Ideggyógyászati Szemle

Amnesticus syndroma Härtel-féle alkohol-injekció következtében

PAP Zoltán1, ADLER Péter1

1963. MÁRCIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1963;16(03)

Súlyos trigeminus neuralgiában szenvedő betegről számoltunk be, akinél Härtel módszerével a Gasser-dúcba adott alkohol egyrésze feltehetőleg a cisterna chiasmatisba került és steril meningitist, az infundibulum környékén enkephalitist okozott a mammillaris testek súlyos károsodásával. Ennek heveny eszméletzavar, lázas delirium, lassan feltisztuló ködös tudatállapot és maradandó amnesticus syndroma lett a következménye. A neuralgia azonban - az I. ág területén ma is meglevő kellemetlen fonákérzést nem számítva — megszűnt. Az esetet nem csak psychológiai szempontból, az emlékezeti zavar miatt tartjuk érdekesnek, hanem a belőle levonható tanulság miatt is. Bár a Dandy és a Frazier-Spiller-féle trigeminus műtét sem mondható teljesen veszélytelennek, nem is szólva a Sjöquist-féle intramedullaris traktotomiáról, ma már tényleg más a helyzet, mint Fedor Krause idejében volt. Härtel idézett bizakodó kijelentése, mit 1924-ben tett, ma már sokat vesztett jogosultságából. Eljárásának javaslatát a sebészeti beavatkozások, éppen úgy, mint a Kirschner-féle elektrokoagulatióját is, szűkebb területre korlátozták. Alkalmazásánál, a kétségtelenül megállapítható kedvező eredmények ellenére is, mindig számot kell vetnünk a nem kívánatos következményekkel. Javaslatát ezért intracraniális műtétre nem alkalmas, vagy abba bele nem egyező betegekre korlátozandónak tartjuk, akiket más beavatkozással fájdalommentessé tenni nem sikerül.

AFFILIÁCIÓK

  1. Hajdú-Bihar Megyei Tanács Kórháza Idegosztálya és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A subacut panencephalitisek periodikus eeg-komplexusának reactivitása, pharmacologiai befolyásolása és a légzéssel való összefüggése

FENYŐ Egon, HASZNOS Tivadar

1. Az általunk alkalmazott ingerekkel sem a periodikus komplexusok alakját, sem azok periodicitását befolyásolni nem tudtuk. Úgy látszik, hogy a periodikus eeg-jelenségek penencephalitisben stabil periodicitás esetén külső ingerekkel már nem provokálhatók. 2. Intravénás Evipan hatására a barbiturat-anaesthesia kezdeti stadiumára jellegzetes gyors aktivitást egyik betegünknél sem láttuk. Az Evipan hatásra bekövetkező gyors aktivitás hiányát a panencephalitises kérgi laesioval hozzuk összefüggésbe. 3. Megimide injectio után a görcspotentiálok kezdetben csak a periodikus komplexusnak megfelelő szakaszon léptek fel. Ennek alapján jogosnak látszik az a következtetés, hogy a periodikus komplexus fokozott ingerlékenységi állapotot jelent, ami a görcspotentiálok megjelenését facilitálja. 4. Statisztikailag igen erősen significans eltérés van az inspiratiós és expiratiós szak alatt fokozott gyakorisággal fellépő eeg-komplexusok száma között. Ha feltételezzük, hogy az inspiratoros és expiratoros bulbopontin neuronok kisülése facilitálja a panencephalitises eeg-komplexus megjelenését, akkor kézenfekvő az a következtetés, hogy a periodikus komplexus kialakulásáért felelős primaer anatomiai laesio a formatio reticularis bulbopontin szakasza, vagy legalábbis egy azzal intenzív kapcsolatban álló rendszer lehet. 5. Intravénás Relaxil G hatására az esetek egy részében a görbe jellegzetes periodicitása megszűnt és a panencephalitis végstádiumára jellemző diffúz, polymorph delta tevékenység alakult ki. A Relaxil-hatás alapján arra gondoltunk, hogy a periodikus komplexus autorhytmiticitását szabályozó struktura a diffuz thalamikus rendszer lehet. Ezek szerint a periodikus komplexus jelenléte a diffúz thalamikus rendszer viszonylagos épségét feltételezi. 6. Tárgyaltunk a panencephalitises periodikus komplexus, a K-komplexus és a Forbes-féle secundaer válasz közötti különbséget és ezek alapján úgy gondoljuk, hogy a periodikus komplexust nem lehet azonosítani sem a Forbes-féle secundaer válasszal, sem a K-komplexussal.

