Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1977. JÚLIUS 01.

A limbikus encephalitisről

DR BEKÉNY György, DR PÉTER Ágnes, DR FORNÁDI Ferenc

25 éves nőbetegen szubakut meningo-encephalitis zajlott le. A tünettant a tudatzavar megszűnte után a megjegyző emlékezés csökkenése, dezorientáció, euphoria, nyugtalansági állapotok jellemezték limbikus encephalitisnek megfelelően. A liquorban plazmasejtes-lymphocytás cytologiai reakció, bal oldali kiesés a benzoereakcióban, gamma-globulin szaporulat volt észlelhető. A teljes gyógyulás után retrográd amnesia maradt vissza 8 hónapra terjedő időtartammal. A magas morbilli antitest titer alapján a szerzők tárgyalják a megbetegedésnek a kanyaróhoz való viszonyát. Megbeszélésre kerül a herpes simplex vírus esetleges kóroktani szerepe, továbbá a liquorcytologiai lelet diagnosztikus jelentősége.

HUN 1977;30(07)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

[Az EEG az agyi reakciók kimutatására a himlőoltást követően felnőtteknél*.]

E. Lorenzoni, S. M. Enge, V. Dostal

[Az idegrendszeri károsodás rendkívül ritka és gyakorlatilag elhanyagolható az újraoltott egyéneknél, de az első alkalommal beoltott egyéneknél nem [6, 7]. A himlőoltás legrettegettebb szövődménye a posztvakcinális encephalitis. A legsúlyosabb, halálos kimenetelű vagy maradandó károsodással járó formáktól kezdve átmenetet képeznek az abortív formák a posztvakcinális agyi reakciók, amelyekben már nem lehet eldönteni, hogy fennáll-e még az encephalitis vagy sem [l].]

ENG 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

[Oro-lingual dyskinesia: a neurological enigma]

MACDONALD Critchley

[Szerző felhívja a figyelmet egy specialis dystoniás syndromára, mely főleg a száj, ajak és nyelv izomzatát vonja be. A spasmusok olyan kiterjedtté válhatnak, hogy a beteget az írásban, járásban és az állásban is akadályozhatják. Különösen az arc és a nyelv izmaiban jelentkezhet a mozgászavar. A kóreredet és a pathogenesis nem egységes. Korábban a legtöbb megbetegedés encephalitis utáni késői szövődményként jelentkezett. Manapság ez a kórok nem valószínű. Néhány esetben erősen felmerül a psychogen eredet valószínűsége, mások viszont inkább degeneratív vagy ischaemiás eredetűek. Különösen idős betegeknél van ez így. Végül az esetek egy részénél valószínű egy olyan organicus syndroma, mely phenothiazidok vagy más medicatio tartós alkalmazásával szemben meglevő szokatlan érzékenység hatására alakul ki. ]

ENG 1969;22(10)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚNIUS 01.

[A görcsös jelenségekről a hepato-lentikuláris degenerációban ]

GEORGIEV I.

[Hepato-lenticularis degeneratioban szenvedő 7 betegnél lehetett convulsiv jelenségeket észlelni. Már Strümpell korában észlelték és azóta szerzők 8–20 %-os gyakorisággal említik. A diagnosis klinikai és biochemiai vizsgálatokkal állapította meg. Kettőnél volt hereditas kimutatható. Három férfi és négy nő beteg megfigyelési ideje 2-10 év. Kórkép kezdete 9-14 életév. Rohamok jellege: 4 GM, ebből 1 Jackson-rohamokat is mutatott, továbbá 1 psychomotor és 2 PM, A rohamok a kórkép kifejlődésének különböző stadiumaiban jelennek meg. A mechanismus nem teljesen tisztázott. Ezek a betegek a kórkép epilepsia variansát képviselik. Az agytörzs mellső részeinek korai károsodását kórbonctan és EEG egyaránt bizonyítja. A hepato-lenticularis degeneratio mellett, mely elsősorban fronto-parietalisan, lenticulárisan és cerebellarisan okoz károsodást, egy másik kórkép analogiáját is fel kell vetni, mely a fronto-ponto cerebellaris rendszer megbetegedése, gyakori az epilepsia és a klinikai kép is hasonló a degeneratio hepato-lenticularishoz: ez a progressiv hyperkineticus encephalitis. Így nosologiai egységbe kerül a Dawson, van Bogaert, és Pette. Döring encephalitisekkel. Micro-structuralis és biochemiai zavarok még elemzésre szorulnak. ]

