Részletes keresés

Magyar Immunológia

2004. FEBRUÁR 15.

Az immunológia kezdetei Magyarországon 4. rész

KARASSZON Dénes, CSABA Béla

Az egyetemes mikrobiológia magyar mestere Aujeszky Aladár, aki a róla elnevezett vírusos encephalitis („Aujeszky-betegség”) felfedezésével (1902) örökre beírta nevét a mikrobiológia történetébe, széles körű bakteriológiai működésén kívül jelentõs szerepet vállalt az immunológia hazai fejlesztésében is.

HUN 2004;3(02)

Ideggyógyászati Szemle

2001. SZEPTEMBER 01.

Subcorticalis infarktus és ipsilateralisan csökkent P3 kiváltottpotenciál-komponens

MOLNÁR Márk

A kognitív teljesítményekkel összefüggő P3 eseményfüggő kiváltottpotenciál-komponens keletkezésének mechanizmusa és helye változatlanul ismeretlen. Humán adatok alapján valószínűsíthető a parietotemporalis lebenyek határterületének, a frontális lebenynek és a limbicus rendszer szerepének fontossága.

HUN 2001;54(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁRCIUS 01.

[Rasmussen-szindróma: egy beteg tartós követése ]

HALÁSZ Péter, KALÓCZKAI Andrea

[ ]

ENG 1999;52(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Klinikomorfológiai korreláció a leggyakoribb dementiákban

PAPP I. Mátyás

Az a hatvanas évek második felétől kialakuló felismerés, hogy az időskori dementiák több mint felét Alzheimer-kór okozza és nem „arteriosclerosis cerebri", a dementiakutatás fellendülését indította el, a mely a '80-as években felgyorsult, napjainkban bekövetkezett robbanásszerű fejlődése pedig szinte követhetetlen tömegű adatot szolgáltat. Ennek ellenére épp a legintenzívebben kutatott Alzheimer-kór etiológiájának és patogenezisének megértése ma sem látszik közelinek. Az Alzheimer-kóron kívül elsősorban a vascularis eredetű és a Parkinson-szindrómával járó dementiákban történtek korábbi szemléletünket alapvetően megváltoztató, új megfigyelések. Megismertük a frontostriatalis köröket, amelyek nemcsak az utóbbi két dementiaféleségben, de számos más neurodegeneratív betegségben is kialakuló subcorticalis dementia megértéséhez vittek közelebb bennünket. A neuroimaging eljárások rutin használatával életközelbe kerültek korábban ritkának számított dementiával járó szindrómák is, amelyek valójában gyakoriak. Ilyenek például a medialis thalamuslágyulások, az ún. Binswanger-betegség vagy a subcorticalis arterioscleroticus leukoencephalopathia és a határzóna lágyulások. A klinikopatológiai megfigyelések bizonyították a limbicus és paralimbicus struktúrák, a frontostriatalis körök és az asszociációs pályák károsodásának szerepét a dementia kialakulásában.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Szérum C-reaktív-protein meghatározása a központi indegrendszer betegségeiben

PINTÉR Erzsébet, KÁLI Gábor, VUKMIROVITS György, NIKOLOVA Radka, YOUSEF M. Gassar, GYARMATI Éva

Neuroinfekció gyanújával vagy egyéb betegségek központi idegrendszeri tünetei miatt kezelt 186 betegnél végeztünk kvantitatív C-reaktív-protein meghatározást. Az esetek között 102 meningitis purulenta, 5 abscessus cerebri, 2 meningitis basilaris, 1 meningitis cryptococcica, 11 sepsis, 22 encephalitis, 5 encephalopathia, 22 autoimmun idegrendszeri betegség, 12 nem gyulladásos eredetű idegrendszeri betegség és 4 tumor cerebri szerepelt. A legmagasabb C-reaktív-protein értékeket az abscessus cerebrinél (250,8 +/-64,2 mg/l), a sepsisnél (221 +/- 16,4 mg/l) és a purulens meningitisnél (153 +/- 94,59 mg/l) mértük. A vírusfertőzések csak mérsékelt emelkedettséget okoztak (36,8 +/- 36 mg/l). A nem gyulladásos eredetű és az autoimmun idegrendszeri betegségekben a normál tartományban találtuk (4,0 +/- 1,5 mg/l, illetve 10,0 +/- 18,5 mg/l). A C-reaktiv-protein-szint jól mutatta mind a lokális, mind a szisztémás reakciókat, ezért hasznos kiegészítő vizsgálatnak tartjuk a központi idegrendszeri betegségek fertőzéses szövődményeinek kórismézésében és a terápia eredményességének ellenőrzésében.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1990. AUGUSZTUS 01.

