Ideggyógyászati Szemle - 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

Az elvelőtlenedéses gyulladásos kórképek mai szemlélete*

DR. KÖRNYEY István

Nem egy közlés tárgyalja még az utolsó években is elvelőtlenedéses - demyelinisatiós - betegségek címen együttesen a szembeötlő velőshüvelykárosodással járó kórképeket pusztán ezen egyetlen közös szövettani vonásuk alapján. Ez mint kutatási irányelv annyiban jogosult, hogy azonos chemiai részletmechanismusok szerepelhetnek a legkülönbözőbb természetű velőshüvelybántalmakban.

HUN 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

Acut velőtlenedési kórképek kezeléséről

DR. SZOBOR Albert, DR. KLEIN Magda

Szerzők 41⁄2 év alatt 70 acut demyelinisatiós betegségben szenvedő beteget (disseminalt encephalomyelitis, sclerosis multiplex, opticus neuritis, Landry-Guillain-Barré syndroma, serogeneticus polyneuritis, cerebralis polyneuritis) kezeltek steroid ill. transfusiós therapiával, ill. ezek combinatiójával. Kontrollcsoportként vitaminokkal, roboránsokkal kezelt betegcsoport szolgált. Megfigyeléseik alapján az acut velőtlenedési betegségek első megjelenése a steroidkezelés indicatiós területe. Korai, nagydosisú kezelés ajánlatos. Tárgyalják a steroid-kezelés immunpathologiai alapját. Casiusticajukat és eredményeiket 6 táblázaton ismertetik.

HUN 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

Hozzászólás

DR. PÁLFFY György

Az Ideggyógyászati Szemle Szerkesztő Bizottságának megtisztelő felkérésére az alábbiakban adom meg véleményemet az „Acut velőtlenedési kórképek kezeléséről" írt dolgozatról. A cikknek a corticotropin- ill. corticosteroid-therapiáról írt megállapításaival csak röviden foglalkozom. Bár magyar nyelven valóban csak a neurologiai tankönyvek adatai és Lehoczky (1961, 1963) e tárgykörben írt dolgozatai állanak rendelkezésre, az irodalomban több kitűnő tanulmány igazít el minket a kezelés számos kérdésében.

HUN 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

Válasz Dr. Pálffy György hozzászólására

DR. SZOBOR Albert, DR. KLEIN Magda

Mindenekelőtt megköszönjük a hozzászólást; megtisztelő, hogy munkánkkal e kérdés olyan rangú ismerője és kutatója foglakozik, mint a Hozzászóló. A hozzászólás bevezető részében vázolt indicatiós és therapiás körrel egyetértünk, ezzel mi is foglalkozunk a megbeszélés során, valamint a conclusiók 1., 5. és 7. pontjában, de témánk szempontjából ezúttal inkább csak az acut kórképekre vonatkozó közléseket vettük tekintetve.

HUN 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

[4 csatornás pályázat a klinikai kiváltott válasz audiometriával összefüggésben*.]

K. Burian, G. F. Gestring, S. Hruby

[Aligha kétséges, hogy az objektív hallásküszöb-meghatározás a kiváltott válasz audiometria (ERA) formájában felnőtteknél, valamint kooperatív és nem szedált gyermekeknél jó egyezést mutat a szubjektív audiometria eredményeivel. A hallás kiváltotta potenciálok azonosítása aligha okoz nehézséget.]

ENG 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

[Az EEG az agyi reakciók kimutatására a himlőoltást követően felnőtteknél*.]

E. Lorenzoni, S. M. Enge, V. Dostal

[Az idegrendszeri károsodás rendkívül ritka és gyakorlatilag elhanyagolható az újraoltott egyéneknél, de az első alkalommal beoltott egyéneknél nem [6, 7]. A himlőoltás legrettegettebb szövődménye a posztvakcinális encephalitis. A legsúlyosabb, halálos kimenetelű vagy maradandó károsodással járó formáktól kezdve átmenetet képeznek az abortív formák a posztvakcinális agyi reakciók, amelyekben már nem lehet eldönteni, hogy fennáll-e még az encephalitis vagy sem [l].]

ENG 1971;24(07)