ENG 1967;20(06)

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁRCIUS 01.

Acut necrotizáló, zárványtestes herpes-virus encephalitis gyermekkorban

CSERMELY Hubert

Szerző 3 és fél éves leánygyermek 14 nap alatt fatalisan végződő encephalitisének histopathologiai képét mutatja be, melynek 4 jellegzetessége van: 1 kiterjedt meningocorticalis massiv infiltratio, 2. a kéreg diffus coagulatiós necrosisa, 3. reactiv gliás-mesenchymalis proliferatio, 4. zárványtestek. A klinikai és pathologiai kép együttes mérlegelése alapján észlelését herpes virus encephalitisnek tartja.

HUN 1967;20(03)

Ideggyógyászati Szemle

1966. JÚNIUS 01.

Hatéves gyermek lethalis mumps-encephalitise

NAGY József, JURÁSZ Gabriella

A szerzők 6 éves gyermek lethalis kimenetelű mumpsencephalitisét ismertetik részletes agyhistologiai lelettel együtt. A meningealis tünetek hiánya, a tudatzavar dominentiája és a neurologiai laesio késői megjelenése jellemezte a klinikai képet. A parainfectiós típusú encephalitis elsősorban a III. és IV. agykamra közvetlen környékére localisálódik, ez magyarázza a klinikai lefolyás sajátosságait. A parotis és a submandibularis nyálmirigyek, továbbá a here intersticialis gyulladása a mumps részjelenségei, egyben bizonyítják az encephalitis mumpsos eredetét.

HUN 1966;19(06)

Ideggyógyászati Szemle

1962. MÁRCIUS 01.

A hippocampalis systema elváltozásainak szerepe az öregkori psychosyndroma (elsősorban az amnesticus syndr.) kialakításában

DR. BALAJTHY Béla

Neuropathológiai laboratóriumunk. Angyal prof, irányításával három éve foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az ún. limbicus structúrák játszanak-e, és milyen szerepet, bizonyos klinikai tünetek kialakításában. A limbicus rendszer jelentőségére az utóbbi két-három évtized kutatásai hívták fel a figyelmet, működéséről, functionális jelentőségéről azonban, különösen a számunkra legfontosabb emberi vonatkozásban, a sok bizonytalan feltételezés mellett kevés a biztos adat. Konkrét célkitűzéssel végzett előkísérletek alapján, munkánk középpontjába a limbicus rendszer egy részét alkotó hippocampalis systema (a továbbiakban H. syst.) került, az ezzel kapcsolatos mai nézeteket röviden ismertetjük.

HUN 1962;15(03)

