkozások, éppen úgy, mint a Kirschner-féle elektrokoagulatióját is, szűkebb területre korlátozták. Alkalmazásánál, a kétségtelenül megállapítható kedvező eredmények ellenére is, mindig számot kell vetnünk a nem kívánatos következményekkel. Javaslatát ezért intracraniális műtétre nem alkalmas, vagy abba bele nem egyező betegekre korlátozandónak tartjuk, akiket más beavatkozással fájdalommentessé tenni nem sikerül.

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁRCIUS 01.

Dr. Juba Adolf

PÉTERFAI János

A szerző beszámol Dr. Juba Adolf életéről és munkásságáról.

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁRCIUS 01.

Gliomák viselkedése szövettenyészetben

PÁLYI Irén, TÓTH Géza, CSÁKY László, ÁFRA Dénes, ZOLTÁN László

1. Gliomák szövettenyészeteiben egyszeri nagy sugárdózis 6000 r. után foszforanyagcsere vizsgálatot végeztünk a besugárzás után 6 és 22 órával. 2. A glioma tenyészetek besugárzás után a savban oldódó foszfor frakcióban magasabb aktivitást mutattak, mint a kontrollok. A lipid és DNA frakció viszont kisebb aktivitású a kontrollhoz viszonyítva. 3. A normál szövetek egyszeri nagy sugárdózis után nem mutatnak konzekvens elváltozásokat foszfor anyagcseréjükben.