Ideggyógyászati Szemle

Schizophren beteg naplójának szöveganalízise

KUNCZ Elemér, THORDAI István

Szerzők 33 éves nőbeteg — 70 kézírásos oldal terjedelmű, egy év idő tartamot átfogó – naplóját vizsgálják, mely alkalmas a zárt, autisztikus élmény világban való elmerülés és az öngyógyítási tendentiák egyes fázisainak követésére. Megállapítják, hogy egyrészt a napló, mint forma, írásban rögzített monológnak felel meg, mely által a külvilágtól elzárkózó beteg a saját egyedüllétét csalja meg, másrészt a bizarr szófordulatokban és fogalmi változásokban egy bizonyos autonomiára való törekvést, az önmegőrzési tendentiák szerepét lehet felismerni.

Ideggyógyászati Szemle

Dr. Juba Adolf

PÉTERFAI János

A szerző beszámol Dr. Juba Adolf életéről és munkásságáról.

Ideggyógyászati Szemle

Gliomák viselkedése szövettenyészetben

PÁLYI Irén, TÓTH Géza, CSÁKY László, ÁFRA Dénes, ZOLTÁN László

1. Gliomák szövettenyészeteiben egyszeri nagy sugárdózis 6000 r. után foszforanyagcsere vizsgálatot végeztünk a besugárzás után 6 és 22 órával. 2. A glioma tenyészetek besugárzás után a savban oldódó foszfor frakcióban magasabb aktivitást mutattak, mint a kontrollok. A lipid és DNA frakció viszont kisebb aktivitású a kontrollhoz viszonyítva. 3. A normál szövetek egyszeri nagy sugárdózis után nem mutatnak konzekvens elváltozásokat foszfor anyagcseréjükben.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.

Lege Artis Medicinae

Karácsonyi leltár

BRYS Zoltán

Összességében az látható, hogy az emberiség talán eddigi legnagyobb kihívása előtt áll; kialakított gazdasági és társadalmi mechanizmusainak tudatos reformjára van szükség. Egyfajta szenvedélyes önreflexióra, dedogmatizálásra. Ehhez az eddigi történetének és saját magának mélyebb és átfogóbb megértésére van szükség. Sejtésem szerint 2073 békés karácsonya felé a széles értelemben vett spiritualitás értékein keresztül vezet az út.

Nővér

A műtői hatékonyság vizsgálata perioperatív APN szemszögből

MADARÁSZ Ildikó, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, PUSZTAI Dorina, ROZMANN Nóra, BERTA Gábor, HARANGOZÓ Csilla, KOZMANN Krisztina

Az egészségügyi ellátórendszeren belül a műtőknek is folyamatosan nagy hangsúlyt kell fektetni a biztonságos, hatékony, minőségi munkavégzésre. A hazai és nemzetközi szakirodalomban a műtők optimális kihasználtságát feltáró kutatások eredménye számos tényezőre hívja fel a figyelmet. A perioperatív időszakok hatékonyabb kihasználásának következtében több operációt lehetne végrehajtani és ezáltal csökkenteni a várólisták idejét. A folyamatok hatékonyságának növelése érdekében több ponton is kiemelkedő szerepet kaphatnak az APN-ek. A tapasztalatok szerint jelentősen növekszik az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő emberek száma, illetve a műtétre várakozók száma is egyre emelkedik, amit tovább növel a jelenleg is tartó SARS-CoV-2 (Covid-19-) járvány kialakulása. Mindezek következménye, hogy csökken a betegek elégedettsége. A műtéti ellátás során a perioperatív APN munkája nagymértékben képes hozzájárulni a betegelégedettség pozitív irányú változásához, tudásából és képzettségéből adódó többfunkciós szerepét kamatoztatva aktívan részt vesz a műtői munkában, az előjegyzett napi műtéti program zavartalan lebonyolításában, és hozzájárul az elmaradt, tervezett műtétek számának csökkenéséhez.