Ideggyógyászati Szemle

1961. FEBRUÁR 01.

Septum pellucidum-cysták tünettana

AMBRÓZY György

1. Öt klinikailag észlelt SPC-t ismertettünk. A kórkép csupán levegőtöltéses vizsgálattal ismerhető fel. Röntgenológiai szempontból elkülönítendő corpus callosum, parasagittalis és septum pellucidum tumoroktól, valamint corpus callosum agenesiától. 2. A kórkép nem jár typusos tünetcsoporttal. Leggyakrabban fejfájás, átmeneti tudatzavar, különböző typusú epilepsiás rosszullét, ritkábban végtaggyengeség, ataxia, apraxia, aphasia, szemtünetek, a vegetetív hormonalis élet zavarai, a megjegyző és emlékezőképesség gyengesége, hangulati és indítékzavarok, paranoid téveseszmék, hallucinációk, oligophrenia, dementálódás észlelhetők. EEG görbéken bitemporalis — spike, delta komplexusokból összetevődő – paroxysmusok jelentkezése gyakori. 3. A tünetek jelentkezése az agy megfelelő részeinek fejlődési rendellenességével, vér- és liquorkeringési zavarokkal, a környező agyrészek direkt nyomásával, esetleg koponyatraumával hozhatók összefüggésbe. A zárt és közlekedő SPC sem röntgenológiailag, sem klinikailag biztosan nem különíthető el. PEG felvételen zártnak mutatkozó SPC-t észleltünk tünet- és panaszmentes állapot mellett, közlekedő SPC okozhat súlyos agynyomásfokozódást. Psychés tünetek valószínűleg a centrencephalon, limbicus rendszer, septalis regiok sérülésével magyarázhatók. 4. Az említett tünetcsoport mellett a kórkép felismerése céljából levegő töltéses vizsgálat ajánlható. Egyes szerzők szerint a zárt cysta ilyenkor rupturálhat, kamrarendszerrel való közlekedése javulhat. Több levegőtöltéses vizsgálat alkalmával zártnak mutatkozó, agynyomásfokozódásra utaló tüneteket okozó SPC műtéti megoldása javasolt.

HUN 1961;14(02)

Ideggyógyászati Szemle

1960. NOVEMBER 01.

Epilepsiás EEG manifestatiók schizoform psychosisoknál

MAGYAR István, WALSA Róbert

Szerzők 16 beteg klinikai és EEG jelenségei alapján tanulmányozzák az epilepsia és schizoform psychosis kapcsolatainak problematikáját. Az összes adatok gondos elemzése után 11 esetben epilepsiát, 4 esetben schizophren psychosist, 1 esetben pedig epilepsia és schizophrenia együttes előfordulását diagnosztizálták. Megállapítják, hogy a két kórforma (a) valószínűen azonos pathológiai alapból fejlődik ki olyan esetekben, ahol subcorticalis (temporo limbicus, vagy ezzel kapcsolatos) terület structuralis elváltozása áll fenn. (b) Egyes ritka esetekben lehetséges a két kórfolyamat együttes előfordulása, (c) Felhívják a figyelmet a schizophren psychosist gyakran színező, nem epilepsiás „pseudo -paroxysmusokra". (d) Hangsúlyozzák, hogy végleges véleményt mely a helyes kórismét es a követendő therapiát is meghatározza - csak esetenként, a jelenségek gondos analysise után lehet nyilvánítani.

HUN 1960;13(11)

Ideggyógyászati Szemle

1959. OKTÓBER 01.

Vasalis mechanimusokról a subacut progressiv panencephalitisek pathologiai variatioinak keletkezésében

TARISKA István

15 klinikailag és pathológiailag vizsgált esete alapján a szerző úgy véli, hiányoznak a biztos alapok a Dawson-féle inclussios, a Pette-Döring-féle pan-, és a van Bogaert-féle subacut sclerotisaló leukó-encephalitis elkülönítése s ezért elnevezésükre a subacut progressív panencephalitist javasolja. A betegség (-csoport) széles pathológiai variatiós spektruma, szerinte nem az alapvető gyulladásos folyamat közvetlen következménye, hanem komplikáló anoxiás-vasalis zavarok terméke. 3 eset bemutatásával demonstrálja az anoxiás-vasalis hatást pár napos kéregírtástól és transuddatios károsodástól a több éves-hónapos ulegyriáig. Az anoxiás-vasalis károsodás formalgenesise tekintetében bonyolult, egymást kölcsönösen befolyásoló szívműködési, vérkeringési, légzési, valamint localis koponya üregen belüli értamponade együttes hatását veszi fontolóra, amelyekhez még májműködési zavar okozta cytotoxikus hatások is társulhatnak.

HUN 1959;12(10)