Intermittáló-progressiv lefolyású sclerosis multiplex (kisgyermekkori parainfectios encephalitis talaján?)

DR KUNTAR Lajos

Már a XVIII. században ismertettek encephalitises eseteket, melyek infectiok mellett alakultak ki. A betegség önálló létét, mint parainfectios, postinfectios, postvaccinatios encephalitiseket csak a későbbiekben fogalmazták meg.

HUN 1990;43(08)

Ideggyógyászati Szemle

1986. ÁPRILIS 01.

Virus-encephalitis az „encephalitis lethargica” (Economo) tünettanával

17 éves lány encephalitisének tünetei és lezajlása az Economo által leírt encephalitis lethargica hyperkineticus formájának mindenben megfelelt. Mumps vírus kórokozó szerepe a serologiai adatok alapján valószínű. A szerzők a hyperkinesist video felvétellel elemezték. A kórlefolyás során a beteg tünetei jelentősen változtak. Az intrathecalisan szintetizált IgG a 3. héten, a serum IgG a 6. héten érte el a maximális értéket. Az elektroforesis oligoclonalis gammopathiát bizonyított. A szerzők áttekintik a nagy járvány utáni sporadicus A-encephalitis esetek irodalmát.

HUN 1986;39(04)

Ideggyógyászati Szemle

1985. JÚLIUS 01.

KULLANCS-ENCEPHALITIS-szel kapcsolatos vizsgálatok Fejér megyében 1980-82-ben

VARGA Attila, FOLMAYER Erzsébet, GUSEO András

A szerzők 1980–82. években Fejér megye kullancs-encephalitis eseteit elemzik epidemiológiailag: életkor, nem, foglalkozás szerinti megoszlást, a KE lappangási idejét, a klinikai csoportok megoszlását, a KE szezonalitását, megyén belüli területi megoszlását vizsgálták. A liquorcytologiai vizsgálat korai diagnosztikai jelentőségét hangsúlyozzák, amennyiben 20—30% szegmentált magvú leukocitát tartalmazó lymphocytás monocytás sejtkép a fenti kórképre utal. Tüneti kezelést folytattak, corticosteroidot nem alkalmaztak. OGP-t a liquorban nem találtak. Részletesen ismertetik 8 hónapos gravida meningoencephalitise után született gyermekének titervizsgálatait, egy középkorú férfi alimentaris fertőzés következtében kialakult meningoradiculitises és idős férfi halállal végződött encephalitises esetét.

HUN 1985;38(07)

Ideggyógyászati Szemle

1984. SZEPTEMBER 01.

„Encephalitis katatonica" esete

DR. HŐGYÉSZ László, DR. KOVÁCS Margit, DR. BALÁZS Károly

Jelen kazuisztika szorosan csatlakozik a Róbert Károly körúti Kórház II. sz. Pszichiátriai Osztályáról már korábban publikált symptomás katatonia esetéhez. Szerzők lázas katatoniform psychosis képében lefolyó - szövettanilag is feldolgozott - postinfectiosus encephalitisről számolnak be. A típusos schizophreniás katatoniás állapot képét adó fiatal nőbeteg encephalitisének felderítése psychiatriai osztályon történt meg, a letális kórlefolyás további szakasza fertőző kórház intenzív részlegén zajlott.

HUN 1984;37(09)

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

A szem alkalmazkodási reflex-spasmusának organikus esete

DR BRASCH András, DR MÁRKUS Attila

A szerzők agytörzsi lokalizációjú encephalitis okozta alkalmazkodási reflex-spasmusról számolnak be. Összefoglalják az eddig közölt betegeket és a reflex-spasmus eredetére vonatkozó hipotéziseket. Betegük kapcsán megerősíteni vélik azt a feltételezést, hogy az alkalmazkodási reflex görcse, amennyiben organikus zavar okozza, az agytörzs működésének zavarát jelzi.

HUN 1977;30(10)